Elektromiográfia (EMG). Minden, amit tudni érdemes

Alighanem voltál már elektrokardiográfiás vizsgálaton, azaz készült EKG felvételed. Ennek során a készülék a szíved elektromos aktivitását rögzítette. Nos… Az elektromiogram (EMG) ugyanilyen céllal készül, azonban nem szívizmaid vizsgálja, hanem az vázizmokat és azok elektromos tevékenységét.

A mozgásod vezérlő elektromos impulzusok a központi idegrendszered felől, a mozgatóidegeken keresztül érkeznek az izmaidhoz, melynek hatása az izomösszehúzódás. Az elektromiográfiás vizsgálat során az eközben történő elektromos tevékenységet rögzítik.

A vizsgálat történhet a testfelszínre ragasztott elektródákon keresztül vagy az izomba szúrt tűelektródán át. A felszíni vizsgálat során két vagy több pont közti elektromos aktivitás nagyságát és gyorsaságát, azaz a mozgatóideg jeltovábbítási képességét vizsgálják. Az izomba szúrt tűelektródák segítségével pedig az izomban létrejövő választ.

Miért végzik az EMG-t?

EMG vizsgálatot akkor végeznek, ha ideg- vagy izomrendellenességre utaló tüneteid vannak. Ilyenek lehetnek többek között:

• Bizsergés
• Zsibbadás
• Izomgyengeség
• Izomfájdalom vagy ismétlődő görcsök
• Bizonyos típusú végtagfájdalmak
• Bénulás
• Izomsorvadás
• Izomrángás

Felsorolok néhány izmokkal és mozgatóidegekkel kapcsolatos állapotot, betegséget.  Az elektromiográfiás vizsgálat elemzésével a betegség megállapítható vagy (ami szintén fontos) kizárható.

Izomrendellenességek

• Ilyen például az izomdisztrófia, amely leggyakrabban gyermekkorban kezdődik, és főként fiúgyermekeket érint. Egyes típusok csak felnőttkorban alakulnak ki. A betegségnek minden csoportja genetikusan meghatározott, tehát kialakulása mindig genetikai hibához köthető. Ha az izomdisztrófia a nyaki és mellkasi izmokat érinti, akkor a légzés és nyelés is nehezített lehet. A sorvadó izmokkal szemben dolgozó izmok (antagonisták) miatt kontrakturák keletkezhetnek, ami „elhúzhatja”, „kifordult” helyzetbe hozhatja a végtagokat. Nem gyógyítható, egyes eljárásokkal lassíthatók a folyamatok.
• A polimiozitisz egy ritka miopáthia, amely gyulladáshoz és izomgyengeséghez vezet. Az izmokban kényelmetlenséget, sőt fájdalmat eredményez. Általában a 30 és 60 év közöttieket érinti, gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Az immunrendszer megtámadja az izomrostokat, sérülést és gyulladást okozva. Egyes szakértők szerint az állapotot vírus indíthatja el vagy hogy bizonyos gyógyszerek beadása után allergiás reakcióként jelentkezik. Egyes gének szintén befolyásolhatják a polimiozitisz kockázatát. Nincs rá gyógymód, de rendelkezésre állnak olyan terápiák, amelyek segítenek a gyulladás kezelésében és a tünetek enyhítésében.

Az ideg és az izom közötti kapcsolatot érintő betegségek

• Miasthenia gravis. Súlyos izomgyengeség, az izmok kóros fáradékonysága, amely autoimmun okok miatt alakul ki. Az idegek és az izmok közti ingerületátviteli kapcsolat károsodik. Nőket és férfiakat egyaránt érinthet, de nők körében gyakoribb. Bármely életkorban előfordulhat, de rendszerint 20 és 40 év között jelenik meg. Nem tudni, hogy magát az autoimmun folyamatot mi indítja be, de megfigyelték, hogy az érintettekben gyakran találnak csecsemőmirigyet (thimus), amelynek normális esetben el kellene sorvadnia.
  A betegek általában a szemhéj csüngésével (ptózis) vagy kettős látással jelentkeznek orvosuknál. A betegség jelenleg nem gyógyítható, terápiával szinten tarthatók a tünetek.)

Perifériás idegek rendellenességek

A gerincvelőn kívüli idegek (azaz a perifériás idegek) közé többféle rendellenesség tartozhat.

• Kéztőalagút-szindróma (vagy csuklóalagút-szindróma). Oka az ujjakat hajlító inak körüli gyulladás, így a kezelés alapja a hatékony gyulladáscsökkentés. Manapság egyre többen végzik számítógépen a munkájukat, melynek hatására különböző ízületi/mozgásszervi bántalmak lépnek fel. Kéztőalagút szindróma esetén a csuklónál lévő, inak és csontok alkotta C-alakú járatban lévő középidegre, nervusz medianuszra nehezedik nagyobb nyomás. Mivel a kézből az alkarba futó inak és idegek egy része a kéztőalagúton fut végig, így az ott lévő zavar az ujjak éjjeli zsibbadását, fájdalmát, súlyos esetben a hüvelykujji párna izmainak sorvadását okozza.
• Neuropáthia. Az agyon és a gerincvelőn kívüli (azaz perifériás) idegek betegségét jelenti.
  A fejlett országokban elsősorban cukorbetegség szövődményeként alakul ki. Társulhat továbbá autoimmun betegségekkel, mint például reumatoid artritisz, lupus erythematosus (SLE), bizonyos vitaminhiányos állapotokban, mint B1-vitamin-hiány. Kialakulhat krónikus alkoholizmus és egyes gyógyszerek hatására is. A háttérben álló betegségek kezelése sokszor elegendő lehet, máskor a perifériás neuropátiát a fájdalom kezelésével lehet enyhíteni.

