A rehabilitáció fontossága – beszélgetés Hepp Gréta sportfizioterapeutával
A szakemberekről szóló cikksorozatban most Hepp Grétát mutatom be, aki a fiatal, világlátott generáció képviselője. Külföldön szerzett diplomájával, kinti tapasztalataival, tudásával itthon szeretne boldogulni. Kedvenc területe a sportolók mozgásrehabilitációja, azaz abban segít, hogy a különféle sérülésekből, műtétekből a lehető leggyorsabban felépülj és visszanyerd a sérülés előtti állapotod. Több módszert alkalmaz, többek között a legkorszerűbb izomstimulációt is. Munkájáról, céljairól kérdeztem.
Dr. Zátrok Zsolt (ZZs): Mi a hivatalos végzettséged? Mivel foglalkozol?
Hepp Gréta (HG): Az olasz diplomám szerint hivatalosan sportfizioterapeuta vagyok, itthon ez rehabilitációs szakember vagy mozgásterapeutaként fogadják el.
Zzs: Olaszországban tanultál és a szakmai gyakorlatot is ott szerezted meg. Ismerek pár olasz sportrehabilitációs szakembert és mondhatnám, hogy mások a kinti viszonyok. Miért jöttél haza? Mit hoztál magaddal? Mit tudsz itthon hasznosítani?
HG: Olaszországban a prevenció és a rehabilitáció hatalmas szerepet kap a sportolóknál. A csapatoknak több mozgásterapeutájuk, fizikoterapeutájuk van, akik együtt dolgoznak az edzőkkel. Ezen kívül sportrehabilitációs központok vannak az országban, ahol a mozgásszervi műtétek után egyből el is kezdődhet a szakszerű, biztonságos, ugyanakkor minél gyorsabb rehablitáció. Mert a sportolónak számít az idő: minél több időre esik ki az edzésből, annál jobban romlik az izmok állapota.
Itthon sok esetben nincs meg a korai rehabilitáció, esetleg egy-két feladatot kapnak a kórházban a sportolók. A legtöbb esetben a varratszedés után kezdik meg a gyógytornát. Hozzám 3-6 hónap múlva kerülnek a sportolók olyan problémákkal, hogy még mindig nem megfelelő az izomerejük, nem fejlődnek az izmaik, fájdalmaik vannak vagy félnek elkezdeni futni. Természetesen ilyenkor is lehet segíteni a gondokon, de jobb lenne, ha minél korábban kérnének segítséget.
ZZs: A mozgásrehabilitáció az amatőr és profi sportolókat egyaránt érinti, de nemcsak őket. Milyen segítséget kaphatnak tőled?
HG: Mivel a profik a sportból élnek, nagyon fontos nekik a minőségi, teljeskörű, mihamarabbi felépülés. Ezt csak aktív rehabilitációval lehet elérni és semmiféleképpen sem ágynyugalommal. Akkor is lehet és kell rehabilitálni, ha gipszben van az egyik láb! Erre valók a korszerű orvostechnológiai eszközök. Például le lehet csökkenteni az inaktív izmok elvékonyodását, valamint a kötőszöveti struktúrák letapadását. Így nagyon sok időt tudunk nyerni a későbbiekben.
Az amatőr sportolók nincsenek ekkora anyagi kényszerben, azonban nekik is súlyos „veszteséget” okoz a kiesés. Egy amatőr nem tud elég időt edzésre fordítani, így fejlődése is lassabb. Ha egy sérülés miatt heteket kihagy, azzal neki egy teljes idény kárba veszhet. A felépülés gyorsításával csökkenthető a „kár”.
Az átlagembernek sem mindegy, mikor lesz ismét munkaképes. Ha nem megfelelő a rehabilitáció és fájdalommal, mozgásbeszűküléssel kell visszatérni a munkába, akkor nem fogja tudni teljesíteni a feladatait. Azaz senkinek sem mindegy, hogyan sikerül a felépülési folyamat.
