A légzés szerepe az állóképességben és regenerációban
A megfelelő légzés szerepe a legtöbb sportágban fontos, a kimagasló teljesítmény egyik követelménye és záloga. Hazánkban az edzők és a sportolók jelentős része az út elején jár a légzéstréningben. Pedig a légzésre fókuszáló edzéssel, az ehhez kifejlesztett technikai eszközök, trükkök tudatos alkalmazásával növelhető az állóképesség és gyorsítható a regeneráció. Az edzőmaszk A kedvező hatások megfelelő segédeszközök […]
A megfelelő légzés szerepe a legtöbb sportágban fontos, a kimagasló teljesítmény egyik követelménye és záloga. Hazánkban az edzők és a sportolók jelentős része az út elején jár a légzéstréningben. Pedig a légzésre fókuszáló edzéssel, az ehhez kifejlesztett technikai eszközök, trükkök tudatos alkalmazásával növelhető az állóképesség és gyorsítható a regeneráció.
Az edzőmaszk
A kedvező hatások megfelelő segédeszközök (legismertebb az edzőmaszk) rendszeres használatával és/vagy az e célra kidolgozott légzőgyakorlatok kellő ideig való rendszeres elvégzésével érhetők el. A gyakorlatok és segédeszközök révén elérhető, hogy jobb legyen a sejtszintű oxigénellátás, ami a nagyobb teljesítmény, állóképesség záloga.
Ez a cél, és ehhez „mindössze” az kell, hogy a sportoló légzésközpontja és egész teste egyre inkább hozzászokjon egy magasabb szén-dioxid koncentrációhoz az artériás vérben.
A légzéssel kapcsolatos könyvek közül 2017-ben kettő is megjelent magyar nyelven, ami sportolók (és edzőik) számára is nagyon hasznos lehet. Barna Miklós Ferenc: A légzés gyógyító ereje és Patrick McKeown: A légzés ereje (Oxygen advantage). E könyveket áttanulmányozva sok hasznos ötletet, gyakorlatot lehet elsajátítani.
Az, hogy a gyakorlások eredményeképpen milyen lesz az egyén légzése, az függ a gyakorlatok milyenségétől, a végrehajtás gyakoriságától, helyességétől és hosszától, valamint az egyéni adottságoktól, de kellő gyakorlással bárki jelentős eredményeket érhet el.
Edzőmaszkot ide kattintva vásárolhatsz.
A CO2 (széndioxid) szerepe a légzésben
A légzésközpont folyamatosan működik, soha nem áll le és természetének megfelelően úgy alakítja a vegetatív légzést, azaz az aktuális légzés mértékét, ahogy azt az artériás vér szén-dioxid koncentrációja megköveteli.
Sokan valószínűleg azt hiszik, hogy azért lélegzünk be, mert lecsökken testünkben az oxigéntartalom. Nem ez a belégzés oka!
A légzésközpont akkor ad ki parancsot a belégzésre, ha a szén-dioxid tartalom a megszokott szint fölé emelkedik. A megfelelő gyakorlatok és a technikák azt a célt szolgálják, hogy ez a belégzést kiváltó szén-dioxid szint megemelkedjen és tartósan magasabb is maradjon.
A légzés szerepe
Miért jó ez? – teheti fel valaki a kérdést.
Azért, mert a vérünkben az oxigénszállításért felelős hemoglobin nagyobb mértékben és könnyebben szabadul meg oxigénjétől a sejtekben, ha ott magasabb a szén-dioxid koncentráció. Ha nő a vérben a szén-dioxid koncentráció, miközben alig csökken az oxigén koncentráció, akkor ettől megnő a sejtekben az oxigénleadás, és így javul azok oxigén ellátása (pl. növekvő VO2max.), ezen keresztül energiaszintjük, ami a növekvő állóképesség záloga. Ez a Bohr effektus, melyet már 1904-ben felfedezett dr. Christian Bohr dán élettan tudós.
Sokak számára ismert ez az élettani törvényszerűség, csak keveseknél alkalmazzák a sportolók között. Ismereteim szerint leginkább az úszóknál használnak erre külön gyakorlatokat.
Ha hosszabb időn keresztül megnövekszik a szén-dioxid koncentráció a testben, az egy sor változást indít be. Megváltozik a vér összetétele, a vese működése, a vérképzőrendszer, a metabolizmus (esetleg még az étrend is). Meglehetősen bonyolult folyamatokon keresztül történnek meg a pozitív változások. Ha a légzés tartósan megváltozik, akkor tulajdonképpen egy „új testet alakít ki” a sportoló a sok változás miatt. Ez az új test még inkább alkalmasabb lesz a tartós igénybevételre úgy, hogy közben javul a regenerációs készség, hiszen a pihenő időkben is jobb lesz a sejtek energiaellátottsága (még az alvásigény is csökken).
Nemcsak az általános állóképesség növekszik meg, hanem a gyorsasági állóképesség is. Azaz például egy labdarúgó úgy lesz képes 20 %-kal több és 20 %-kal hosszabb sprintekre mérkőzésenként, hogy bőségesen marad ereje a 85. perc utánra is. Eközben figyelni is tud még, mivel a szén-dioxid tolerancia megnövekedésének fő „nyertesei” a szív és az agy.
A kontrollszünet
A szén-dioxid tolerancia egyszerűen mérhető a Butejko professzor által kidolgozott kontrollszünet meghatározásával, és ezáltal akár otthon is nyomon követhető a változás, amit a gyakorlatokkal elér a sportoló. Minél magasabb a kontrollszünet, annál jobb az állóképesség, a regeneráció.
A kontrollszünet az az időtartam, amely normál, nyugalmi állapotban eltelik egy átlagos kilégzés és a légszomj megjelenése között úgy, hogy közben az egyén nem vesz levegőt. Különösen lényeges, hogy reggel, közvetlenül felébredés után mekkora ez az érték.
A kontrollszünetet azért is jól használható adat, mert értéke nem függ attól, hogy a sportoló mennyire tud szenvedni lélegzetét visszafojtva.
Bár a légzőtréning eszközöket és a légzőgyakorlatokat magának a sportolóknak kell alkalmaznia, de az eredményesség érdekében elengedhetetlen az együttműködés egy légzésterapeutával. A leghatékonyabb módot nemcsak az edzések alatti légzőgyakorlatok jelentik, hanem a légzés teljes megváltoztatását. Ha csak az edzések időtartama alatti légzőgyakorlatokat végzi el, akkor fejlődése lassabb lesz és kisebb mértékű, mint amit a légzés megváltoztatásával egyébként el lehet érni, ha azt egész napba kényelmesen beilleszti (és tényleg beilleszthető kényelmesen is). A teljes módszer megértése és elfogadása jobb együttműködéshez és eredményhez vezet.
A légzőgyakorlatokat és a segédeszközök használatát mind élettani, mind psychés okokból kiindulva legkorábban 16 éves kortól tartom célszerűnek elkezdeni.
