Mi a Peyronie-betegség?
A hímvessző merevedése úgy jön létre, hogy szexuális ingerre a pénisz hosszában végigfutó, szivacsos, úgynevezett barlangos testekbe vér áramlik. A barlangos test kitágul, a nyomás nő, a pénisz egyre keményebb lesz. A Peyronie-betegségben a barlangos testet beborító kötőszövetes lemezben csomó jelenik meg: a rugalmas rostok száma csökken, a fibriné és a kollagéné nő, és közöttük mész rakódhat le. Ennek következtében a csomó porc- vagy csontkeménységűvé válik – ezt nevezik „plakknak".
A görbeség főként merev állapotban látható (súlyos esetben nyugalmi állapotban is), mert a plakk „nem engedi", hogy a barlangos test tokja kövesse a merevedéskor bekövetkező méretnövekedést. A plakk felé a pénisz nem tágul, alakja eltorzul, elgörbül. Ez fájdalmat, merevedési zavart és akár impotenciát is okozhat.
A görbület fokozódásával a probléma is súlyosbodik (a fokértékek tájékoztató jellegűek):
- kisebb, 5–20° közötti görbületnél a közösülés jellemzően még lehetséges,
- 20–45° közötti görbületnél már nehézkes lehet,
- 45° feletti görbületnél pedig gyakran lehetetlen.
Mi okozza a Peyronie-betegséget?
A Peyronie-betegség kialakulásának pontos oka egyelőre nem teljesen ismert. A jelenlegi elképzelések szerint a hátterében a hímvesszőt érő ismétlődő, apró (mikroszkopikus) sérülések utáni rendellenes sebgyógyulási folyamat áll: a plakk kialakulásában a fibrin nevű fehérje játszik szerepet, amely normál esetben a véralvadásban és a hegszövet képződésében vesz részt. Ha a sérülés helyén fibrin rakódik le és nem bomlik le megfelelően, kötőszöveti plakk alakulhat ki.
Hajlamosító tényezők
A plakk kialakulásában szerepet játszhat a cukorbetegség és a dohányzás (a fibrinszint fokozása révén), a krónikus prosztatagyulladás, a húgycső körüli mirigyek krónikus elváltozása, valamint az együttlét során a péniszt érő ismételt mikrosérülés.
Mikor fordulj orvoshoz?
Általában igaz: minél hamarabb kezdődik a kezelés, annál nagyobb a siker esélye. Ha hónapokig halogatod, „kifuthatsz" abból az időszakból, amikor a folyamat még jól befolyásolható. Az esetek egy kisebb részében a probléma magától is rendeződhet, de gyakoribb, hogy kezelés nélkül nem szűnik meg.
Ha a péniszed formája az utóbbi időben megváltozott, meggörbült, vagy csomót tapintasz benne, mielőbb keress fel urológiai vagy andrológiai (férfigyógyász) rendelőt. A korai szakaszban lévő Peyronie-betegség bizonyos módszerekkel jobban befolyásolható; az idő múlásával – különösen a plakk meszesedése után – egyre csökken a nem sebészi kezelés esélye.
Hogyan kezelhető a Peyronie-betegség?
A Peyronie-betegség (PD) kezelése ma is kihívást jelent: nincs egyetlen „arany standard", vagyis nincs minden esetben biztos eredményt adó módszer. A szisztematikus áttekintések szerint a nem sebészi lehetőségek bizonyítéka változó erősségű – a mechanikus (húzó/vákuumos) eszközök és egyes intraléziós (plakkba adott) kezelések mutatták a legígéretesebb eredményeket a görbületre.2 A kezelés egy része csak orvosi rendelőben végezhető, de vannak otthoni módszerek is, amelyeket az orvosod irányításával alkalmazhatsz.
A szájon át szedhető gyógyszerekkel a cél a plakk méretének, a fájdalomnak és a görbületnek a mérséklése. Hátrányuk, hogy a hatóanyag nagy része az emésztőrendszerben lebomlik, és csak kis része jut el a péniszbe – emiatt a szájon át szedett szerek hatékonysága korlátozott.