ZZs: Számos készülék segíti a rehabilitációt? Rendelkezel-e ilyennel? Melyik a kedvenced? Miért?
HG: Igen. A mozgásrehabilitációban az izomstimulátorok vethetők be nagyon hatékonyan, ezeket használom a leggyakrabban. Még kint, OIaszországban ismerkedtem meg a technikával, rengeteg kutatást végeztünk az eszközzel a keresztszalag sérültek rehabilitációjánál. Még én is végig csináltam az edzésprogramot! 4 évvel azelőtt nekem is volt egy elülső keresztszalag műtétem és kíváncsi voltam, hogy ennyi év után is tud-e fejleszteni a műtött lábamon. Nekem nagyon bevált és a kutatásaink eredményei is nagyon jók lettek!
A leggyakrabban akkor vetem be a stimulátort, amikor műtét után az adott végtagot még nem lehet mozgatni, azonban az izmoknak szükségük van ilyenkor is ingerekre! Gyakran, nagyobb intenzitással használom aktív feladatok közben is, amikor az adott izom ereje elmarad a többitől.
ZZs: Nagyon sok sportoló szenved krónikus fájdalmaktól és úgy tűnik, azt hiszik ez természetes velejárója a kemény edzéseknek. Találkozol ilyen esetekkel?
HG: Persze, ilyenből nagyon sok van! A leggyakoribb ok a nem megfelelő terhelés vagy a rosszul felépített edzés. Sokszor a sportolók nem tudják a korlátaikat, nem kapnak visszajelzést a diszfunkciókról (rosszul végrehajtott mozdulatokról). Ebből pedig később kialakulhatnak krónikus fájdalmak.
Aki napi 3-4 órát fut, kerékpározik, egyáltalán edz, annak az ízületei, szalagjai nagy terhelést kapnak. Így ha nincs megfelelően felkészítve a szervezet, gyakran alakulnak ki ízületi instabilitások vagy kötőszöveti túlterhelések. Nagyon jellemzők az Achilles-ín, a talpi fascia, a térd- és a csípő ízület krónikus fájdalmai.
Ezek azonban megelőzhetők lennének, ha a prevencióra fektetnénk a főbb hangsúlyt: állapotfelmérés, ez alapján egyéni edzéstervek, a hiányosságok pótlása, megfelelő regeneráció. Ha valaki időhatékony szeretne lenni, választhatja az izomstimulációs eszközök használatát is, hiszen a bemelegítést és a regenerációt is hatékonyabbá teszi!
ZZs: Mik a leggyakoribb panaszok, amivel hozzád fordulnak?
HG: Leginkább térd és boka problémákkal jönnek hozzám a sportolók. Gyakori, hogy krónikus fájdalommal érkeznek, de sokan kérik a segítségemet abban, hogy a műtét után minél gyorsabban és biztonságosabban vissza tudjanak állni az edzésbe. Ilyen esetekben a sportspecifikus gyakorlatok elengedhetetlenek! Teljesen másként fogok kezelni egy futót, mint egy kézilabdást.
ZZs: Mi volt a legnehezebb eseted?
HG: Azt tartom nehéz esetnek, aki nem szeretne velem együttműködni. Volt már ilyen sportolóm, akire ráerőszakolták, hogy jönnie kell. Sajnos nem tudtunk haladni egyről a kettőre, mivel nem csinálta az otthoni feladatait vagy nem olyan gyakran, mint kellett volna. Így pár alkalom után nem láttam értelmét, hogy együtt dolgozzunk, hiszen ez egyik félnek sem jó!
ZZs: Mi az, amire büszke vagy?
HG: Arra vagyok a legbüszkébb, hogy sok olyan sportolóm van (főleg labdarúgó, kézilabdás, röplabdás), akik a rehabilitáció után sikeresebbek lettek a sportágukban, mint előtte voltak!
ZZs: Hogyan lehet téged elérni? A facebookon keresztül: Hepp Gréta pre- és rehabilitációs edző néven.
