Mellkasi fájdalom tünetei, okai és teendők
A mellkasi fájdalom sokféle lehet, az éles szúrástól a tompa nyilallásig. Megsemmisítő szorítás vagy égető érzés is lehet. Felkúszhat a nyakadhoz, beleállhat az állkapcsodba és kisugározhat a hátadba vagy az egyik, illetve mindkét karodba. A mellkasi fájdalmat többféle probléma válthatja ki. A legveszélyesebb okok között a szív és a tüdő megbetegedései szerepelnek. Ezek kockázatai miatt […]
A mellkasi fájdalom sokféle lehet, az éles szúrástól a tompa nyilallásig. Megsemmisítő szorítás vagy égető érzés is lehet. Felkúszhat a nyakadhoz, beleállhat az állkapcsodba és kisugározhat a hátadba vagy az egyik, illetve mindkét karodba. A mellkasi fájdalmat többféle probléma válthatja ki. A legveszélyesebb okok között a szív és a tüdő megbetegedései szerepelnek. Ezek kockázatai miatt alapvető, hogy mellkasi panaszok megjelenése esetén azonnal keress orvosi segítséget. Attól függően, hogy mi váltja ki a mellkasi fájdalmat, sokféle érzetet idézhet elő. Gyakran a kialakulásának semmi köze a szívedhez, bár ezt nehéz megállapítani orvosi vizsgálat nélkül.
Szív eredetű mellkasi fájdalom jellemzői
Szívbetegek egy része egy meghatározhatatlan kellemetlen érzést tapasztal, melyet nem feltétlenül fájdalomként azonosít. Sokkal inkább egy kellemetlen nyomás, mintha egy abronccsal fonnák körbe a mellkast.
Általánosságban a szívinfarktus vagy más szív probléma miatti panaszok a következők lehetnek:
- nyomást, telítettséget, égést vagy feszülést érzel a mellkasodban,
- szorító, égető, markoló fájdalom a mellkasban
- a fájdalom kisugárzik a hátadba, nyakadba, állkapcsodba, vállaidba, egyik vagy mindkét karodba, esetleg közvetlenül a bordák alá vagy gyomortájadra
- a fájdalom tovább tart néhány percnél, mozgástól rosszabbodhat,
- a panaszok elmúlnak, majd visszatérnek, illetve intenzitásuk változik
- légvételeid rövidülnek, úgy érzed, nem tudod teleszívni a tüdőd levegővel
- bőröd hűvös, verejtékes
- szédülés vagy gyengeségérzés kísérheti
- hányinger vagy hányás előfordulhat.
Szív eredetűek
Szívinfarktus. A szívizom elhalása akkor alakul ki, ha a szívizom egy adott területére nem jut el a vér, mert az odavezető ér vagy erek teljesen vagy nagyrészt elzáródtak érgörcs vagy vérrög miatt.
Angina pectoris (magyarul gyakran szívtáji szorító fájdalomként említik): ezt a fájdalmat a szív vérellátási zavara okozza. Gyakori magyarázata, hogy szívartériáknak (ismert nevük koszurúserek) belső falán lerakódás keletkezik. Ahogy egyre vastagabb a réteg, úgy szűkíti az ereket. Egy szinten túl korlátozza a szív vérellátását. Különösen fizikai aktivitás, erősebb igénybevétel esetén nem érkezik elegendő friss (oxigéndús) vér magához a szívizomhoz és az oxigénhiány váltja ki a fájdalmat.
Aorta dissectio, vagyis aorta repedés. Ez életveszélyes állapot. Oka a fő verőér, a szívből kiinduló aorta falában keletkező repedés. Az érfal rétegei szétválnak és a vér beáramlik ezek közé, feszítő fájdalmat okozva. Ha nem ismerik fel idejében, a külső réteg is átszakadhat és a beteg elvérzik a saját testébe.
Pericarditis, avagy szívburokgyulladás. A szívet körülvevő „zsák”, azaz szívburok. Általában éles fájdalmat okoz, amely rosszabbodik belégzésnél vagy amikor lefekszel.
Emésztési okok
Az emésztőrendszer rendellenes működését is megtalálhatjuk a lehetséges okok között, úgymint
Gyomorégés. fájdalmas, égő érzet a szegycsont mögötti területen, mely akkor alakul ki, amikor a gyomorban lévő sav a gyomorszájon át a nyelőcsőbe (esophagus) kerül.
Nyelési rendellenességek. A nyelőcső nem megfelelő működése megnehezíti, sőt még fájdalmassá is teheti a nyelést.
Epehólyag vagy hasnyálmirigy problémák. Epekövek, az epehólyag gyulladása vagy a hasnyálmirigy okozhatnak olyan hasüregi fájdalmat, mely a mellkasodba sugározhat.
Izom és csont eredetűek
Néhány fájdalomtípus sérülésekkel lehet kapcsolatos, míg mások a mellkasfal alkotóelemeiből származhat.
Costochondritis, vagyis bordaporcgyulladás. A bordakosár porcos részei, főképp azok, melyek a bordákat a szegycsonthoz kapcsolják, fájdalmasan begyulladnak.
Izomláz. Krónikus fájdalommal járó tünetegyüttesek, mint a fibromyalgia, állandó, izomhoz köthető mellkasi fájdalmat okozhatnak.
Sérült bordák. Elesés, baleset miatt zúzódott vagy törött bordák is okozhatnak mellkasi fájdalmat.
Tüdőhöz kapcsolódó okok
Sokféle tüdő rendellenesség okozhat mellkasi fájdalmat
Tüdőembólia. Akkor fordul elő, amikor egy vérrög kerül a tüdőartériába és ezzel megakadályozza a vér áramlását a tüdő felé
Mellhártyagyulladás. A tüdőd borító hártya gyulladása sajgó mellkasi panaszt okozhat, mely rosszabbodik belélegzéskor és köhögéskor.