A gyógyszert közvetlenül a plakk köré, injekcióval juttatják be. Ezt kizárólag steril körülmények között, hozzáértő orvos végezheti. Az intraléziós kezelések a szisztematikus áttekintések szerint a nem sebészi módszerek közül a jobban dokumentáltak közé tartoznak, bár a bizonyíték itt is változó.2
Ennek a kezelésnek a célja nem a nemi örömszerzés, hanem a rehabilitáció: a pénisz rugalmasságát adó barlangos testek mechanikus „edzése" vákuumos pénisz pumpával. A szisztematikus áttekintések szerint a mechanikus (húzó/vákuumos) eszközök a görbület javulásához járultak hozzá, és Raheem és munkatársai (2010) is pénisz-egyenesítő hatást dokumentáltak.2,3
A gyakorlat menete (orvosi irányítással): a péniszre húzott csőben létrehozott vákuum 60–90 másodperc alatt merevedést hoz létre, amelyet 2–3 percig fenn kell tartani; a vákuum leengedése után a merevedés megszűnik. Ezt naponta 4–5 alkalommal érdemes ismételni. A módszer nem igényel szorítógyűrűt, mert a cél nem a merevedés fenntartása, hanem a szövet átmozgatása.
A rendszeres tréning hozzájárulhat a pénisz és a környező szövetek artériás vérellátásához, ami támogathatja a szövet természetes helyreállító folyamatait; egyes feltételezések szerint a folyamat a felesleges fibrines anyag lebontását és a plakk fellazulását is elősegítheti.
A leginkább erre való eszköz a Rehabi PVT, amelyet kifejezetten „tréning" céljára terveztek. A termékcsoport más készülékei is használhatók erre, bár azok fő célja a merevedési zavar segítése. Ide kattintva találsz vákuumos pénisz pumpákat →
A fonoforézis során az ultrahang rezgéseit arra használják, hogy a bőrre felvitt hatóanyagot a mélyebb szövetekbe juttassák. A gyógyszert krém vagy gél formájában a plakk feletti bőrre kell felvinni, majd az ultrahangfejet alacsony intenzitással, 2–3 percen át, lassú, körkörös mozdulatokkal a plakk felett mozgatni.
Az ultrahangos fonoforézist jellemzően fizioterápiás rendelőben alkalmazzák, de megfelelő felvilágosítás és a kezelési technika elsajátítása után otthoni terápiás ultrahangkészülékkel is elvégezhető. Fontos tudni: a Peyronie-re vonatkozó bizonyíték a topikus/kombinált módszereknél korlátozott, ezért a használatot mindig a kezelőorvossal egyeztetve érdemes mérlegelni, és kizárólag az orvos által javasolt szerrel.2
Erre alkalmas készülék lehet a SonicRelief terápiás ultrahang.
Az iontoforézis gyenge, biztonságosnak tekintett elektromos áramot alkalmaz. Az elektromos töltésű (ionos) hatóanyagok az áram hatására a két pólus között mozognak, így a hatóanyag tűszúrás nélkül, közvetlenül a kezelt terület felé juttatható. Iontoforézis kezelést fizioterápiás rendelőben kaphatsz, de megfelelő felvilágosítás után otthon is végezhető egy iontoforézis-készülékkel – például a Genesy SII lehet megfelelő.
Az alkalmazandó szerek kiválasztása és felírása a kezelőorvos feladata; iontoforézishez vízben oldott hatóanyagok szükségesek (pl. verapamil, lidokain, dexamethason vagy ezek kombinációja). A tanulmányok szerint a verapamil-kezelést korai szakaszban érdemes elkezdeni, amikor a görbület még 30° alatti és a plakk még nem meszesedett; egy randomizált vizsgálatban (Di Stasi és mtsai, 2004) a verapamil–dexamethason iontoforézis a görbület és a plakk mérséklődéséhez vezetett.4 Ugyanakkor a szisztematikus áttekintések az iontoforézis összesített hatását vegyesnek, korlátozottnak találták2 – ezért a módszer alkalmazásáról mindig az orvosoddal döntsetek.