Agyi és gerincvelői motoneuronokat érintő betegségek

• Amiotrófiás laterálszklerózis (ALS). Az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. A betegség előfordulása 5 beteg 100 000 lakosra vetítve, ami Magyarország 10 milliós népességét alapul véve 500 új esetet jelent évente. Kialakulásának pontos okát nem ismerjük. A mozgási képesség fokozatosan romlik. Eközben a gondolkodás, látás, hallás, érzékelés, ízérzés, tapintás mindvégig fennmarad. Sőt…annak ellenére, hogy akaratlagos mozgatású izmok vesznek részt a működésükben, normálisak maradnak a szemmozgások, valamint a széklet- és vizeletürítés is. A betegek többsége légzési elégtelenségben hal meg. Progresszióját nem lehet feltartóztatni, a kezelés célja az életminőség lehetőségek szerinti fenntartása.
• Gyermekbénulás (poliomielitis). Vírusok által okozott tünetegyüttes, amelynek lényege, hogy a gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejtek elpusztulnak. A kötelező védőoltások bevezetése következtében Európában napjainkban ez a fertőzés már nem fordul elő.

Ideggyökeret érintő betegségek

• Porckorongsérv. A kitüremkedő sérv nyomás alatt tartja az ideget, ami éles, mozgásra fokozódó fájdalmat okoz. A fájdalom helye attól függ, hogy melyik ideggyök kerül nyomás alá. A gerinc-keresztcsont átmeneti sérv a lábakba sugárzó fájdalmat okoz, melyet isiásznak is neveznek. Az ágyéki (lumbális) gerincszakasz fájdalma többnyire a deréktájba sugárzik. Ezt hívják lumbágónak vagy egyszerűen derékfájásnak.

Elektromiográfia

Az EMG alacsony kockázatú eljárás, és a szövődmények ritkák. Kicsi a vérzés, a fertőzés és az idegsérülés kockázata a tűelektróda behelyezésénél, illetve annak környékén. Amikor a mellkasfal mentén elhelyezkedő izmokat vizsgálják tűelektródával, nagyon kicsi a kockázata annak, hogy levegő szivárog a tüdő és a mellkasfal közötti területre, ami a tüdő összeesését (pneumothorax) okozhatja.

Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

• Az EMG időpontjának egyeztetésekor kérdezd meg, hogy a vizsgálat előtt abba kell-e hagynod a gyógyszereid szedését. Ha pl. miaszthénia grávisz miatt gyógyszert szedsz, külön meg kell kérdezned, hogy ezt abba kell-e hagynod a vizsgálat idejére.
• A vizsgálat előtt nem sokkal zuhanyozz vagy fürödj le, hogy eltávolítsd az olajokat a bőrödről. A vizsgálat előtt ne kend be magad krémekkel vagy testápolóval.
• A vizsgálat előtt minimum három órával már ne dohányozz.
• El kell távolítanod minden ékszert, ami zavarhatja a vizsgálatot.

Tájékoztasd a neurológust és az EMG vizsgálatot végzőt, ha:

•  Pacemakerrel vagy más elektromos orvosi eszközzel rendelkezel.
• Vérhígító gyógyszereket szedsz.
• Ha hemofíliád van, ami olyan véralvadási rendellenesség, amely elhúzódó vérzést okoz.

Mi fog történni?

A vizsgálathoz (legalább a vizsgált végtagokon) a ruhát le kell venni. Általában vizsgálóasztalra fekve történik.

Az asszisztens felszíni elektródákat helyez el a bőröd különböző pontjain, attól függően, hogy hol tapasztalod a tüneteket. A vizsgálat során a felületi elektródákon át apró elektromos áramot bocsátanak ki, amelyet csipkedő bőr-érzésként vagy izomrándulásként érzékelhetsz.

A neurológus tűelektródákat is behelyezhet az izmaidba, a tüneteidtől függően. A tűszúrás kellemetlen érzést vagy fájdalmat okozhat, amely általában röviddel a tű eltávolítása után megszűnik. A tű-EMG során a neurológus megvizsgálja, hogy van-e spontán elektromos aktivitás, amikor az izom nyugalmi állapotban van – olyan aktivitás, amely az egészséges izomszövetben nincs jelen -, valamint az aktivitás mértékét, amikor enyhén összehúzod azt az izmot. Utasításokat fog adni az izom ellazítására vagy megfeszítésére. Attól függően, hogy milyen izmokat és idegeket vizsgálnak, lehet, hogy a testhelyzeted meg kell változtatni.

Ha a vizsgálat során bármikor kellemetlen érzést vagy fájdalmat érzel, beszélj a neurológussal egy rövid szünet megtartásáról.

A vizsgált területtől függően 30-60 percet vesz igénybe.

A vizsgálat után előfordulhat, hogy átmeneti, kisebb zúzódások keletkeznek ott, ahol a tűelektródát az izomba szúrták. Ez a véraláfutás néhány napon belül elmúlik.

Eredmények

A neurológus értelmezi a vizsgálat eredményeit és összegző jelentést készít. Háziorvosoddal vagy az EMG-t elrendelő orvossal kell megbeszélned a kapott adatokat és a teendőket.