Blog
Stimuláció és stimuláció között jelentős különbség lehet. Az izomra gyakorolt hatás az impulzus beállításaitól függ: más kell az izom vérkeringés-fokozásához, mint az izomerő-növeléshez. Más kell a tartóerő javításához és más az izomgörcs oldásához. Az egészséges izmot is másképp kell kezelni, mint a denerváltat.
A nemzetközi élsport évtizedek óta beépítette eszköztárába az elektromos izomstimulációt – a hazai amatőr és félprofi szinten azonban még mindig kevésbé ismert lehetőség. Pedig a friss, 2020 utáni klinikai vizsgálatok következetesen azt mutatják, hogy az EMS (vagy NMES) egyszerre képes támogatni az erőfejlesztést, a regenerációt és a sérülésmegelőzést – kiegészítő szerepben, nem a hagyományos edzés helyett. Ebben a cikkben összefoglalom, mire jó az EMS a sportolóknak, milyen protokollok ajánlottak, és milyen készülék illik az adott sportághoz.
Kalamász „Raszika” Zsanett néhány napja sikeresen teljesítette első maratoni futóversenyét (Srí Chinmoy maraton Lázbérc, 4 óra 51 perc). Raszika jógaoktató, a jóga mellett a futás a „második szerelme”. A felkészülést nagyjából két éve kezdte, heti 50-70km futással. Eddig elég simának hangzik, azonban egy évvel ezelőtt futás közben talpfájdalom jelentkezett nála, ami nem múlt, sőt tavaszra annyira megerősödött, hogy volt manuálterápián, kapott lágylézer, krio és lökéshullám kezeléseket, de a panaszai megmaradtak. Ekkor kezdett használni egy Runner Pro elektroterápiás készüléket.
A massage gun (masszázspisztoly) egy perkussziós rezgésterápiás eszköz, amely gyors, ismétlődő ütőmozdulatokkal hat az izomszövetekre. Nevét az angol „percussion" (ütőshangszer) szóból kapta – és valóban: a működési elve hasonló egy ütőhangszeréhez. A mozgó fej másodpercenként akár 50-szer csap az izomba, miközben 5-10 mm-es amplitúdóval hatol be a szövetekbe.
Ha rendszeresen edzel – legyen szó futásról, kerékpározásról, csapatsportokról vagy crossfitről –, biztosan ismered azt az érzést, amikor edzés után kellemetlen a lépcsőn lemenni. Az izomláz, a nehézláb, a feszülő és érzékeny izmok mind azt jelzik: a tested keményen dolgozott, és most pihenésre, regenerációra van szüksége. És itt jön a képbe a kompressziós terápia – egy módszer, amit egyre több sportoló használ a felkészülés és a regeneráció támogatására. De vajon működik? Mit mondanak a tudományos kutatások? És hogyan használhatod te is otthon? Ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat ebben a cikkben.
Ha sportolsz – legyen szó amatőr futásról, kerékpározásról vagy versenyszerű edzésről – tudod, mennyire fontos a hatékony légzés. Egy jól működő légzőrendszer több oxigént juttat az izmokhoz, javítja az állóképességet és gyorsítja a regenerációt. A sóterápia (haloterápia) egy egyszerű, természetes módszer, amely segíthet optimalizálni a légutaidat – edzés előtt, után és a pihenőnapokon is.
Tudod, hogy a testmozgás fontos az egészséged szempontjából és különböző rendszerességgel sportolsz is valamit. Ahelyett azonban, hogy fittnek és egészségesnek éreznéd magad, állandóan fáj valahol. A sarkad, a térded, a vádlid, a csípőd. Sündisznóra lépsz, amikor az ágyból kimászva az első lépéseket megteszed? Nem voltál sérült, nem húzódtál meg és érthetetlen számodra, hogy mi a bajod… ha magadra ismersz, akkor olvasd el a cikkemet! A bemelegítés fontosságáról szól.
2018 nyarán az ExtremeMan Hosszútávú Triatlon Országos Bajnokságot a Merida versenyzője, Petsuk Zoltán nyerte. Ez egy olyan erőpróba, ahol 3800 méter úszást 180 km kerékpározás követ és egy maratoni táv (42km) lefutásával fejeződik be. Zolinak ehhez mindösszesen 8 óra és 20 percre volt szüksége. A nagy siker után azonban alattomos probléma kezdte beárnyékolni a mindennapjait. Már a versenyt is kínzó saroktáji fájdalommal nyerte, de a korábban még tűrhető fájdalom őszre addig erősödött, hogy ellehetetlenítette a minőségi munkát. Kapott különböző kezeléseket, eredménytelenül és a pihenő sem segített. Egy véletlen folytán találkoztunk. Első beszélgetésünk során kiderült: önbizalmát veszítette és a sérüléssel bajlódva felmerült benne, talán ennyi volt a profi, teljesítményorientált versenyzésből.
Korábban már írtam az izomrost-arány sportteljesítménnyel kapcsolatos jelentőségéről. Most arról fogok, hogyan tudod egyszerűen felmérni, neked milyen rostjaid vannak. Bár e módszerek nem pontos %-os eredményt adnak, hanem becsült értéket, ez azonban elegendő az edzésmunkád megtervezéséhez. A pontos izomrost arány meghatározás csak az izomszövetből kivett (pl. sebészileg kimetszett) izomdarab elemzésével végezhető – ezért ezt a típusú vizsgálatot csak nagyon ritkán végzik el és nyilván nincs is szüksége erre még a sportolók többségének sem. Legfeljebb a top-sportolóknak lehet fontos a teljesítmény maximalizálásában.
„Olvastam az elektromos stimulálásról és tanácsot szeretnék kérni. Testépítő vagyok és elsősorban izomtömeg növelés, illetve az izmok lazítása lenne a célom. Kérem segítségét az eszköz kiválasztásában.” Ezt a kérdést kaptam a napokban. Szerintem sokakat érdekelhet a válaszom, ezért aztán megosztom.