A lágylézer-terápiát egyes esetekben kiegészítő, otthoni fizioterápiás lehetőségként alkalmazzák. Fontos azonban tudni, hogy a lágylézer Peyronie-betegségre vonatkozó tudományos bizonyítéka korlátozott, ezért nem tekinthető önálló, elsődleges kezelésnek – alkalmazását mindig a kezelőorvossal egyeztetve, kiegészítő jelleggel érdemes mérlegelni. Ha az orvosoddal erre a lehetőségre jutottok, a rendszeres, kitartó használat elengedhetetlen.
A lágylézer-kezelésről és a készülékekről bővebben a lágylézer kategóriában olvashatsz; egy lehetséges készülék a Personal Laser L400.
Műtétet csak legalább 3 hónapos stabil állapotot követően érdemes végezni. Ilyenkor vagy a plakkot távolítják el, vagy az ellenkező oldalon rövidítik meg a kötőszövetet. A műtétnek lehetnek maradványtünetei (pl. inkontinencia, merevedési zavar), ezért általában végső megoldásként jön szóba, ha a nem sebészi módszerek nem hoztak eredményt.
Gyakran ismételt kérdések
Az esetek egy kisebb részében a folyamat magától is rendeződhet, de gyakoribb, hogy kezelés nélkül nem szűnik meg. Éppen ezért érdemes a panaszt mielőbb kivizsgáltatni – korai szakaszban a betegség jobban befolyásolható.
A szisztematikus áttekintések szerint a mechanikus (húzó/vákuumos) eszközök mutatták a legígéretesebb eredményeket a görbületre a nem sebészi lehetőségek közül.2,3 Az iontoforézis és a topikus módszerek bizonyítéka vegyes, a lágylézeré korlátozott. Minden otthoni kezelést a kezelőorvosoddal egyeztetve kezdj el.
Nem. A tréning célja a szövet átmozgatása és a vérellátás támogatása, nem a merevedés fenntartása, ezért szorítógyűrűt nem használunk hozzá. Erre a célra a Rehabi PVT készült.
Bizonyos módszerek (barlangostest-tréning, ultrahang, iontoforézis) megfelelő felvilágosítás után otthon is végezhetők – de kizárólag orvosi irányítással, és csak az orvosod által javasolt szerekkel. A kezelés megkezdése előtt mindig urológus vagy andrológus véleményét kérd.
Összefoglalva
A Peyronie-betegség a péniszben kialakuló plakk okozta görbület, amely fájdalommal és merevedési zavarral járhat. Nincs minden esetben biztos eredményt adó módszer, de a korai kezelés kínálja a legnagyobb esélyt. A nem sebészi lehetőségek közül a mechanikus (vákuumos/húzó) eszközöknek van a legígéretesebb bizonyítéka a görbületre; több otthoni módszer (ultrahang, iontoforézis) is szóba jöhet, de mindig orvosi irányítással és az orvos által javasolt szerekkel. Tartós vagy súlyosbodó panasz esetén fordulj urológushoz vagy andrológushoz.
Források
- European Association of Urology. EAU Guidelines on Sexual and Reproductive Health (Peyronie's Disease). uroweb.org
- Randhawa K, Shukla CJ. (2023). A systematic review of non-surgical management in Peyronie's disease. Int J Impot Res. PMC10499596
- Raheem AA, Garaffa G, Raheem TA, et al. (2010). The role of vacuum pump therapy to mechanically straighten the penis in Peyronie's disease. BJU Int. 106(8):1178–1180. PubMed: 20438558
- Di Stasi SM, Giannantoni A, Stephen RL, et al. (2004). A prospective, randomized study using transdermal electromotive administration of verapamil and dexamethasone for Peyronie's disease. J Urol. 171(4):1605–1608. J Urol / ScienceDirect
