Sóterápia a gyakorlatban – útmutató egészségügyi szakembereknek

Definíciók és terminológia

A szakirodalomban több, egymással összefüggő fogalom jelenik meg. A pontos terminológia ismerete elengedhetetlen a tudományos irodalom értelmezéséhez.

Történeti háttér

A sóterápia modern történelme 1843-ban kezdődött, amikor Feliks Boczkowski lengyel orvos megfigyelte, hogy a wieliczkai sóbánya dolgozói között feltűnően alacsony a légúti megbetegedések előfordulása. Ez a megfigyelés vezetett az első speleoterápiás szanatórium megalapításához.

Európa legismertebb speleoterápiás központjai máig működnek:

• Wieliczka sóbánya (Lengyelország) – 135 méter mélyen, az UNESCO világörökség részét képező bányában működik egészségügyi központ légúti rehabilitációra
• Tordai sóbánya / Salina Turda (Románia) – 1992 óta haloterápiás központként és turisztikai látványosságként működik, 112 méter mélyen

A 20. század második felében a Szovjetunióban és Kelet-Európában intenzív kutatás folyt a speleoterápia és később a mesterséges haloterápia területén. Az 1980-as években fejlesztették ki az első halogenerátorokat, amelyek lehetővé tették a sóbarlangok mikroklímájának reprodukálását klinikai környezetben.

Hatásmechanizmusok

A haloterápia komplex hatásmechanizmusa több szinten érvényesül:

1. Mucociliáris clearance javítása

A belélegzett NaCl részecskék ozmotikus hatásukkal vizet vonzanak a periciliáris folyadékrétegbe, csökkentve a nyák viszkozitását. A hígabb váladék könnyebben mobilizálható a csillószőrök által. Bennett és munkatársai (2021) kimutatták, hogy a hipertóniás sóoldat inhaláció akutan és tartósan is javítja a mucociliáris clearance-t asztmás felnőtteknél.¹

2. Gyulladáscsökkentő hatás

A sórészecskék csökkenthetik a légúti gyulladásos mediátorok szintjét. Bar-Yoseph és munkatársai (2017) randomizált vizsgálatában a haloterápia szignifikánsan csökkentette a kilégzett nitrogén-monoxid (FeNO) szintet asztmás gyermekeknél, ami a légúti gyulladás mérséklődését jelzi.²

3. Bronchiális hiperreaktivitás csökkentése

Ugyanez a vizsgálat kimutatta, hogy a haloterápia csökkentette a metakolin-provokációval kiváltott bronchiális hiperreaktivitást, ami az asztma patofiziológiájának központi eleme.²

4. Antimikrobiális hatás

A NaCl természetes antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. In vitro vizsgálatok igazolták a só gátló hatását egyes légúti patogénekre, bár ennek klinikai jelentősége még további kutatást igényel.

Evidenciák indikációnként

Asztma

Az asztma területén rendelkezünk a legerősebb evidenciákkal.

Bar-Yoseph és mtsai (2017) – Randomizált, kettős vak, kontrollált vizsgálat 5-13 éves, enyhe asztmás gyermekeken (n=29). A haloterápia szignifikánsan javította a bronchiális hiperreaktivitást (p=0,04), csökkentette a FeNO szintet (p=0,02) és javította az életminőséget. Mellékhatás nem volt.²

Crișan-Dabija és mtsai (2021) – Szisztematikus áttekintés 18 eredeti közlemény alapján. Következtetés: a haloterápia „megbízható terápiás kiegészítés lehet az allopátiás kezelés mellett" asztmában.³

Evidencia szint: Közepes-erős (1 RCT, több obszervációs vizsgálat, szisztematikus review)

COPD

A COPD területén az evidenciák gyengébbek, de ígéretesek.

Rashleigh és mtsai (2014) – Szisztematikus áttekintés a haloterápia COPD-ben való alkalmazásáról. A szerzők megállapították, hogy a meglévő vizsgálatok metodológiai korlátokkal bírnak, de a rendelkezésre álló adatok alapján a haloterápia potenciálisan hasznos kiegészítő terápia lehet.⁴

Evidencia szint: Gyenge-közepes (obszervációs vizsgálatok, módszertani korlátok)

Cisztás fibrózis

A cisztás fibrózis esetében a hipertóniás sóoldat inhaláció (nebulizálás) evidenciái erősek, de a száraz haloterápia specifikus vizsgálatai korlátozottak.

Evidencia szint: Erős a nebulizált hipertóniás só esetében; gyenge a száraz haloterápiára vonatkozóan

Rhinosinusitis

Az orrüregöblítés sóoldattal az egyik legjobban dokumentált alkalmazási terület.

Cochrane review (2016) – Az orrüregöblítés sóoldattal „jól tolerálható" és ajánlott kiegészítő kezelés krónikus rhinosinusitisben.⁵

Liu és mtsai (2020) – Meta-analízis 7 RCT alapján: a hipertóniás sóoldat szignifikánsan hatékonyabb az izotóniásnál a krónikus rhinosinusitis tüneteinek csökkentésében.⁶

Evidencia szint: Erős (Cochrane review, meta-analízis)

Összefoglaló evidencia-táblázat

Gyakorlati protokollok

Haloterápiás kamra (sószoba) – Standard protokoll

Otthoni haloterápia – Ajánlott protokoll

Az otthoni sóterápiás készülékek alkalmazása eltérő protokollt igényel:

Az otthoni készülékek előnye a hosszabb expozíciós idő, amely kompenzálja az alacsonyabb sókoncentrációt.

Mielőtt elkezdenéd a kezelést

A biztonságos alkalmazás érdekében ismerd az indikációkat és kontraindikációkat.

