Csontritkulás

A csontritkulás egy igen alattomos betegség, hiszen hosszú ideig semmilyen klinikai tünetet, panaszt nem okoz. Első jele gyakran egy apró baleset (pl. elesés) miatti váratlan csonttörés. Súlyos formájában a mindennapi élet biztonságát is veszélyeztetheti. 

A csontritkulásban a csontok anyaga kórosan megkevesbedik, miközben a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása szabályos marad. Ennek következménye a csontok meggyengülése. A korábban gond nélkül elviselt terhelés hatására is eltörnek. A törések leggyakoribb helyei a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai. Előrehaladott esetben egy lehajolás, kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet. A csigolyák a test súlyától összeroppanhatnak, ami a tartás görnyedéséhez és a testmagaság csökkenéséhez vezet. 

csontritkulas-kialakulas-csontszerkezete-tartás-változása

 

A csontritkulás gyakori kísérője hormonális betegségeknek vagy állapotoknak (pl. menopauza), továbbá gyógyszermellékhatás is okozhatja (pl. szteroidok hosszú időn át történő szedése közepes vagy nagy dózisban).

Bár sokan úgy tekintenek a csontritkulásra mint női betegségre, jelentős számú férfit is utolér. Sokan vannak akik "félúton" vannak, csontállományuk már csökkent, de még nincsenek törések. 

Csontsűrűség-mérés (oszteodenzitometria) 
A mérés során a törésnek leginkább kitett helyeken (combnyak, ágyéki csigolyák, csukló) mérik a csont tömegét. Minél nagyobb tömegű a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást, a ritkább, kis tömegű csont kevesebb energiát nyel el. Az optimális csonttömeget statisztikai módszerrel határozták meg, a normáltól való eltérés arányos a csonttörés kockázatával.

Röntgenvizsgálat
Gyakorlott szem a röntgen felvételen is meglátja a csontritkulás jeleit. Különösen a súlyos állapotot. Jól felismerhetők a csigolyák összeroppanásos törései, egyes csigolyák ék alakúvá válnak, a hát görbületei fokozottak. 

Laboratóriumi vér- és vizelet-vizsgálatokat főként a csontanyagcsere-betegségek kizárása céljából alkalmazzák.

Számos gyógyszercsoporttal próbálkoznak. Egyes szerek a gátolják a csont lebontó sejtek működését. Más szerek az ösztrogének hatását utánozzák. Az ösztrogének gátolják a csontlebontást. 
Az ösztrogén pótlás lassítja a változókori csontvesztést, azonban növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, továbbá az emlőrák előfordulási kockázatát, így nem javasolt.

A kalcitonin a csontbontó sejtek működésének gátlása révén kalcium-anyagcserét befolyásolja. Sajnos 2-3 év alatt elveszíti hatékonyságát.

A progeszteron serkenti a csontfelépítést végző sejteket. 

Testünk napi kalciumszükséglete az életkorral változik. Legalább 500-600 mg szükséges naponta. Az ajánlottnál nagyobb és tartós kalciumbevitel vesekőképződést eredményezhet, továbbá más ásványi anyagok felszívódását is megzavarhatja. A csontritkulás kezelésében napi 1,5 gramm kalcium, 600 mg magnézium, 25-50 mg mangán bevitele javasolt. További fontos anyagok a kiegyensúlyozott kalciumháztartás és csont-anyagcsere megtartásához: fluorid, magnézium, réz, mangán, stroncium.

A D-vitamin szükséges a kalcium felszíváshoz. Ha nem áll rendelkezésre elegendő D-vitamin, a kalciumpótlás nem hatékony. A csontritkulás megelőzéséhez napi 200-400 nemzetközi egység D3-vitamin javasolt. 

A B6-vitamin szintén szükséges az egészséges csont- és porcállomány megőrzéséhez, a törések gyors gyógyulásához.

A C-vitamin hiánya a csontok kollagén állományát károsítja, C-vitaminból napi 500 mg felvétele javasolt.

A csontanyagcseréhez nélkülözhetetlen még a K-vitamin és a folsav.

A foszfor a csontok fontos építőeleme. Túlzott mennyiségben azonban akadályozza a kalcium beépülését. A mai táplálékokkal sorat viszünk be, inkább a túladagolása a kockázat. Sok foszfort tartalmaznak és ezért kerülendők a szénsavas üdítők, ömlesztett sajtok, állati belsőségek.

Alapvetően fontos tehát a változatos táplálkozás, a kalcium- és a D-vitamin pótlása, továbbá az optimális testsúly megtartása.

Alapvetően fontos szerepe van a mozgásnak!

A testmozgás mérsékli a csonttömeg csökkenést! Az életkornak megfelelő testmozgás nem veszélyezteti a csontokat, de javítja az általános erőnlétet és a közérzetet. Csökkenti a fájdalmat, megelőzi vagy helyreállítja a gerinc formájának kóros megváltozását, javítja a tartást, sőt az egyensúlyérzéket is. 
A kulcs a RENDSZERESSÉG!

Az esetleges fájdalmak, izomfájdalmak enyhítésére TENS vagy Mikroáramú stimulációs kezelést. Jegelést vagy éppen melegterápiát alkalmazhat.

A nyugati országokban a mágnesterápiás kezeléseket kiterjedten alkalmazzák a csontritkulás kezelésében. Számos tanulmány vizsgálta a mágneses mező kezelés hatását a csontállományra. Az eredmények elgondolkodtatók. Bár többnyire nem mérhető érdemi csontállomány változás, a betegek döntő többsége (általában legalább 75-85%-uk) mégis a panaszok csökkenéséről, megszűnéséről számolt be, az életminőségükben érezhető javulást hozott a mágnesterápiás kezelés.

 

A termékcsoportban összegyűjtöttük a csontritkulás otthoni kezelésére alkalmazható készülékeket, eszközöket.