Köszvény tünetei és kezelése

A tünetek szinte mindig hirtelen jelennek meg, gyakran éjjel. A legjellemzőbbek a következők

• Erős, kínzó ízületi fájdalom. A köszvény általában a nagy lábujj alapízületét érinti, de bármely más ízületben is előfordulhat. Gyakran érintettek közé tartoziknak a boka, térd, könyök, csukló és ujj ízületek. A fájdalom a megjelenés utáni első 6-12 órában a legsúlyosabb.
• Elhúzódó kellemetlenség. A legerősebb fájdalom megszűnése után az ízületi panaszok néhány naptól akár néhány hétig is fennmaradnak. A későbbi, ismételt megjelenések egyre hosszabbak és több ízületet érintenek.
• Gyulladás és kivörösödés. Az érintett ízület duzzadt, meleg és vörös.
• Korlátozott mozgástartomány. A nagy fájdalom miatt az ízületi mozgás korlátozott.

Mikor fordulj orvoshoz?

Ha hirtelen megjelenő, intenzív fájdalmat, duzzanatot észlelsz az érintett ízületek környékén. A kezeletlen köszvény a fájdalom fokozódásához és az ízület károsodásához vezethet.

A köszvény okai

Akkor fordul elő, amikor urátkristályok halmozódnak fel az ízületben. Ez váltja ki a gyulladást és az intenzív fájdalmat. Az urátkristályok akkor keletkeznek, ha tartósan magas a vérben a húgysav mennyisége. Az egészséges szervezet is termel húgysavat, azaz természetes módon fordul elő a testben.

A húgysav a purin vegyületek lebontásából származik. Bizonyos ételekkel, például sertés-, marha-, pulykahús, halak, belsőségek (pl. máj, lép, vese) sok purin kerül a szervezetbe. Az alkoholtartalmú italok, különösen a sör, továbbá a gyümölcscukorral (fruktózzal) édesített italok fokozzák a húgysav magasabb szintjét.

Normális esetben a húgysav eloszlik a vérben, áthalad a vesén, amely „kiszűri” és kiüríti a vizeletbe. Ha azonban túl sok keletkezik vagy a vese keveset választ ki, akkor a húgysav felhalmozódhat és éles, tűszerű urátkristályok képződnek az ízületekben és a környező szövetekben. Ez okozza a fájdalmat, gyulladást és duzzanatot.

Kockázati tényezők

A köszvény nagy valószínűséggel alakul ki, ha magas a vér húgysavszint a szervezetedben. A húgysavszintet növelő tényezők a következők:

• Diéta. A húsban és a „tengeri herkentyűkben” gazdag étrend, a gyümölcscukorral édesített italok rendszeres fogyasztása növeli a húgysav szintet. Az alkoholfogyasztás -különösen a söré- növeli kockázatot.
• Elhízottság. Túlsúly esetén a szervezetben több húgysav keletkezik és a vesék nem tudnak elég gyorsan megszabadulni tőle.
• Egészségi állapot. Bizonyos betegségek -mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, metabolikus-szindróma, szív- és vesebetegség növelik a köszvény kockázatát.
• Bizonyos gyógyszerek. A magas vérnyomás kezelésére gyakran alkalmazott egyes vízhajtók (tiazidok) és az aszpirin szintén növelhetik a húgysavszintet.
• Családi halmozódás. Ha családtagjaid előfordult már köszvény, nagyobb valószínűséggel alakul ki nálad is.
• Kor és nem. A betegség gyakrabban fordul elő férfiakban. A nőknél általában alacsonyabb a húgysavszint, azonban a menopauza után emelkedik és megközelíti a férfiakét.
  A férfiaknál leggyakrabban 30 – 50 év között, míg a nőknél a menopauza után jelenkeznek a tünetek.

Szövődmények

• Visszatérő köszvény. Egyes embereknél a köszvényes roham egyszer fordul elő és soha nem jelenik meg ismét. Mások évente akár többször is megtapasztalhatják a betegséget. A gyógyszerek segíthetnek megelőzni az ismételt fellángolásokat.
  Ha nem kezelik, az ismétlődő köszvény lassan tönkreteszi az ízületet azaz ízületi károsodáshoz vezet. Az urát kristályok csomókban rakódnak le a bőr alatt. Ezeket a csomókat tophusnak nevezik. Számos területen, például ujjak, kezek, lábak, könyöktáj vagy Achilles-inak jelennek meg. Tophusz általában nem fájdalmas, de köszvényes rohamok esetén duzzadt és érzékeny lehet.
• Vesekövek. Urátkristályok összegyűlhetnek a húgyúti rendszerben, ami vesekövet okoz. A vesekő képződés kockázata gyógyszerekkel csökkenthető.

