Ergométer az otthoni rehabilitációban
Az otthoni ergométer a súlyos betegségből felépülés, azaz rehabilitáció hatékony segítője. E cikkben ezekről tudhatsz meg többet.
Mi az ergométer?
Az ergométer egy olyan edzőgép, amellyel a test bizonyos izomcsoportjait erősítheted úgy, hogy a készüléken pontosan szabályozni lehet a szükséges erőkifejtés mértékét. Ezért pontosan adagolható a terhelés és nyomonkövethető az erő-visszanyerés üteme is. Az ergométer olyan edzőgép, amely lehetővé teszi, hogy álló, ülő vagy fekvő helyzetben kardiógyakorlatokat végezz akár a karjaiddal, akár a lábaiddal.
Ergométer típusok
Különböző ergométer típusok vannak, így láb-, kar-, ülő, fekvő ergométerek, továbbá a futópadok is ide tartoznak.
A klinikai terheléses vizsgálatokban és a rehabilitációban leggyakrabban kerékpár és futópad ergométereket használnak. Ezek az otthoni rehabilitációban is használhatók.
A fekvő ergométerek a terheléses ultrahang vizsgálatokhoz való, speciális eszközök (kórházi használatra).
A súlyosabb betegségből felépüléshez kis méretű, az asztalra, ágyba, padlóra helyezhető rehabilitációs ergométereket szokás használni. Leggyakrabban stroke után, transzplantáció, protézis beültetés, súlyos betegség utáni rehabilitáció során használandók, amikor a beteg még nem képes elhagyni az ágyat vagy fotelt. Hatékonyan segíti a kardio-vaszkuláris és a légzőizom rehabilitációt.
Rehabilitációs ergométer
A kézzel és lábbal is hajtható kerékpár ergométerek kiváló fejlődési lehetőséget biztosítanak a felépüléshez. Használhatók mind a felső, mind az alsó végtagok edzésére. Kerekesszékkel élők is oda tudnak gördülni az asztalra helyezett készülékhez.
Kutatások bizonyították, hogy a kar-ergométer vagy láb-kerékpár használata jótékonyan hat a stroke utáni felépülésre. Segítenek a kar- és a láberő, továbbá a szív- és érrendszeri egészség javításában. A kerékpár ellenállását az aktuális állapotnak megfelelően a mozgásterapeuta állítja be. A megfelelő ellenállás megadása biztosítja, hogy olyan erőfeszítést igényeljen, mely a betegnek megfelelő.
A karos kerékpár használatának célja a karok és lábak megerősítése, hogy a stroke-beteg jobban el tudja végezni az olyan feladatokat, mint az étkezés, öltözködés és járás.
A sportolók, például az úszók vagy a triatlonisták sérülésből felépüléshez alkalmazhatják, például a karok és vállak sérülése-műtéte rehabilitációjában.
Aktív és passzív ergométer
Vannak aktív és passzív ergométerek. Az aktív ergométer „magától nem forog”, azaz mindig a használó fizikai ereje mozgatja.
A passzív ergométer esetén beállítható egy „automatikus” működés. Így az ergométer mintegy magával „húzza” a végtagot, rásegít a mozgásra, sőt a teljesen mozgásképtelen, bénult végtagot az ergométer mozgatja. Erre a rásegítésre akkor van szükség, ha a stroke után a beteg még nem nyerte vissza a mozgatási képességét.
Súlyos, legyengült betegnek aktív/passzív ergométerre van szüksége. Kezdetben a készülék rásegítése nagyon fontos, szinte kizárólag ezzel képes a beteg használni az ergométert.
Ahogy fokozatosan visszanyeri az erejét, úgy kell csökkenteni a készülék által végzett munkát és fokozni a betegét.
Azt, hogy milyen beállítás az ideális, a mozgásterapeuta adja meg, az aktuális állapot figyelembe vételével.
Felkészülés a „tekerésre”
A rehabilitációs ergométereket általában pedállal és kézi fogantyúval együtt szállítják. Ezek könnyen cserélhetők. Attól függően kell választani, hogy lábbal (pedál) vagy kézzel (fogantyú) fogsz dolgozni.
Az ergométert mindig az óramutató járásával azonos irányban kell forgatni. Akár kézzel, akár lábbal hajtod.
Az ülés pozíció és a készülék elhelyezési magassággal az is szabályozható, hogy melyik izomcsoportok dolgozzanak erősebben. Például a vállaid vízszintesen igazodjanak a gép forgástengelyéhez. Ha a vállaid magasabban vannak a tengelynél, más izmokat terhelsz, mintha alacsonyabban lenne.
Olyan távol ülj a pedáloktól, hogy könyököd (vagy láb esetén a térded) ne teljesen nyújtott legyen, hanem kismértékben (5-10 fokban) behajlítva legyen. Ha túl távolra teszed az eszközt, akkor az ízületeket feleslegesen túlterheled.
