Térdprotézis és csípőprotézis műtét – felkészülés és otthoni rehabilitáció
Napjainkban az állami és magánkórházakban egyaránt „futószalagon” történnek a térdprotézis és csípőprotézis műtétek. Sorban cserélik az „elkopott” ízületeket. Azonban a műtétek egy jelentős részénél a várt mértékű javulás elmarad. De miért van ez így?
Tegyünk gyorsan egy kis kitérőt. Az autódat gumiszerelőhöz viszed, mert a gumik elkoptak. Kapsz is egy új garnitúrát (csak pénz kérdése, hogy mennyire „profit” veszel).
De kitől függ, hogy mennyi ideig lesz használható az új? A szerelőtől a legkevésbé!
A gumid károsodásának oka lehet például az elkopott futómű – hiába van új gumid, ez is gyorsan elkopik majd. Ha gyorsulási versenyre jársz és az aszfalton direkt égeted a gumit…nos… a szervizben hiába reklamálsz, hiszen ezek a meghibásodások csak tőled függtek!
Vessük össze a műtéteddel. A kórházban -ha állapotod engedi- néhány óra alatt kicserélik az elkopott ízületet. A seb záródik, az altatás hatása elmúlik és már haza is engednek. „Ez volt a szerviz, és megkaptad tőlük az új gumit”!
Innentől a műtétet végzőn már NEM múlik a felépülésed és ez sem, mennyire használható a lábad és megszűnnek-e a régi panaszaid!
Ezek attól függnek, hogy milyen állapotban érkeztél műtétre, leadtad-e a plusz kilókat, végzed-e a rehabilitációs feladatokat!? Ha ezekkel nem foglalkoztál… nos… mitől is javulna az állapotod?
Mitől függ a térdprotézis vagy a csípőprotézis műtét sikere?
Felkészülés
Tanulmányok sora igazolja, hogy azoknál a betegek, akik a műtétre felkészülten érkeznek, megkérdőjelezhetetlenül jobb a végeredmény.
Gondold végig: évek óta kínoz a térded. Egyre kevesebbet mozogsz, ezért a combizmaid elsorvadnak, meggyengülnek, az ízületi mozgások beszűkülnek. Mire műtétre kerül a sor, a térded rogyadozik, pokolian fáj, szinte alig mozdulsz ki a fotelből. Megcsinálják a műtétet, a sebed gyorsan begyógyul. Ám te nem tudsz kiemelkedni a fotelből. A meggyengült combot remeg, a térded rogyadozik, instabil, a járásod bizonytalan. Hónapokkal később sem javul a helyzet.
Az ízületek stabilitását a körülöttük levő izmok ereje adja. A térdnél főképp a comb és vádli izmok, csípőnél a comb, far és részben a hasizmok veszik körül oldalról, felülről, alulról az ízületet. Ha ezek erősek, akkor stabilan tartanak.
Ha a műtét előtt már régóta „pihenteted” őket, ha sorvadt izmokkal indulsz neki a műtétnek, ha nem készítetted fel az izmaidat a műtétre, akkor a műtét után sem fognak elbírni téged! Azaz megvan a protézis, de mozogni ugyanúgy korlátozottan tudsz, mint műtét előtt.
De mitől leszel felkészült?
A műtétre való felkészülés lényeges eleme a műtét előtt legalább 2-3 hónappal megkezdett gyógytorna és fizikoterápia.
Hogy milyen lesz a műtét utáni állapotod, az a mozgatást végző, „hozott” izmokon múlik. Tény, hogy minél erősebb izmokkal érkezel a műtéthez, annál gyorsabban „állsz lábra”.
Nagyon jól érzékelhető már a műtét utáni első órákban is, ha valaki a műtétet megelőzően figyelmet szánt a célzott mozgásra, gyógytornára, fizikoterápiára (például izomstimulációra).
A gyógytorna miatt keress fel gyógytornászt, mozgásterapeutát, illetve szerezz be izomstimulációs készüléket. Ezzel az otthonod kényelmében kezelheted magad.
A nagy izmok (pl. comb, far, has, stb) izomstimulációja nem ördöngösség! Maga a kezelés teljesen kockázatmentes.
