Depresszió – mikor gondolj rá?
A depresszió lehangolt állapotba „nyom le”. Egyre kevésbé bízol abban, hogy van remény a láthatáron. A kétségbeesés hatására elveszíted érdeklődésed a munkád, a környezeted, de még a barátaid, családod iránt is. Nem találod a kiutat a levertségből és nem bírsz lendületet venni, hogy megoldd a problémákat. A depresszió egy betegség, melyben az agyadban felborulnak bizonyos folyamatok. Maguk a problémák többnyire feldolgozhatók lehetnének, mégsem boldogulsz velük. Segítségre, kezelésre van szükséged.
Mikor gondolj depresszióra?
Mindenki életében vannak nehezebb periódusok, melyekből úgy érzi, képtelen kitörni vagy továbblépni segítség nélkül. Egy idő után azonban „helyükre kerülnek” a dolgok és felülkerekedik rajtuk.
Depresszióról akkor van szó, amikor a kedvetlen állapotból tartósan nem tudsz „kikeveredni” és egyre jobban korlátoznak a mindennapi feladataid elvégzésében és a kapcsolataid kezelésben egyaránt.
Depresszióra utal, ha az alábbiak nem javulnak, sőt súlyosbodnak:
- motiválatlanság, céltalanság
- döntésképtelenség/rendkívül nehéz döntéshozatal
- dekoncentráltság
- frusztráció, önértékelési zavarok, szélsőségek
- alvászavarok
- szexuális problémák, libidó (nemi vágy csökkenése), merevedési zavar
- alacsony energiaszint, csökkent munkaképesség
- étvágytalanság vagy épp falánkság
- megmagyarázhatatlan szorongásérzés
- indokolatlan lelkifurdalás
- szuicid (öngyilkos) gondolatok
A fentiekhez fizikai panaszok is társulhatnak, de legtöbbször a vizsgálatok nem mutatnak ki eltérést:
- szédülés/bizonytalanságérzés
- emésztési problémák, hasi fájdalom
- fejfájás
- intenzív szívdobogásérzés, mellkasi nyomás (szívinfarktushoz hasonló tünetek)
- ízületi fájdalmak.
Hogyan alakul ki a depresszió?
A depresszió számos okra vezethető vissza. Leggyakrabban az agyi ingerületátvivő anyagok (szerotonin, noradrenalin, dopamin) termelésének és szabályozásának felborulása okozza. Ide vezethet az élettani napi ritmus (cirkadián ritmus, bioritmus) felborulása és a stresszrendszer fokozott aktivitása is.
A hangulatod és érzelmeid alapvetően elektrokémiai folyamatok során keletkeznek az agyad különböző területeinek összehangolt működése során. Bizonyított tény, hogy az agy egyes területei között az ingerületátvitel 98%-a elektromágneses impulzusok útján zajlik. Ezek az elektromos jelek az EEG (ElektroEnkefaloGráf) készülék segítségével rögzíthetők is.
Depresszió esetén az agyadban „összezavarodik” az információk elektromos továbbítása, így felborul a szabályozó hormonok és a neurotranszmitterek (idegi ingerület átvivő anyagok) közötti egyensúly is.
Szokásos kezelés
Ma az uralkodó vélemény szerint a depressziót a neurotranszmitterek (szerotonin, noradrenalin, dopamin) problémája okozza. Ezért kezelésként kémiai anyagokat, úgynevezett antidepresszáns (depresszió ellenes) gyógyszer készítményeket adnak a betegeknek. Ezek tartós szedése azonban hozzászokást (sőt függőséget), továbbá számos mellékhatást eredményez.
Érdemes lehet megpróbálni a vagus-stimulációt is. Keress rá a kifejezésre és olvasd el ezzel kapcsolatos cikkeimet.
A stressz szó napjainkban egyféle „szitokszóvá” vált, az esetek nagy többségében valamilyen negatív dolog juthat róla az eszedbe. Pedig a stressz eredeti célja az önvédelem. Egy veszélyhelyzet gyors megoldása érdekében robbanásszerű gyorsasággal aktiválja a tested. Hatására olyan erőkifejtésre, mozdulatokra vagy képes, amit enélkül nem – ez nagyon jól jön bizonyos helyzetekben. Ha azonban krónikus stressz ér, a tested folyamatosan fenyegetettségben érzi magát és ennek az állandó vészhelyzeti készültségnek negatív hatása lesz a szervezetedre. Egy sor megmagyarázhatatlan és kezelésre nem reagáló panasz megjelenése vezethető vissza a stresszre.
Ha orvoshoz fordulsz valamely panaszoddal, akkor az orvosod „kutatásba” kezd. Mérhető, látható, tapintható, azaz „jól megfogható”, azonosítható elváltozásokat keres mindaddig, amíg nem talál valamit, ami igazolni látszik a gyanúját. Egy baleset után röntgen felvételt készíttet és ha látható törés a csonton, akkor megvan a diagnózis is. A betegségek jelentős része azonban nem ad ilyen egyértelmű tüneteket. Vizsgálatok sokaságát végzik el rajtad, mégsem mutatható ki semmilyen eltérés: nincs kóros a röntgen felvételen, nincs magas érték a laborértékekben és más vizsgálatok sem mutatnak eltérést. Gyakran a tartós stressz áll a háttérben – erre többnyire nem is gondolsz…az a gond, hogy sok orvos sem.
A vegetatív vagy autonóm idegrendszer az idegrendszer egy olyan része, amely az akaratunktól független (nem befolyásolható) testi funkciók szabályozásáért felelős. Olyan alapvető életfolyamatokat szabályoz, mint a szívverés, a légzés, az emésztés. Fő részei szimpatikus és paraszimpatikus rendszer.
Napjainkban egyre többször hallani az egyik legújabb elektroterápiás kezelési módról, a neuromodulációról, azon belül pedig a vagus stimulációról. A neuromodulációval bizonyos agyterületek, idegek működésének serkentése révén érhető el hatás. Egyik típusa a vagus stimuláció, amely a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását fokozza. Egyes szakemberek szerint a módszer gyökeres változást hozhat a ma leggyakoribb betegségek (cukorbetegség, érelmeszesedés, autoimmun betegségek, gyulladások, depresszió, stressz, alvászavar és nagyon sok más) kezelésében.
Egy új kezelési lehetőséget mutatok be ebben a cikkben, a nem-invazív vagus stimulációt (rövidítve tVNS). Ez egy neuromodulációs módszer. Maga a vagus stimuláció nem új, klinikai szinten néhány éve alkalmazzák. A bőrön keresztül végezhető, biztonságos és hatékony kezelést biztosító eszközök azonban csak a közelmúltban váltak elérhetővé. Erről szól ez az írásom.
Az egészséges életmód elengedhetetlen része a rendszeres fizikai aktivitás. Nem csak a tested formálásában játszik szerepet, de számos egészségügyi előnye is van, amelyek hozzájárulnak a hosszú és betegségmentes élet eléréséhez.
