Mi fán terem az étrend-kiegészítő?
Emberek milliói fogyasztanak különböző kivonatokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, probiotikumokat és más hasonló anyagokat. De miért növekszik ilyen tempóban a fogyasztásuk? – kérdezheti az olvasó, miközben sokan szkeptikusak és megkérdőjelezik a szükségességüket.
Összegyűjtöttem néhány okot, amelyek a jó minőségű étrend-kiegészítők fogyasztása mellett szólnak.
Amerikában és Nyugat-Európában az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az egészség hosszan tartó megőrzésével kapcsolatos: az étrend-kiegészítők fogyasztása növekszik gyors ütemben. Emberek milliói fogyasztanak különböző kivonatokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, probiotikumokat és más hasonló anyagokat.
De miért növekszik ilyen tempóban a fogyasztásuk?
Sokan szkeptikusak és megkérdőjelezik a szükségességüket.
Néhány érv a minőségi étrend-kiegészítők fogyasztása mellett
Napjainkban az élelmiszerek előállítása nagyüzemi módszerekkel történik. Az intenzív műtrágya és kémia anyag használat (rovarirtószerek) révén egy hektáron 2-3-szor több terményt állítanak elő, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A talaj humusz és ásványianyag tartalma eközben csökken, így a növények egyre kevesebbet tudnak felvenni. A műtrágyák többnyire csak azokat az anyagokat tartalmazzák, melyek a növények gyors növekedéséhez szükségesek.
Az eredmény?
Tanulmányok bizonyítják, hogy az élelmiszerek ma lényegesen kevesebb hasznos anyagot tartalmaznak, mint néhány évtizede. Például ma 5-60 darab almát kellene megenned, hogy ugyanannyi a hasznos anyaghoz juss, mint amit egyetlen tartalmazott az 50-es években!
Bizonyított tény, hogy a betegségek mintegy 80%-a visszavezethető valamely anyag hiányára vagy éppen túlkínálatára, azaz a tápanyag egyensúly felbomlására. Ebben jelentős szerepe van a táplálékkal elfogyasztott elégtelen bevitelnek, illetve más anyagok túlfogyasztásának (pl. szénhidrátok, zsírok).
A zöldségek és gyümölcsök jelentős része nagy távolságról kerül a boltba. Még a teljes érettségük előtt leszedik őket, kémia szerekkel késleltetik az érést, majd hosszan „utazik”. Ennek során az egyébként is csekély vitamintartalom egy része lebomlik.
A kémiai anyagok, tartósítószerek a szervezetedben olyan molekulákká alakulnak, melyek megkötik a nyomelemeket, ásványi sókat, így bélrendszered nem képes felvenni azokat – ha lenne is tápanyag, de szervezeted mégsem jut hozzá.
Az élelmiszerek feldolgozása, hőkezelése, tartósítása során a tápanyagok egy része károsodik, tönkremegy.
A nagyobb terméshozam érdekében nemesített fajták, bár nagyon szépek és mutatósak, de tápanyagtartalmuk csak töredéke a nemesítetlen fajtáknak.
Megváltoztak étkezési szokásaink. Rohanva, kapkodva eszünk, a falatot alig rágjuk, csak nyeljük, hogy mielőbb folytathassuk stresszes munkánkat. Az elégtelen rágás következtében az emésztőnedvek nem tudják lebontani a nagy darabokat. Így tehát eszünk, falunk, de szervezetünk mégis „éhezik” bizonyos szempontból.
Gyógyszerek, antibiotikumok tömegét fogyasztjuk, melyek elpusztítják az emésztéshez elengedhetetlenül fontos, természetes bélflóra baktériumait, melyek nélkül emésztési zavarok alakulnak ki.
Bizonyos időszakokban és állapotokban egyes tápanyagokra nagyobb szükség van. Például terhesség során a folsav.
A levegő, a víz vagy az élelmiszerek növekvő szennyezés tartalma tönkreteszi az érzékeny molekulákat. Különösen érzékenyek erre az antioxidáns vitaminok: A, C és E-vitamin.
Egy sereg tápanyagról bizonyosodott be, hogy nagyon hatékonyan képesek segíteni az egészség megőrzésében és olyan állapotok prevenciójában, mint a magas koleszterinszint, az artritisz, születési defektusok vagy daganatok.
