A ganglion ciszta a kézen vagy lábon megjelenő, gyakran fájdalmas dudor. Az ijesztő kinézete ellenére többnyire nem kell félni tőle, mert jóindulatú. A panaszok és a zavaró látvány miatt a betegek többnyire az eltávolító műtétet választják. A műtét utáni rehabilitációnak kiemelkedő szerepe van a mozgatási képesség visszaszerzésében. Ennek fontos tudnivalóiról írok most.
Mi a ganglion?
A ganglion egy folyadékkal vagy kocsonyás anyaggal teli, jóindulatú ciszta. Duzzanat, dudor formában jelenik meg a kézen vagy lábon, jellegzetesen az ízületek és inak környékén.
Nagysága borsótól a dió méretig terjed, idővel változhat.
Az esetek többségében a ganglion ciszták fájdalmasak, különösen kezdetben. A fájdalom intenzitása nem függ össze a mérettel. Bizonyos mozdulatok vagy külső behatások (szerszám, tárgy nyomása) váltják ki.
A ciszta jóindulatú, veszélytelen, de a gyakori fájdalom és az esztétikai megjelenése (észrevehető, figyelmet felkeltő dudor) a beteg számára zavaró.
Súlyos esetben a ciszta nagy mérete és az ízülettel való kapcsolata miatt akadályozhatja a mozdulatokat, illetve nyomhatja az ereket és idegeket, ami érzészavart okozhat.
Hogyan alakul ki a ganglion ciszta?
A ganglion az ízületi tok vagy az ínhüvely kitüremkedése, ha úgy tetszik „sérve”.
Az ízületi folyadék átpréselődik és egyre halmozódik a ganglionban. A cisztában növekvő nyomás elzárja a folyadék visszaáramlásának újták. Azaz a ciszta nem tud kiürülni. Ha ez valamiért mégis megtörténik, akkor magától megszűnhet.
A ganglion leggyakrabban a csukló kézháti oldalán, illetve az ujjízületek körül jelenik meg. A ciszták mintegy 85% -a a csuklóízület közelében, 10% -a a láb és a boka közelében találjató. A csuklón leggyakoribb a sajka és holdascsont (os scaphoideum és os lunatum) felett.
Általában spontán, különösebb ok nélkül jelenik meg. Bárkit érinthet, de nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál. Túlnyomórészt fiatal felnőtteknél fordulnak elő, gyermekeknél ritkák. Időskorban összefüggés lehet az ízületi gyulladásokkal (osteo-artritisz).
Kialakulási oka egyelőre ismeretlen, feltételezés szerint előzetes trauma, degeneratív folyamat vagy a nyák túltermelése állhat a háttérben.
Diagnózis
Többnyire egyszerű, hiszen az elhelyezkedése, tapintása jellegzetes. Tapasztalt orvos első ránézésre tudja és tapintással meg is bizonyosodik róla.
Általában elegendő az utrahang vizsgálat. Egyértelműen mutatja a cisztában levő folyadékot, egyben elkülöníti más betegségtől (zsírdaganat (lipoma), Dupuytren-kontraktura és hasonlók).
Bizonytalanság vagy az eltávolítása előtt a helyzetének alapos feltérképezése érdekében MRI vizsgálat végezhető. Ez megmutatja az ínnal, ízülettel, közelben futó erekkel és idegekkel való kapcsolatát.
Az MRI előtt gyakori eljárás volt a cisztába fecskendezett kontrasztanyag beadás utáni röntgenfelvétel, ami kirajzolta a ciszta teljes üregét és a kapcsolatát az ízületi tokkal. Az MRI viszgálatokkal ez az invazív módszer lassan háttérbe szorul.
A ganglion kezelése
Orvosi adatok szerint a ganglionok 40-55%-a akár spontán, kezelés nélkül is megszűnhet.
Invazív (a testbe hatoló) módszer a ganglion leszívása (orvosi kifejezéssel aspiráció). A sebész egyszerűen egy tűt szúr a dudorba (esetleg ultrahang által vezérelve) és fecskendővel kiszívja a ciszta tartalmát. Ezután kevés szteroidot (gyulladáscsökkentőt) fecskendez a helyére. A módszer azonnali hatású, de magas a kiújulási arány. A legjobb eredményeket a kézhajlító inak ganglionjain adja a leszívás.
A műtéti eltávolítás továbbra is az „aranyszabály”, azaz a ganglion ciszták kezelésében ezt tartják a leghatékonyabb módszernek. A műtét során a sebész kivágja a teljes ganglion-komplexet, beleértve a cisztát, a kocsányt és a szomszédos ízületi tok egy részét.
A műtét után a csuklót sínnel rögzítik, hogy néhány napig ne mozogjon. Azért fontos pl. a csukló mozgásának akadályozása, mert egyébként a mozdulatok ízületi tokból ízületi folyadékot pumpálhatnának a ciszta helyére, a szövetek közé és ez letapadásokhoz, mozgáskorlátozottsághoz vezetne.
Fizikoterápia szerepe
A ganglion ciszta nem szüntethető meg semmilyen otthoni orvostechnikai készülékkel. Az erre való lehetőségeket már ismertettem.
A fizikoterápiás módszereknek azonban nagy szerepe van a műtét utáni felépülés és az ízületi mozgásképesség visszaszerzésében.
A műtéti kimetszés során -ahogy említettem- nemcsak a gangliont vágják ki, hanem annak az ízületi toknak vagy ínhüvelynek egy részét is, amiből keletkezett. Ezek a metszések heggel gyógyulnak. A heg pedig letapadásokat és összenövéseket okozhat. A műtét utáni hosszú rögzítés fokozza ezt a kedvezőtlen jelenséget – de szükséges a kiújulás megelőzéséhez.
A ganglion műtétek után gyakori, hogy a rögzítés eltávolítása után a letapadások miatt nem vagy csak részleges terjedelemben mozog az ízület.
A heggyógyulás a műtét másnapjától elkezdett lágylézer kezeléssel serkenthető. Akupunktúrás lézerrel (pl. Personal Laser L400) kezelve a heget, megfelelő mennyiségű kollagén keletkezik. Ezért a heg egyenletes, vékony és erős lesz. Kezelés nélkül kevesebb kollagén és több kötőszövet jön létre, így a heg vastag, vörös, kidudorodó lesz, ami miatt a letapadás valószínűsége is nagyobb.
Nagy hangsúlyt kell fektetni a gyógytornára is. Erre azonban csak a rögzítés oldása után kerülhet sor. A szakszerű masszázs is segít a letapadások oldásában.
A fizikoterápia célja a kéz normál használatának helyreállítása. Kérd gyógytornász segítségét, hogy megtanítsa az otthon, általad végzendő tornagyakorlatokat!
A ganglion műtét után 2-3 héttel már teljes terjedelemben kell tudni használni a kezed. Ha elmarad…akkor a rehabilitációban valamit elmulasztották… menj vissza a sebészhez és kérd a tanácsát.
A megfelelő utókezelést kapó betegeknél alacsonyabb a kiújulás és a gyorsabb gyógyulás.
Kérdezz orvosszakértőnktől!