Köszvény tünetei és kezelése
A köszvény az arthritisz gyakori formája, amely bárkinél megjelenhet. Kínzó fájdalom, duzzanat és vörösség jelenik meg, leggyakrabban a nagylábujj ízületeiben. A terület rendkívül érzékeny. A köszvényes roham gyakran hirtelen jelenkezik. Gyakran az éjszaka közepén „ébreszt” azzal, hogy nagy lábujj „tűzben ég”. Az ízület forró, duzzadt és annyira érzékeny, hogy még a takaró súlya is elviselhetetlennek tűnik. Egyes esetekben a tünetek „jönnek és mennek”, azaz maguktól is visszarendeződnek. Leggyakrabban azonban kezelésre szorulnak, az érintettnek pedig be kell rendezkednie a fellángolások megelőzésére.
A tünetek szinte mindig hirtelen jelennek meg, gyakran éjjel. A legjellemzőbbek a következők
- Erős, kínzó ízületi fájdalom. A köszvény általában a nagy lábujj alapízületét érinti, de bármely más ízületben is előfordulhat. Gyakran érintettek közé tartoziknak a boka, térd, könyök, csukló és ujj ízületek. A fájdalom a megjelenés utáni első 6-12 órában a legsúlyosabb.
- Elhúzódó kellemetlenség. A legerősebb fájdalom megszűnése után az ízületi panaszok néhány naptól akár néhány hétig is fennmaradnak. A későbbi, ismételt megjelenések egyre hosszabbak és több ízületet érintenek.
- Gyulladás és kivörösödés. Az érintett ízület duzzadt, meleg és vörös.
- Korlátozott mozgástartomány. A nagy fájdalom miatt az ízületi mozgás korlátozott.
Mikor fordulj orvoshoz?
Ha hirtelen megjelenő, intenzív fájdalmat, duzzanatot észlelsz az érintett ízületek környékén. A kezeletlen köszvény a fájdalom fokozódásához és az ízület károsodásához vezethet.
A köszvény okai
Akkor fordul elő, amikor urátkristályok halmozódnak fel az ízületben. Ez váltja ki a gyulladást és az intenzív fájdalmat. Az urátkristályok akkor keletkeznek, ha tartósan magas a vérben a húgysav mennyisége. Az egészséges szervezet is termel húgysavat, azaz természetes módon fordul elő a testben.
A húgysav a purin vegyületek lebontásából származik. Bizonyos ételekkel, például sertés-, marha-, pulykahús, halak, belsőségek (pl. máj, lép, vese) sok purin kerül a szervezetbe. Az alkoholtartalmú italok, különösen a sör, továbbá a gyümölcscukorral (fruktózzal) édesített italok fokozzák a húgysav magasabb szintjét.
Normális esetben a húgysav eloszlik a vérben, áthalad a vesén, amely „kiszűri” és kiüríti a vizeletbe. Ha azonban túl sok keletkezik vagy a vese keveset választ ki, akkor a húgysav felhalmozódhat és éles, tűszerű urátkristályok képződnek az ízületekben és a környező szövetekben. Ez okozza a fájdalmat, gyulladást és duzzanatot.
Kockázati tényezők
A köszvény nagy valószínűséggel alakul ki, ha magas a vér húgysavszint a szervezetedben. A húgysavszintet növelő tényezők a következők:
- Diéta. A húsban és a „tengeri herkentyűkben” gazdag étrend, a gyümölcscukorral édesített italok rendszeres fogyasztása növeli a húgysav szintet. Az alkoholfogyasztás -különösen a söré- növeli kockázatot.
- Elhízottság. Túlsúly esetén a szervezetben több húgysav keletkezik és a vesék nem tudnak elég gyorsan megszabadulni tőle.
- Egészségi állapot. Bizonyos betegségek -mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, metabolikus-szindróma, szív- és vesebetegség növelik a köszvény kockázatát.
- Bizonyos gyógyszerek. A magas vérnyomás kezelésére gyakran alkalmazott egyes vízhajtók (tiazidok) és az aszpirin szintén növelhetik a húgysavszintet.
- Családi halmozódás. Ha családtagjaid előfordult már köszvény, nagyobb valószínűséggel alakul ki nálad is.
- Kor és nem. A betegség gyakrabban fordul elő férfiakban. A nőknél általában alacsonyabb a húgysavszint, azonban a menopauza után emelkedik és megközelíti a férfiakét.
A férfiaknál leggyakrabban 30 – 50 év között, míg a nőknél a menopauza után jelenkeznek a tünetek.
Szövődmények
- Visszatérő köszvény. Egyes embereknél a köszvényes roham egyszer fordul elő és soha nem jelenik meg ismét. Mások évente akár többször is megtapasztalhatják a betegséget. A gyógyszerek segíthetnek megelőzni az ismételt fellángolásokat.