Az első néhány percben kisebb terheléssel, lassabb fordulattal dolgozz. Ez a bemelegítés. A végtag vérkeringése lassan „beindul”, az izmok bemelegednek. Ezután fokozd a terhelést.
Edzés a szívnek és a tüdőnek
Az ergométeres edzések egyik célja az izomerő és mozgáskoordináció javítása. A másik – és hasonlóan fontos- cél, hogy javítsd a szív- és légzőrendszer kondícióját.
Az ergométerrel fokozatosan fejlesztheted az állóképességed, lassan képessé válasz 30 perces vagy azt meghaladó „tekerésre”. Így óránként többszáz kalóriát égetsz el.
Az ergométeres edzés intenzitása a pulzusszám kérésével „állatható be”. Minél gyengébb általános állapotban vagy, minél edzettlenebb vagy, annál magasabbra szökik a pulzusod. Nem szabad engedni, hogy „túlhajtsd” magad.
Úgy kell adagolni a terhelést, az intenzitást, hogy a pulzusszámod emelkedésére figyelsz. Az első edzések során nagyon kis ellenállás mellett is magas lesz a pulzusod. Lassítsd a tekerési fordulatszámot, csökkentsd az ellenállást, hogy a pulzusszám emelkedés mérsékelt legyen.
Minden állapotnak (sztroke, infarktus, szívműtét, szívelégtelenség, stb.) megvan a „terhelhetősége”. Azt, hogy milyen pulzusszámot engedhetsz meg, a mozgásterapeutádnak kell megmondania! Rendszeresen találkozzatok és egyeztessetek az edzésintenzitásról és a célpulzusról. Aztán otthon ezeket kövesd.
Mikor javasolt az ergométer?
Sérülések
- Rotátorköpeny-műtét vagy vállbursitisz
- Proximális felkarcsonttörés
- Könyöktörés
- Teniszkönyök vagy golfkönyök
- Kulcscsonttörés
- Vállficam vagy labrumszakadás
- törés utáni ízületi merevség
Betegségek
- szívinfarktus
- kardiomiopátia
- szívelégtelenség
- stroke
- tüdőbetegség (COPD, tüdőgyulladás)
- transzplantáció után
- protézisműtétre felkészülés és műtét utáni rehabilitáció
- súlyos mozgáshiány
Ergométer a stroke rehabilitációban
A felnőttek hosszú távú rokkantságának egyik vezető oka a stroke. A stroke egyik leggyakoribb következménye a hemiparézis, vagyis a test egyik oldali izmaira terjedő bénulás. Gyakran azzal jár, hogy a beteg képtelen segítség nélkül járni, és másoktól függ. Még az olyan tevékenységekhez is segítségre van szüksége, mint az evés, fürdés és öltözködés.
A járás, az izomgyengeség, a spaszticitás, a rossz motoros kontroll és koordináció, az egyensúlyzavar és az érzékelés elvesztése nagy nehézséget jelenthetnek a stroke-betegek számára.
A stroke után ajánlott, hogy a beteg a lehető leghamarabb speciális fizioterápiás kezeléseken vegyen részt annak érdekében, hogy elkezdjék a test átképzését a megfelelő mozgásra, javítsák a véráramlást és fenntartsák az izomerősséget.
Mivel a strokeból felépülés hónapokig, sőt évekig eltarthat, így az otthoni ergométer a stroke rehabilitáció egyik fontos eszköze. A stroke-betegek számára az egyik legelőnyösebb mozgás- és rehabilitációs módszer.
Stroke után a karok és a lábak izmainak stimulálása segíthet a mozgás és a járás képességének javításában.
Serkenti az akaratlagos mozgást – A járás folyamatos és ismétlődő mozgást igényel, amelyet a stroke után nehéz vagy lehetetlen megvalósítani. A kerékpáros tréner mindkét lábbal összehangolt és szimmetrikus mozgást kényszerít ki, ami idővel a járás javulásához vezethet.
Stroke után -amint az életveszély elhárult- szinte azonnal használható – A kezdeti időszakban a beteg nem képes járást gyakorolni. A kerékpáros tréner segíthet a károsodott izmok és agyi pályák újjáépítésében.
Nem csak a rehabilitáció során használható. Azután is, hogy a napi és heti terápiás kezelések már nem szükségesek, a kerékpár tréner nagyszerű eszköz az egészséges életmódhoz. A stroke után sok beteg számára nehéz lehet az aktív életmód fenntartása, így a kerékpár tréneren töltött idő beépítése segíthet az egészséges rutin kialakításában. Ez a napi aktivitás még a stroke ismétlődés megelőzésében is segíthet.
Nagyon biztonságos eszköz a stroke utáni felépülésben – Az ülő vagy álló kerékpáros trénerrel nincs szükség egyensúlyozásra, így jelentősen csökken az esés kockázata és az eséstől való félelem, és a legtöbb beteg szinte teljesen segítség nélkül tudja használni.
