Osteoporosis

Az osteoporisis egy igen alattomos betegség, hiszen hosszú ideig semmilyen klinikai tünetet, panaszt nem okoz. Első jele gyakran egy apró baleset (pl. elesés) miatti váratlan csonttörés. Súlyos formájában a mindennapi élet biztonságát is veszélyeztetheti. 

Osteoporisisban a csontok anyaga kórosan megkevesbedik, miközben a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása szabályos marad. Ennek következménye a csontok meggyengülése. A korábban gond nélkül elviselt terhelés hatására is eltörnek. A törések leggyakoribb helyei a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai. Előrehaladott esetben egy lehajolás, kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet. A csigolyák a test súlyától összeroppanhatnak, ami a tartás görnyedéséhez és a testmagaság csökkenéséhez vezet. 

osteoporosis-kialakulas-csontszerkezete-tartás-változása

 

Az osteoporosis gyakori kísérője hormonális betegségeknek vagy állapotoknak (pl. menopauza), továbbá gyógyszermellékhatás is okozhatja (pl. szteroidok hosszú időn át történő szedése közepes vagy nagy dózisban).

Bár sokan úgy tekintenek az osteoporisisra mint női betegségre, jelentős számú férfit is utolér. Sokan vannak akik "félúton" vannak, csontállományuk már csökkent, de még nincsenek törések. 

Csontsűrűség-mérés (oszteodenzitometria) 
A mérés során a törésnek leginkább kitett helyeken (combnyak, ágyéki csigolyák, csukló) mérik a csont tömegét. Minél nagyobb tömegű a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást, a ritkább, kis tömegű csont kevesebb energiát nyel el. Az optimális csonttömeget statisztikai módszerrel határozták meg, a normáltól való eltérés arányos a csonttörés kockázatával.

Röntgenvizsgálat
Gyakorlott szem a röntgen felvételen is meglátja a csontritkulás jeleit. Különösen a súlyos állapotot. Jól felismerhetők a csigolyák összeroppanásos törései, egyes csigolyák ék alakúvá válnak, a hát görbületei fokozottak. 

Laboratóriumi vér- és vizelet-vizsgálatokat főként a csontanyagcsere-betegségek kizárása céljából alkalmazzák.

Számos gyógyszercsoporttal próbálkoznak. Egyes szerek a gátolják a csont lebontó sejtek működését. Más szerek az ösztrogének hatását utánozzák. Az ösztrogének gátolják a csontlebontást. 
Az ösztrogén pótlás lassítja a változókori csontvesztést, azonban növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, továbbá az emlőrák előfordulási kockázatát, így nem javasolt.

A kalcitonin a csontbontó sejtek működésének gátlása révén kalcium-anyagcserét befolyásolja. Sajnos 2-3 év alatt elveszíti hatékonyságát.

A progeszteron serkenti a csontfelépítést végző sejteket. 

Testünk napi kalciumszükséglete az életkorral változik. Legalább 500-600 mg szükséges naponta. Az ajánlottnál nagyobb és tartós kalciumbevitel vesekőképződést eredményezhet, továbbá más ásványi anyagok felszívódását is megzavarhatja. Az osteoporisis kezelésében napi 1,5 gramm kalcium, 600 mg magnézium, 25-50 mg mangán bevitele javasolt. További fontos anyagok a kiegyensúlyozott kalciumháztartás és csont-anyagcsere megtartásához: fluorid, magnézium, réz, mangán, stroncium.

A D-vitamin szükséges a kalcium felszíváshoz. Ha nem áll rendelkezésre elegendő D-vitamin, a kalciumpótlás nem hatékony. Az osteoporisis megelőzéséhez napi 200-400 nemzetközi egység D3-vitamin javasolt. 

A B6-vitamin szintén szükséges az egészséges csont- és porcállomány megőrzéséhez, a törések gyors gyógyulásához.

A C-vitamin hiánya a csontok kollagén állományát károsítja, C-vitaminból napi 500 mg felvétele javasolt.

A csontanyagcseréhez nélkülözhetetlen még a K-vitamin és a folsav.

A foszfor a csontok fontos építőeleme. Túlzott mennyiségben azonban akadályozza a kalcium beépülését. A mai táplálékokkal sorat viszünk be, inkább a túladagolása a kockázat. Sok foszfort tartalmaznak és ezért kerülendők a szénsavas üdítők, ömlesztett sajtok, állati belsőségek.

Alapvetően fontos tehát a változatos táplálkozás, a kalcium- és a D-vitamin pótlása, továbbá az optimális testsúly megtartása.

Alapvetően fontos szerepe van a mozgásnak!

A testmozgás mérsékli a csonttömeg csökkenést! Az életkornak megfelelő testmozgás nem veszélyezteti a csontokat, de javítja az általános erőnlétet és a közérzetet. Csökkenti a fájdalmat, megelőzi vagy helyreállítja a gerinc formájának kóros megváltozását, javítja a tartást, sőt az egyensúlyérzéket is. 
A kulcs a RENDSZERESSÉG!

Az esetleges fájdalmak, izomfájdalmak enyhítésére TENS vagy Mikroáramú stimulációs kezelést. Jegelést vagy éppen melegterápiát alkalmazhat.

A nyugati országokban a mágnesterápiás kezeléseket kiterjedten alkalmazzák az osteoporisis kezelésében. Számos tanulmány vizsgálta a mágneses mező kezelés hatását a csontállományra. Az eredmények elgondolkodtatók. Bár többnyire nem mérhető érdemi csontállomány változás, a betegek döntő többsége (általában legalább 75-85%-uk) mégis a panaszok csökkenéséről, megszűnéséről számolt be, az életminőségükben érezhető javulást hozott a mágnesterápiás kezelés.

 

A termékcsoportban összegyűjtöttük az osteoporosis kezelésére alkalmazható készülékeket, eszközöket.