Összeesett tüdő. Hirtelen jelentkező fájdalom. Pl. egy baleset során elszenvedett bordatörésnél a csontvég „kiszúrja” a tüdőt. Minden légvétel során egy kevés levegő kerül a tüdő és a mellkasfalat alkotó bordakosár közé (légmell). Fokozatosan egyre több levegő van kívül, és lassan összenyomja az érintett oldali tüdőt. A légvételek egyre rövidebbekké válnak.
Pulmonális hipertónia (PAH). A tüdőt vérrel ellátó artériákban kialakuló magas vérnyomás is járhat mellkasi fájdalommal.
Más okok
Pánikroham. Erőteljes rettegéssel, halálfélelemmel járó állapot, melyhez mellkasi nyilallás, gyors szívverés, gyors légzés, erős verejtékezés, légszomj, hányinger, szédülés társulhat.
Övsömör. A bárányhimlő vírusfertőzésen korábban átesetteknél előforduló szúró érzéssel és hólyagok megjelenésével járó elváltozás. Mindig az egyik testfélre korlátozódik, a középvonalon nem lép át és egy vagy néhány bordaközi ívet követ. Az elsődleges fertőzést követően akár évtizedekkel későbbi immunhiányos állapotban jelenik meg.
Mikor fordulj orvoshoz?
Ha újonnan megjelenő és ismeretlen okú mellkasi fájdalmat érzékelsz, azonnal fordulj sürgősségi ellátásért.
A diagnózis felállítása
A mellkasi fájdalom nem mindig a szívinfarktus jele. A sürgősségi ellátás során azonban mindig ez az első, amit az orvosok kizárni igyekeznek. Az infarktus az életed leginkább veszélyeztető betegség, ami azonnali ellátást igényel. Ezután ellenőrizhetik a tüdőket és ezzel kapcsolatos életveszélyes állapotokat (véralvadék az erekben vagy összeesett tüdők).
Azonnali vizsgálatok mellkasi fájdalom esetén
Az alábbi vizsgálatokat szokták végezni.
Elektrokardiogram (EKG). A bőrre helyezett 10 elektródán (4 elektróda a végtagokon, 6 elektróda a mellkasodon a szegycsonttól a hónaljvonalig) keresztül a szív elektromos aktivitását rögzíti. A sérült szívizomszövet elektromos impulzusai egyértelműen megmutatják a károsodást. Ezért az EKG ki tudja mutatni, ha szívinfarktusod van éppen vagy volt.
Labor (vér) vizsgálatok. az orvos ezzel ellenőrzi bizonyos fehérjék és enzimek emelkedett szintjét. Ezek ugyan normál állapotban is megtalálhatóak a szívizomban, azonban infarktus során a sejtek károsodnak, a bennük lévő fehérjék és enzimek pedig a vérbe kerülnek. Az emelkedett szintjük kimutatható és jelzi a szívizom sérülését.
Mellkasröntgen. E vizsgálattal ellenőrizhető a tüdő állapota, a szív és a nagyobb vérerek mérete, formája. Bizonyos tüdőproblémákat, mint pneumónia (tüdőgyulladás) és összeesett tüdő azonnal látni lehet a felvételen.
Számítógépes tomográfia (CT vizsgálat). Akkor szükséges, ha gyanú van tüdőembóliára (tüdődben lévő vérrög) vagy az aorta repedésre.
További ellenőrző vizsgálatok
Az előbbi „elsőkörös” vizsgálatok eredményeitől függően az alábbiakra is szükség lehet
Echokardiográfia (szívultrahang). Ultrahang (emberi fül számára nem hallható frekvenciájú hanghullámok) segítségével a szív mozgásáról, az erekben áramló vérről készülnek felvételek. A vizsgálatot végezhetik a mellkasodon keresztül, de előfordulhat, hogy egy kisebb eszközzel a nyelőcsöveden keresztül. Ezek segítségével különböző nézőpontokból készítenek felvételek.
Szív-CT vizsgálat. Az előző részben említett CT-től eltérő vizsgálattal lehet közvetlenül a szív artériáinak elzáródását ellenőrizni. Koszorúér angiográfia során megfestik a szív és a tüdő artériáit és így feltérképezik az elzáródásokat és más problémákat.
Terheléses EKG vizsgálat. Ezzel felmérik, hogy a szíved, a szívkoszorús erek, a vérnyomásod hogyan reagálnak a fizikai erőkifejtésre. E vizsgálat akkor javallott, ha a mellkasi fájdalmad szív eredetű. A vizsgálatot többféle módon lehet végrehajtani. Megkérhetnek, hogy sétálj-fuss egy futópadon vagy pedálozz egy kerékpár ergométeren, miközben EKG készülékhez vagy csatlakoztatva és a szíved elektromos aktivitását folyamatosan rögzítik és ismétlődően mérik a vérnyomásod.
Koszorúér katéterezés. Ezzel a vizsgálattal beazonosíthatók a szíved beszűkült vagy elzáródott artériái (koszorúserei). A csuklón vagy az ágyéki artériák egyikén keresztül egy hosszú és vékony katétert vezetnek fel a szívedig, majd „festéket” fecskendeznek be a szív erekbe. Röntgennel követik, ahogy a festék átjárja az artériákat. A felvételeken kirajzolódnak az erek és felfedezhetők a szűkületet vagy elzáródást okozó szakaszok. Amennyiben a vizsgálat bizonyos elváltozásokat mutat, azonnali beavatkozásra is lehetőség van. A szűkült ér tágítása vagy akár az eret elzáró akadály megszüntetése is azonnal megtörténhet.