Nyomon követhető a fejlődés – A kerékpározás eredményei nyomon követhetők és látható, ahogy a páciens állapota javul.
Könnyen változtatható az edzésprogram. A legtöbb ergométer beállítási lehetőségeket biztosít. Lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy az edzést a saját igényeihez igazítsa.
- Nagy ellenállás és alacsony fordulatszám alkalmazása az izomépítésre összpontosít.
- Alacsony ellenállás és magas fordulatszám pedig a kardio-respiratorikus állóképesség javítását biztosítja. Azaz a szívműködés, a vérkeringés, a tüdő és a légzés hatékonyságát javítja.
A szakemberekről szóló cikksorozatban most Hepp Grétát mutatom be, aki a fiatal, világlátott generáció képviselője. Külföldön szerzett diplomájával, kinti tapasztalataival, tudásával itthon szeretne boldogulni. Kedvenc területe a sportolók mozgásrehabilitációja, azaz abban segít, hogy a különféle sérülésekből, műtétekből a lehető leggyorsabban felépülj és visszanyerd a sérülés előtti állapotod. Több módszert alkalmaz, többek között a legkorszerűbb izomstimulációt is. Munkájáról, céljairól kérdeztem.
A bénulás az életminőséget teljesen tönkretevő állapot. Ha nem mozdul a kar, láb vagy akár egyik sem, az nemhogy a munkát, hanem a mindennapi tevékenységeket, akár az önellátás képességét is akadályozza. A fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban a bénult beteg rehabilitációját a korszerű technológiára alapozzák és mindent elkövetnek a bénulás mértékének csökkentésében. A hozzám fordulóktól kapott információk alapján úgy tűnik, hogy a magyar betegek vagy nem kapnak érdemi tájékoztatást vagy nem értik meg a szakembereket. Pedig valójában az egész jövőjük azon múlik, hozzájutnak-e a megfelelő rehabilitációhoz. Tájékoztatják-e őket arról, hogy mit kell nekik maguknak tenni a javulás érdekében és mennyi ideig tarthat a rehabilitáció.
„Négy hónapja balesetem volt, az egyéb sérülések mellet az egyik ágyéki csigolyám összeroppant, ezt csavarokkal rögzítették. Jópár napot voltam az intenzíven is. Majd az osztályra kikerülve kaptam néhány gyógytornát és fizikoterápiát is. A problémám, hogy azóta sem nyertem vissza az erőmet. A combizmaim elvékonyodtak, nehezemre esik a járás, hamar elfáradok. Szeretnék valamilyen készüléket. Kérem tanácsát.”- kapom az ehhez hasonló kérdéseket rendszeresen.
Napjainkban az állami és magánkórházakban egyaránt „futószalagon” történnek a térdprotézis és csípőprotézis műtétek. Sorban cserélik az „elkopott” ízületeket. Azonban a műtétek egy jelentős részénél a várt mértékű javulás elmarad. De miért van ez így?
FoamRoller = habhenger. Ez egy egyszerű és nagyon hasznos izomkezelő eszköz betegek és sportolók számára. Kiváló izomfájdalmak enyhítésére, továbbá merev, letapadt izom lazítására, oldására. Nyújtásra, bemelegítésre, illetve izomregeneráció javítására is alkalmazhatod. A habhenger legnagyobb haszna, hogy a gyógytorna és a masszázs számos előnyét biztosítja egyszerre. Eközben a habhenger olcsóbb, mint egyetlen torna vagy masszázs és […]
A térdízület stabilitását az ízületet körülvevő lábizmok, így a comb feszítő-
(elülső oldal) és hajlítóizmok (hátul), illetve a lábszárizmok biztosítják. Ha ezek az izmok erősek, akkor
stabilan tartják az ízületet. Ezzel csökken az ízületet alkotó csontok terhelése és a fájdalom is. Az izmok
visszaerősítésére más okból is szükség lehet. Így sérülés után, sőt protézis műtét előtt és utána egyaránt nagy
fontosságú.
Ebben a cikkben a térdízület körüli izmok erejének visszanyerését mutatom meg.
Az „ugrótérd” elnevezést a térdkalácsot (patella) és a sípcsontot összekötő (patelláris) ín gyulladására használják. Ez az ín a térded kinyújtásában játszik szerepet, a comb elülső felszínén lévő extenzor, azaz combfeszítő izmokkal együttműködve. Ebből (is) következik, hogy leggyakrabban olyan sportolóknál fordul elő, ahol az ugrómozgás ismétlődik. Ilyen például a kosárlabda és a röplabda. A combizom erősítésére számos sportágban szükség van, így az ugrótérd igen gyakori ott, ahol a felkészülésben sok a szökdelő gyakorlat, a súlyzós guggolás-felugrás. Ezeknél a gyakorlatoknál hatalmas terhelés hárul az ínra.