Életmódbeli változtatásokkal csökkentsd kialakulásának kockázatát

Tünetmentes időszakokban elsősorban a következő táplálkozási irányelvek segíthetnek a jövőbeni köszvényes rohamok elkerülésében:

• Bőséges folyadékbevitel. Maradj jól hidratált, azaz fogyassz sok vizet. Kerüld az édesített italokat, különösen azokat, amelyeknek magas a gyümölcscukor tartalma.
• Korlátozd, de még inkább kerüld az alkoholbevitelt. A legújabb tanulmányok szerint különösen a sör növeli a köszvényes tünetek kockázatát, különösen a férfiaknál.
• Alacsony zsírtartalmú ételeket fogyassz! Az alacsony zsírtartalmú ételek védőhatást fejthetnek ki a köszvény ellen, így ezek a legoptimálisabb fehérjeforrások.
• Kerüld el a húsok fogyasztását! Kis mennyiség még „elmegy”, de figyelj arra, milyen típusú húst és mennyit viszel be.
• Kerüld a nagy „zabálásokat”…. a köszvényes rohamok gyakran jelennek meg disznótoros vacsorát, pörköltes ebédet követő éjjelen.
• Az alkatodnak megfelelő testsúly fenntartása. Akkora adagokat egyél, amelyek az egészséges testsúly fenntartását segítik. Ha a súlyod növekszik – túl sokat eszel!
  A fogyás csökkentheti a húgysavszintet! De kerüld a drasztikus fogyasztást, mert ez átmenetileg növelheti a húgysavszintet.

Diagnózis

A köszvény diagnosztizálásához általában nem kell sok minden, általában elegendők a következők:

• Fizikális vizsgálat: A betegség annyira jellemző tünetekkel jelentkezik, hogy többnyire azonnal, első pillantásra felismerhető. A lokalizáció (nagy lábujj alapízülete), a duzzanat, a bőrpír és a kínzó fájdalom együttese azonnal fel kell, hogy hívja az orvos figyelmét. A vizsgálatokkal inkább más betegségeket kell kizárni, mintsem a köszvényt „bizonyítani”.
• Laborvizsgálat. A húgysav és kreatinin vérszint mérése. A laboreredmények néha félrevezetők lehetnek. Vannak, akiknek magas a húgysavszintje, de soha nem alakul ki köszvény. Egyeseknél a köszvény jelei és tünetei megvannak, de nincs emelkedett érték.
• Röntgenfelvétel. Hasznos lehet az ízületi gyulladás más formáinak kizárásában.
• Ultrahang vizsgálat. A vizsgálattal felismerhetők az urátkristályok az ízületben vagy a tophuszokban.
• CT vizsgálat. Bár ez a vizsgálat pontosan kimutatja az urát kristályok jelenlétét az ízületben, de rutinszerűen nem alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, mert nagyon drága és nem ad „pluszt”a diagnózishoz és a kezeléshez.

A köszvényes roham kezelése

• Az első kezelési teendő a fájdalom csökkentése. Hagyományosan erre nem szteroid gyulladáscsökkentőket és fájdalomcsillapítókat alkalmaznak.
• A gyulladás csökkentés. Szteroid gyulladáscsökkentők enyhítik a gyulladást. Adhatók tabletta formában vagy közvetlenül az ízületbe injekciózva. Szteroidok adására leginkább csak akkor kerül sor, ha a nem szteroid szerek nem alkalmazhatók valami miatt. A szteroidok -különösen tartósan alkalmazva- számos nemkívánatos mellékhatással is járhatnak.
• Lágylézer kezelés: Gyorsan és jelentősen csökkentheti az akut köszvényes rohammal járó fájdalmat, duzzanatot és az ízületi tok körüli gyulladást. Ezzel egy időben csökkenti a szükséges gyógyszerdózist.
  A nagyteljesítményű klinikai lézerekkel általában 1-3 fájdalomcsillapítás után teljes fájdalommentesség érhető el. A kisebb energiájú, otthoni lézerekkel ennél több, akár 10 kezelés (5-8 perc kezelés, közte 5 perc szünet) lehet szükséges.
  A közelmúltban az akut köszvény kezelésével foglalkozó tanulmány kimutatta, hogy a lágylézer terápia hatékonyabb volt a nem szteroid gyulladáscsökkentőknél.

Megelőző gyógyszeres kezelés

A megelőzés fő célja a rohamok ismétlődésének elkerülése, melynek érdekében a vér húgysavszint csökkentésére van szükség. A diétás és életmódbeli lehetőségeket már említettem feljebb. Most a gyógyszeres lehetőségeket is említem. Megjegyzem, hogy ha a fenti diétás javaslatokat nem tartod, akkor a gyógyszerek ellenére is ismétlődni fognak a panaszaid.

• Húgysav termelést gátló gyógyszerek. A xantin-oxidáz gátlók, pl. allopurinol ilyen. Korlátozzák a szervezet húgysav „termelését”. Ez csökkentheti a vér húgysavszintjét és csökkentheti a köszvény kockázatát.
  Az allopurinol mellékhatásai a kiütés és az alacsony vérsejtszám lehetnek. Más szereknél émelygés és csökkent májfunkció is előfordul.
• A húgysav kiürítését serkentő gyógyszerek. Serkenti a vese húgysav eltávolító képességét. Ez csökkentheti a húgysavszintet és csökkentheti a köszvény kockázatát, de a vizeletben a húgysav szintje nő. Mellékhatásaik a bőrkiütés, gyomorfájás és vesekő képződés.