Ha nem kezelik, az ismétlődő köszvény lassan tönkreteszi az ízületet azaz ízületi károsodáshoz vezet. Az urát kristályok csomókban rakódnak le a bőr alatt. Ezeket a csomókat tophusnak nevezik. Számos területen, például ujjak, kezek, lábak, könyöktáj vagy Achilles-inak jelennek meg. Tophusz általában nem fájdalmas, de köszvényes rohamok esetén duzzadt és érzékeny lehet. - Vesekövek. Urátkristályok összegyűlhetnek a húgyúti rendszerben, ami vesekövet okoz. A vesekő képződés kockázata gyógyszerekkel csökkenthető.
Életmódbeli változtatásokkal csökkentsd kialakulásának kockázatát
Tünetmentes időszakokban elsősorban a következő táplálkozási irányelvek segíthetnek a jövőbeni köszvényes rohamok elkerülésében:
- Bőséges folyadékbevitel. Maradj jól hidratált, azaz fogyassz sok vizet. Kerüld az édesített italokat, különösen azokat, amelyeknek magas a gyümölcscukor tartalma.
- Korlátozd, de még inkább kerüld az alkoholbevitelt. A legújabb tanulmányok szerint különösen a sör növeli a köszvényes tünetek kockázatát, különösen a férfiaknál.
- Alacsony zsírtartalmú ételeket fogyassz! Az alacsony zsírtartalmú ételek védőhatást fejthetnek ki a köszvény ellen, így ezek a legoptimálisabb fehérjeforrások.
- Kerüld el a húsok fogyasztását! Kis mennyiség még „elmegy”, de figyelj arra, milyen típusú húst és mennyit viszel be.
- Kerüld a nagy „zabálásokat”…. a köszvényes rohamok gyakran jelennek meg disznótoros vacsorát, pörköltes ebédet követő éjjelen.
- Az alkatodnak megfelelő testsúly fenntartása. Akkora adagokat egyél, amelyek az egészséges testsúly fenntartását segítik. Ha a súlyod növekszik – túl sokat eszel!
A fogyás csökkentheti a húgysavszintet! De kerüld a drasztikus fogyasztást, mert ez átmenetileg növelheti a húgysavszintet.
Diagnózis
A köszvény diagnosztizálásához általában nem kell sok minden, általában elegendők a következők:
- Fizikális vizsgálat: A betegség annyira jellemző tünetekkel jelentkezik, hogy többnyire azonnal, első pillantásra felismerhető. A lokalizáció (nagy lábujj alapízülete), a duzzanat, a bőrpír és a kínzó fájdalom együttese azonnal fel kell, hogy hívja az orvos figyelmét. A vizsgálatokkal inkább más betegségeket kell kizárni, mintsem a köszvényt „bizonyítani”.
- Laborvizsgálat. A húgysav és kreatinin vérszint mérése. A laboreredmények néha félrevezetők lehetnek. Vannak, akiknek magas a húgysavszintje, de soha nem alakul ki köszvény. Egyeseknél a köszvény jelei és tünetei megvannak, de nincs emelkedett érték.
- Röntgenfelvétel. Hasznos lehet az ízületi gyulladás más formáinak kizárásában.
- Ultrahang vizsgálat. A vizsgálattal felismerhetők az urátkristályok az ízületben vagy a tophuszokban.
- CT vizsgálat. Bár ez a vizsgálat pontosan kimutatja az urát kristályok jelenlétét az ízületben, de rutinszerűen nem alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, mert nagyon drága és nem ad „pluszt”a diagnózishoz és a kezeléshez.
A köszvényes roham kezelése
- Az első kezelési teendő a fájdalom csökkentése. Hagyományosan erre nem szteroid gyulladáscsökkentőket és fájdalomcsillapítókat alkalmaznak.
- A gyulladás csökkentés. Szteroid gyulladáscsökkentők enyhítik a gyulladást. Adhatók tabletta formában vagy közvetlenül az ízületbe injekciózva. Szteroidok adására leginkább csak akkor kerül sor, ha a nem szteroid szerek nem alkalmazhatók valami miatt. A szteroidok -különösen tartósan alkalmazva- számos nemkívánatos mellékhatással is járhatnak.
- Lágylézer kezelés: Gyorsan és jelentősen csökkentheti az akut köszvényes rohammal járó fájdalmat, duzzanatot és az ízületi tok körüli gyulladást. Ezzel egy időben csökkenti a szükséges gyógyszerdózist.
A nagyteljesítményű klinikai lézerekkel általában 1-3 fájdalomcsillapítás után teljes fájdalommentesség érhető el. A kisebb energiájú, otthoni lézerekkel ennél több, akár 10 kezelés (5-8 perc kezelés, közte 5 perc szünet) lehet szükséges.
A közelmúltban az akut köszvény kezelésével foglalkozó tanulmány kimutatta, hogy a lágylézer terápia hatékonyabb volt a nem szteroid gyulladáscsökkentőknél.
Megelőző gyógyszeres kezelés
A megelőzés fő célja a rohamok ismétlődésének elkerülése, melynek érdekében a vér húgysavszint csökkentésére van szükség. A diétás és életmódbeli lehetőségeket már említettem feljebb. Most a gyógyszeres lehetőségeket is említem. Megjegyzem, hogy ha a fenti diétás javaslatokat nem tartod, akkor a gyógyszerek ellenére is ismétlődni fognak a panaszaid.