ZZs: Sikeres rehabilitációs munkát kívánok!
HG: Köszönöm szépen!
„Négy hónapja balesetem volt, az egyéb sérülések mellet az egyik ágyéki csigolyám összeroppant, ezt csavarokkal rögzítették. Jópár napot voltam az intenzíven is. Majd az osztályra kikerülve kaptam néhány gyógytornát és fizikoterápiát is. A problémám, hogy azóta sem nyertem vissza az erőmet. A combizmaim elvékonyodtak, nehezemre esik a járás, hamar elfáradok. Szeretnék valamilyen készüléket. Kérem tanácsát.”- kapom az ehhez hasonló kérdéseket rendszeresen.
Napjainkban az állami és magánkórházakban egyaránt „futószalagon” történnek a térdprotézis és csípőprotézis műtétek. Sorban cserélik az „elkopott” ízületeket. Azonban a műtétek egy jelentős részénél a várt mértékű javulás elmarad. De miért van ez így?
Képzeld el, hogy egyik napról a másikra változik meg az életed. Egy váratlan betegség vagy baleset következtében kórházba kerülsz, ahol az orvosok mindent megtesznek az életed megmentéséért. Az akut ellátás után azonban gyakran szembesülhetsz azzal a helyzettel, hogy magadra maradsz a további gyógyulás útján. Ez a helyzet sajnos nem egyedi eset Magyarországon, hanem egy rendszerszintű probléma, amely súlyosan érinti a betegek ezreit.
A biofeedback angol kifejezés pontos fordításban biológiai visszacsatolást jelent, azaz egy visszajelzés a test működéséről. Egy olyan technika, amellyel megtanulhatod tested egyes funkcióit irányítani. A biofeedback-hez érzékelők-re van szükség, mely segít információkat szerezni a testedről. A kapott visszajelzés alapján tudsz finom változtatásokat végrehajtani, például ellazítani bizonyos izmokat, hogy például csökkentsd a fájdalmat.
A teljesítmény javítása (a biohacking) minden sportoló álma. A teljesítmény fejlesztése, például felkészülés a hosszútávú futó, kerékpáros, triatlon, stb. versenyekre sok edzést igényel. A legtöbb amatőr sportolónak pont ebből van a legkevesebb. Munka, család, tanulás mellett, szabadidejében készül fel. Ebben a cikkben egy olyan módszert mutatok meg, amellyel „meghackelheted” az edzéshatékonyságot, sőt…edzésidőt nyerhetsz! Ez a módszer régóta az orvosi terápia része. Az 1970-80-as években a sportolók is „felkapták”, de az akkori műszaki szint nem tette lehetővé elég precíz eszközök létrehozását, így a kezdeti lelkesedés gyorsan megszűnt. A technológia azonban rendkívül sokat fejlődött az elmúlt 5-6 évtizedben és ma már rendelkezésre állnak olyan eszközök, melyek alkalmasak arra, hogy „leporoljuk” a témát. Ismerkedj meg az izomstimulátorral és sportbeli felhasználásával.
Az orvostudomány egyik alapvető tézise: „Medicus Curat, Natura Sanat”. Azaz az orvos kezel, de a természet gyógyít. A fizikoterápiás módszerek lényege, hogy gyógyszermentesen segítik a tested saját öngyógyító mechanizmusait és ezzel azt, hogy a tested képes legyen legyűrni a betegségeket. Nézzük a részletek
Gyakran keresnek meg mozgásszervi problémákkal küzdők. Sokszor észreveszem, hogy a többségük valamilyen gyógyszert, műtéti beavatkozást szeretne, ami azonnal megoldja a panaszait. Ilyen azonban nincs. Sőt! Meggyőződésem, hogy ezek helyett a fizioterápia lehet a leghatékonyabb megoldás. Ebben a cikkben szeretném elmagyarázni neked, hogy miért javaslom gyakran a fizioterápiát és hogyan segíthet a gyógyulásodban.