Indikációk

• Asztma (enyhe-közepes, kontrollált állapotban)
• COPD (stabil fázisban)
• Krónikus bronchitis
• Krónikus rhinosinusitis
• Allergiás rhinitis
• Cisztás fibrózis (kiegészítő terápiaként)
• Recidíváló légúti infekciók (megelőzés)
• Dohányzás okozta krónikus köhögés

Mikor NE használd?

Abszolút kontraindikációk:

• Aktív tuberkulózis
• Légúti vérzés, hemoptysis
• Súlyos szívelégtelenség (NYHA III-IV)
• Akut légúti fertőzés lázas fázisban
• Rosszindulatú daganatos betegség aktív kezelés alatt (konzultáció szükséges)

Relatív kontraindikációk (egyéni mérlegelés szükséges):

• Kezeletlen vagy instabil magas vérnyomás
• Súlyos vesebetegség
• Hipertireózis
• Klausztrofóbia (sószoba esetén)
• Akut asztmás exacerbáció

Lehetséges mellékhatások

A haloterápia általában jól tolerálható módszer. A szakirodalomban dokumentált mellékhatások:

• Gyakori (>10%): Átmeneti köhögésfokozódás (a váladékmobilizáció jele)
• Alkalmi (1-10%): Enyhe torok- vagy orririritáció, rhinorrhoea
• Ritka (<1%): Fejfájás, szédülés
• Nagyon ritka: Bronchospasmus (hiperreaktív betegeknél)

A 2017-es izraeli RCT nem talált szignifikáns mellékhatásokat a haloterápiás csoportban a kontrollhoz képest.²

Integráció a klinikai gyakorlatba

Mikor javasoljuk a haloterápiát?

1. Optimalizált gyógyszeres kezelés mellett – A haloterápia kiegészíti, nem helyettesíti a standard terápiát
2. Beteg motivációja és compliance-e megfelelő – A rendszeres alkalmazás kulcsfontosságú
3. Gyógyszermentes alternatíva iránti igény – Különösen gyermekeknél vagy terhességben
4. Szteroid-takarékosság céljából – Jól kontrollált asztmában mérlegelhető

Betegkommunikáció

Fontos, hogy a betegek reális elvárásokkal kezdjék a haloterápiát:

• Kiegészítő módszer, nem csodaszer
• Az eredmény 2-4 hét után várható
• A rendszeresség fontosabb, mint az intenzitás
• A gyógyszeres kezelést nem szabad abbahagyni

Otthoni készülékek szakmai szemmel

Az otthoni haloterápiás készülékek – mint a SaltDome – lehetővé teszik a hosszú távú, rendszeres alkalmazást, ami a klinikai hatékonyság szempontjából előnyös lehet.

Előnyök a szakmai gyakorlatban:

• Beteg compliance javítása (otthoni kényelem)
• Hosszabb expozíciós idő (éjszakai használat)
• Költséghatékony hosszú távon
• Megelőzésre is alkalmazható

Megfontolások:

• A sókoncentráció alacsonyabb, mint a professzionális sószobákban
• A hatékonyságot a hosszabb expozíció kompenzálhatja
• Beteg edukáció szükséges a helyes használathoz

Összefoglaló – Gyors áttekintés

Mi ez a cikk? Szakmai útmutató a haloterápia (sóterápia) evidenciáiról, protokolljairól és klinikai alkalmazásáról egészségügyi szakemberek számára.

Kinek szól? Orvosoknak, fizioterapeutáknak, légzésterapeutáknak, gyógytornászoknak és más egészségügyi szakembereknek, akik légúti betegeket kezelnek.

Fő üzenet: A haloterápia evidenciaalapú kiegészítő terápia bizonyos légúti kórképekben, különösen asztmában és krónikus rhinosinusitisben. A módszer biztonságos, jól tolerálható, és megfelelő betegszelekcióval integrálható a klinikai gyakorlatba.

Kapcsolódó útmutatók

• Sóterápia és haloterápia – Átfogó útmutató a légúti egészséghez
• Asztma és sóterápia – Természetes légzéstámogatás
• COPD és sóterápia – Könnyebb légzés, jobb életminőség
• Cisztás fibrózis és sóterápia – Váladékoldás és légzéstámogatás

Források

1. Bennett WD, et al. (2021). Acute and durable effect of inhaled hypertonic saline on mucociliary clearance in adult asthma. ERJ Open Research, 7(1):00062-2021. PMC article
2. Bar-Yoseph R, et al. (2017). Halotherapy as asthma treatment in children: A randomized, controlled, prospective pilot study. Pediatric Pulmonology, 52(5):580-587. PubMed: 27723955
3. Crișan-Dabija R, et al. (2021). Halotherapy—An Ancient Natural Ally in the Management of Asthma: A Comprehensive Review. Healthcare, 9(11):1604. PubMed: 34828649
4. Rashleigh R, Smith SM, Roberts NJ. (2014). A review of halotherapy for chronic obstructive pulmonary disease. International Journal of COPD, 9:239-246. PubMed: 24591823
5. Chong LY, et al. (2016). Saline irrigation for chronic rhinosinusitis. Cochrane Database of Systematic Reviews, 4(4):CD011995. PubMed: 27115216
6. Liu L, et al. (2020). Efficacy of nasal irrigation with hypertonic saline on chronic rhinosinusitis: systematic review and meta-analysis. Brazilian Journal of Otorhinolaryngology, 86(5):639-646. PubMed: 32534983

A cikkben szereplő információk szakmai tájékoztatásul szolgálnak. A haloterápia alkalmazása egyéni mérlegelést igényel, figyelembe véve a beteg állapotát, társbetegségeit és a rendelkezésre álló evidenciákat. Az otthoni terápiás készülékek az orvosi kezelés kiegészítésére szolgálnak, nem helyettesítik a szakorvosi ellátást.