A visszérbetegség a vénás elégtelenség "népies" elnevezése. Valójában a láb vénáiban levő billentyűk záródási hibáját, nem megfelelő működését jelenti. Okai és következményei is sokfélék lehetnek.
A visszérbetegség kialakulása
A visszér, azaz véna az elhasznált vért szállítja testünkben a szív irányába. A vénákat az összehúzódó izmok összenyomják és így a vér áramlani kezd felfelé. Az úgynevezett vénabillentyűk egészséges egyénnél mint kapuk zárják el a vér visszáramlásának útját, így az mindig a szív irányába halad.
Ha keveset mozgunk vagy éppen sokat ülünk-állunk, izmaink nem "pumpálják" az ereket. Továbbá, ha a vénafalunk beteg, sérült, gyengék a vénabillentyűink, a vénás keringésünk hatékonysága veszélybe kerül.
Alkati tényezők (pl.: kötőszövet gyengeség), továbbá provokáló tényezők (például álló és ülő munka, mozgásszegény életmód) hatására a láb visszereiben megnövekszik a vérnyomás. Az ér kitágul, emiatt a vénabillentyűk nem tudnak bezáródni, nyílás keletkezik és a vér felfelé mozgatása elégtelenné válik. A vér tartósan a vénákban mard, azaz "pang". A vénák fokozatosan kanyargóssá válnak, megduzzadnak. Ha az állapot tartósan fennmarad, akkor a tágulat és hibás működés állandósul, véglegessé válik. Már nemcsak kozmetikai probléma, mert kellemetlen "nehézláb érzés", feszülő fájdalom jelenik meg, a lassú véráramlás pedig növeli a szövődmények (fekély, trombózis és embólia) kockázatát.
Visszérbetegség során tehát a vénás érrendszer nem tudja elszállítani a szövetekből az elhasznált vért és a szövet közötti térből a káros anyagcseretermékeket.
A visszérbetegség enyhébb formájában "csak" viszket, a láb elnehezedik vagy feszülő fájdalom keletkezik. Izomgörcs, bőrhámlás, a bőr barnás-vöröses elszíneződése is megjelenhet. A vénák egyre jobban kanyarognak és duzzadnak, egyre inkább szembetűnőek, fokozódik a bokatáj és a lábszár duzzadása. Egy idő után nehezen gyógyuló seb (fekély) vagy a rettegett szövődmény, a trombózis is kialakulhat. Ez utóbbi már életveszélyes állapotot jelent.
A visszérbetegség megelőzése
A vér áramlását egészséges emberben az izmok mozgása biztosítja. Az ismét és ismét összehúzódó izmok a szív irányába "nyomják" a vért a vénákból. Izommozgás nélkül a vér nem (illetve rendkívül lelassultan) mozog. A mozgásszegény életmód tehát egyenes út a visszérbetegséghez.
Ebből következően a megelőzésnek és kezelésnek egyaránt legalkalmasabb módja a rendszeres testmozgás. Ajánlott mozgásformák elsősorban séta, futás, úszás, kerékpározás. Mozgással elérhető, hogy a vérkeringés fokozódjon, a sejtek oxigénellátása növekedjen és a megrekedt vér kiürüljön.
A visszér kezelésére általában krémeket, gyógyszereket és kompressziós harisnyát ajánlanak. Tudni kell azonban, hogy a rugalmas harisnya vagy fásli csak akkor tud hatni, ha mozgunk. Ha mozdulatlanul ülünk benne, akkor a rugalmassága is "pihen". Szorít minket, de nem pumpál. Azaz aki ilyet visel, de csücsül a fotelban, bár azt hiszi, hogy kezeli magát, valójában semmit sem tesz.
Néhány tanács a mindennapokra
- minden nap mozogjon aktívan (futás, kocogás, kerékpározás, nordic walking, séta, túrázás)
- ne használja a liftet, hanem járjon lépcsőn!
- hordjon lapos, hajlékony talpú cipőt (maximum 5 cm-es sarok az ajánlott)
- kerülje a meleget, a napozást, a szaunát és a termálfürdőt
- ha dagad a lába, üljön gyakran felpolcolt lábbal
- ülőmunka esetén fél óránként álljon fel, mozgassa meg a lábát, sétáljon egy rövidet
- ne üljünk keresztbe tett lábbal
- hasznos lehet a vadgesztenye tartalmú kenőcs
- diétánk legyen magas rosttartalmú, alacsony sóbevitellel járó
A visszérbetegség "gyógyítása"
A már kialakult visszérbetegség gyógyítására, azaz a kanyargós vénák "megjavítására", az eredeti állapot visszaállítására nincs mód!
A kanyargós, fájós véna sebészeti "kiirtása" vagy "elinjekciózása" valójában kozmetikai trükk. Az eltüntetett véna feladatát (azaz a vér elszállítását) át kell venni, így helyette egy másik véna fog kitágulni!
Minden eret pedig nem "tüntethet el"!
A szkleroterápia, a lézeres műtétek, a visszéreltávolítás rádiófrekvenciás katéterrel, a sztripping, plehbectomia, az endoszkópos műtét akkor kerüljön sorra, ha már a természetes vagy azt utánzó módok kudarcot vallottak és a gyakori visszérgyulladás miatt az embolizáció kockázata magas.
A visszérkezelés mesterséges eszközei
Azok számára, akik valami miatt nem tudnak rendszeresen mozogni, ajánlott az otthoni orvosi készülékek használata, különösen a nyirokmasszázs géppel végzett lábmasszázs és a visszérkezelő elektrostimuláció jelent segítséget.
Nyirokmasszázs gép
A készülék csizmaszerű, több légrekeszből álló mandzsettát használ, egymás után fújja fel és engedi le a légrekeszeket, melyek így összenyomják az izmokat és szöveteket, mely elindítja a nyirok- és vér áramlását. Mérséklődik a duzzanat, csökken az akut és krónikus végtagfeszülés, javul a vérkeringés, enyhül a fájdalom.
Visszérkezelő elektrostimulátor
A kezelés során a készülék a vádli izmokra ragasztott öntapadó elektródán keresztül apró impulzusokat ad le az izmokra. Ezek hatására az izmok összehúzódnak -hasonlóan ahhoz, ami járás közben történik- és kipréselik a vért a vénákból. A 20-30 perces kezelés igazi felfrissülést biztosít. Megszünteti a feszülő panaszokat, kiüríti a vénákat.
A gépi nyirokmasszázs kezelés és az elektrostimuláció nemcsak megelőzésre, de visszérműtét utáni fájdalmakra, poszttrombotikus szindróma tüneteire és a trombózis megelőzésre is kiváló
