Blog
Ha krónikus légúti betegségben szenvedsz – COPD-ben, cisztás fibrózisban vagy visszatérő hörghurut esetén –, valószínűleg jól ismered azt az érzést, amikor a tüdőd teli van, de a köhögéstől mégsem tisztul meg igazán. Ez nem figyelmetlenség kérdése: a problémának fizikai oka van, amit a hagyományos köhögés nem tud egyedül megoldani.
Ismered azt az érzést, amikor tavasszal kinyílnak az ablakok, mindenki örül a napsütésnek – te pedig zárt ajtók mögött tüsszögsz, az orrod eldugul, a szemed viszket és könnyezik? A szénanátha, vagyis az allergiás rhinitisz Magyarországon több mint kétmillió embert érint, és az érintettek jól tudják: a pollenszezon valódi megpróbáltatás.
A jó hír az, hogy a gyógyszeres kezelés mellett léteznek kiegészítő módszerek, amelyek segíthetnek enyhíteni a tüneteket. Ezek közé tartozik a sóterápia. Ebben az útmutatóban megmutatom, hogyan segíthet a só az allergiás orr- és légúti panaszaid csillapításában, mit mondanak erről a tudományos kutatások, és hogyan alkalmazhatod otthon is.
Ha sportolsz – legyen szó amatőr futásról, kerékpározásról vagy versenyszerű edzésről – tudod, mennyire fontos a hatékony légzés. Egy jól működő légzőrendszer több oxigént juttat az izmokhoz, javítja az állóképességet és gyorsítja a regenerációt. A sóterápia (haloterápia) egy egyszerű, természetes módszer, amely segíthet optimalizálni a légutaidat – edzés előtt, után és a pihenőnapokon is.
Ha érzed, hogy „valami jön" – kaparó torok, orrfolyás, tüsszögés – tudod, hogy megint elkapott a nátha. Évente átlagosan 2-4 alkalommal fordul elő felnőtteknél, gyermekeknél akár 6-10 alkalommal is. A nátha (közönséges megfázás) a leggyakoribb fertőző betegség a világon – évente 17 milliárd eset fordul elő globálisan. A rossz hír: nincs rá gyógyszer. A vírusokat, amelyek a náthát okozzák, nem lehet antibiotikummal kezelni. A jó hír viszont az, hogy van egy egyszerű, olcsó és tudományosan igazolt módszer, amely segíthet rövidíteni a betegséget és enyhíteni a tüneteket: a sóterápia, különösen az orrüregöblítés és gargarizálás hipertóniás sóoldattal. Ebben az útmutatóban megmutatom, mit mondanak a legújabb kutatások, és hogyan alkalmazhatod otthon.
Újra korlátozások léptek életbe a COVID-19 második hulláma miatt. Egyre többen vesztik el türelmüket és tartják a korlátozásokat túlzónak, feleslegesnek. Tényleg szükség van-e ezekre az intézkedésekre vagy csak a politikusok keverik a sz…-t?- kérdezik sokan. Bár nem éppen erre a kérdésre válaszolok, de írásom segíthet a kép „tisztításában”.
A mellkasi fájdalom sokféle lehet, az éles szúrástól a tompa nyilallásig. Megsemmisítő szorítás vagy égető érzés is lehet. Felkúszhat a nyakadhoz, beleállhat az állkapcsodba és kisugározhat a hátadba vagy az egyik, illetve mindkét karodba. A mellkasi fájdalmat többféle probléma válthatja ki. A legveszélyesebb okok között a szív és a tüdő megbetegedései szerepelnek. Ezek kockázatai miatt […]
A koronavírus (COVID-19) fertőzés komoly légúti, fizikai és pszichológiai működészavart (diszfunkciót) okozhat az érintett betegeknél. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a felépülés még mérsékelten súlyos megbetegedés esetén is hosszadalmas és körülményes. Emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegségen átesettek visszavezetése a normál életritmusba, azaz a covid rehabilitáció. Már a kórházban megkezdődik, de a nagyobb része a kórház elhagyása utáni, otthoni időszakra marad. Mivel akár Te magad, akár a hozzátartozóid érintettek lehetnek, így érdemes ismerned a lehetőségeket.
A COVID-19 vírus károsíthatja a tüdőt, a szívet és az agyat. Ha ez megtörténik, akkor a hosszú távú egészségügyi problémák kockázata is megnő. Ma már nyilvánvalóan látszik, hogy egyeseknél a betegség tünetei akár hónapokig is fennállhatnak még akkor is, ha maga a betegség szinte tünetmentesen zajlott le. Már nevet is kapott ez a tünetegyüttes: post-COVID vagy hosszú-COVID szindrómaként hivatkoznak rá az orvosok. Nézzük, hogy miről van szó?
A futás és minden más sport közbeni légzésről a legtöbben annyit tudnak, hogy mozgás közben többet kell lélegezni, mint nyugalmi helyzetben, mert intenzív mozgáshoz több levegő kell. A légzés javításával sejt szinten nagyobb oxigénellátottságot lehet elérni, amiből aztán növekvő vitalitás növekvő izomépítés javuló regeneráció erősödő immunrendszer csökkenő alvásigény csökkenő étvágy (fogyókúrázóknak egy jó hír) következik. […]
Kevés ijesztőbb dolog van, mint amikor úgy érzed, hogy nem kapsz levegőt. Egészséges embernél is megjelenhet légszomj nagyon megerőltető testmozgás, szélsőséges hőmérséklet, elhízás és nagy tengerszint feletti magasság esetén. Ezeken kívül azonban a nehézlégzés valószínűleg valamilyen orvosi probléma jele. A légszomj – orvosi nevén a dispnoe – leggyakrabban mellkasban jelentkező erős szorításként, levegőéhségként, légzési nehézségként vagy a fulladásként említik a betegek. Ha először jelentkezik nehézlégzésed, akkor azonnal fordulj orvoshoz. A kivizsgálási eredményektől függ, hogy milyen kezelés szükséges. Ismétlődő légszomj esetén az orvossal megbeszéltek szerint járhatsz el (pl. gyógyszert veszel be, légzőgyakorlatot végzel vagy oxigént adagolsz).
Ha COPD-vel élsz, pontosan tudod, mit jelent a mindennapi küzdelem a levegőért. A lépcsőzés, ami régen semmiség volt, most megállásra kényszerít. A köhögés, ami reggel mindig rosszabb. A sűrű váladék, amit nehéz felköhögni. És a folyamatos szorongás, hogy mi lesz, ha rosszabbodik.
A jó hír az, hogy az orvosi kezelés mellett vannak olyan kiegészítő módszerek, amelyek segíthetnek javítani az életminőségedet. Ezek közé tartozik a sóterápia – vagy ahogy a tudományos irodalomban nevezik, a haloterápia. Ebben az útmutatóban mindent megtudhatsz arról, hogyan segíthet a sóterápia a COPD-s panaszaid enyhítésében, és hogyan alkalmazhatod otthon is.