- Húgysav termelést gátló gyógyszerek. A xantin-oxidáz gátlók, pl. allopurinol ilyen. Korlátozzák a szervezet húgysav „termelését”. Ez csökkentheti a vér húgysavszintjét és csökkentheti a köszvény kockázatát.
Az allopurinol mellékhatásai a kiütés és az alacsony vérsejtszám lehetnek. Más szereknél émelygés és csökkent májfunkció is előfordul. - A húgysav kiürítését serkentő gyógyszerek. Serkenti a vese húgysav eltávolító képességét. Ez csökkentheti a húgysavszintet és csökkentheti a köszvény kockázatát, de a vizeletben a húgysav szintje nő. Mellékhatásaik a bőrkiütés, gyomorfájás és vesekő képződés.
A krónikus gyulladás korunk egyik leggyakoribb kórképe. Okai szerteágazók, döntő mértékben az életmódban keresendők. Nézzük a fontosabb tudnivalókat.
Napjainkban egyre többször hallani az egyik legújabb elektroterápiás kezelési módról, a neuromodulációról, azon belül pedig a vagus stimulációról. A neuromodulációval bizonyos agyterületek, idegek működésének serkentése révén érhető el hatás. Egyik típusa a vagus stimuláció, amely a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását fokozza. Egyes szakemberek szerint a módszer gyökeres változást hozhat a ma leggyakoribb betegségek (cukorbetegség, érelmeszesedés, autoimmun betegségek, gyulladások, depresszió, stressz, alvászavar és nagyon sok más) kezelésében.
Egy új kezelési lehetőséget mutatok be ebben a cikkben, a nem-invazív vagus stimulációt (rövidítve tVNS). Ez egy neuromodulációs módszer. Maga a vagus stimuláció nem új, klinikai szinten néhány éve alkalmazzák. A bőrön keresztül végezhető, biztonságos és hatékony kezelést biztosító eszközök azonban csak a közelmúltban váltak elérhetővé. Erről szól ez az írásom.
Ha orvoshoz fordulsz valamely panaszoddal, akkor az orvosod „kutatásba” kezd. Mérhető, látható, tapintható, azaz „jól megfogható”, azonosítható elváltozásokat keres mindaddig, amíg nem talál valamit, ami igazolni látszik a gyanúját. Egy baleset után röntgen felvételt készíttet és ha látható törés a csonton, akkor megvan a diagnózis is. A betegségek jelentős része azonban nem ad ilyen egyértelmű tüneteket. Vizsgálatok sokaságát végzik el rajtad, mégsem mutatható ki semmilyen eltérés: nincs kóros a röntgen felvételen, nincs magas érték a laborértékekben és más vizsgálatok sem mutatnak eltérést. Gyakran a tartós stressz áll a háttérben – erre többnyire nem is gondolsz…az a gond, hogy sok orvos sem.
A mozgáshiány (más néven immobilizáció) a test egészének vagy valamely részének mozdulatlansága. Leggyakrabban súlyos betegség vagy műtét után áll elő az a helyzet, hogy nem vagy képes mozogni. Hasonló, ha csonttörés, sérülés esetén nem mozgatható valamely végtagod. Sokan önszántukból választják az „immobilitást”. Az inaktív életmód (ücsörgés a munkahelyen, a kocsiban, a TV előtt), a mozgásszegény életmód következményei ugyanolyan súlyosak lehetnek, mint maga a mozgáshiányt kiváltó betegség.
A rheumatoid arthritis (röviden RA vagy reuma) vagyis a krónikus, sokízületi gyulladás a reumatológiai betegségek egyik legsúlyosabb formája, mely erős fájdalmakkal jár. Az RA tüneteivel Magyarországon nagyjából 80-100 ezer ember küzd. Bár az esetek egy kisebb részében akár spontán visszafejlődhet, de a páciensek nagyobb hányadának állapota az idő előrehaladtával inkább lassan, folyamatosan súlyosbodik. Mi okozza […]
Egész nap talpon vagy? Vagy épp fordítva – órákat ülsz az íróasztal mögött? Ha estére nehéznek, fáradtnak érzed a lábad, a bokád dagad, a zoknid „árkot vág" a bőrödbe, akkor lehet, hogy a visszérbetegség első jeleit tapasztalod. A jó hír: sokat tehetsz azért, hogy ne romoljon az állapotod – és ehhez nem feltétlenül kell műtőasztalra feküdni.
Számos oka lehet annak, hogy vegetáriánus étrendre válts. Például az egészséged megőrzése vagy visszaszerzése, spirituális meggyőződésed, az állatok jólétével kapcsolatos aggodalmaid vagy az állattenyésztés során alkalmazott antibiotikumoktól és hormonoktól való félelmed vagy a környezeti erőforrások túlzott kizsákmányolásának elkerülése, stb.