Olvasd el az Izomstimuláció alkalmazása a gyakorlatban című cikkem. Kattints ide.
Mivel a térd- és csípőprotézis műtétek általában tervezettek. Hónapokkal korábban tudod a várható időpontot. A műtétet végző csapatban az orvosok mellett például felkészítő gyógytornász is szokott lenni. Ő lesz, aki megtanítja a tornagyakorlatokat. Tájékoztat, hogy mennyit és milyen intenzitással végezz.
Egyes helyeken akár online videókat is kaphatsz!!! Mi sem egyszerűbb, mint a számítógépeden elindítani a filmet és végezni a gyakorlatot.
Műtét
A műtétet végző orvosi csapat tehát „hozott anyagból dolgozik”.
Minél „ramatyabb állapotban” kerülsz műtétre, azaz minél gyengébbek az izmaid, minél nagyobb a túlsúlyod, minél merevebbek az ízületek, minél edzetlenebb a szíved, légzésed, anyagcseréd, annál nagyon a műtét kockázata, a szövődmények valószínűsége és annál kisebb a teljes helyreállítás esélye.
Ha tehát elhanyagoltad magad, nem készültél fel, akkor a jó orvosi teljesítmény ellenére, eleve kisebb a siker valószínűsége.
A műtétek során minél kisebb az invazivitás (azaz minél kisebb vágásból, minél kevesebb izomsérülést okozva végzik), annál gyorsabb a felépülés. Általában az ilyen technikákkal végzett műtétek drágábbak (mert nagyobb tudás és csúcs műszerek kellenek a megvalósításához).
Rehabilitáció
Térdprotézis vagy csípőprotézis műtét után, általában aznap „felkeltenek”. Erre akkor kerül sor, amint az érzéstelenítés utáni zsibbadás és mozgatási „ügyetlenség” elmúlik, illetve az altatás után visszanyered a tiszta tudatot és összpontosítási képességed.
A rehabilitációt irányító szakemberek elmondják lépésről lépésre a következő időszak teendőit. A kórházi, közös gyógytornákról, a keringés serkentésének lehetőségeiről és szabályairól (vénás torna, fáslizás, kompressziós harisnya, Bemer terápia, stb.).
Elsőként néhány fekvő helyzetben végzett gyakorlatot végeztetnek. Ezután kiülés az ágy szélére, majd néhány perc után a felállás, majd a járókerettel való séta gyakorlása történik.
Akár néhány órával a műtét után már önállóan sétálhatsz. Ez nagyon felemelő érzés lehet. Nincs a korábbi fájdalom, „rá tudsz lépni” a lábadra. Már nem (vagy csak minimálisan) szorulsz mások segítségére.
Ez az ideális állapot akkor érhető el, ha megfelelően felkészültél!
Ha elhanyagoltad, akkor a rehabilitációs időszak hosszú heteket, hónapokat vehet igénybe.
Érdemes tehát a tervezett műtétre felkészülni és a rehabilitációra is nagy figyelmet fordítani.
Orvos vagy beteg. Kinek a szerepe fontosabb?
A betegek többsége azt hiszi, hogy a műtét sikere szinte csak az operációt végzőn múlik. Az orvosi csapat szerepe nagyon fontos, ám csak a feladat egy -kétségkívül fontos és leglátványosabb- „szeletét” részét teszi ki.
A siker azonban nagymértékben magán a betegen múlik!
Ha a beteg minden problémája megoldását az orvostól várja, akkor a siker esélyét csökkenti. Ha megfelelően felkészül a műtétre és a rehabilitációs feladatokat is kitartóan végzi, akkor pedig jelentősen felnagyítja a siker valószínűségét.
Sok cikket írtam már az elektroterápia kiváló hatásairól. De nem mindegy, hogy mit, mire és mikor alkalmazod. Például egy baleset vagy műtét utáni első napokban nem javaslom az izomstimuláció (EMS) alkalmazását! Egy másik elektroterápiás kezelést, a mikroáramot (MENS, MCR) azonban akár a műtét napján elkezdheted. Hogy is van ez? Az izomstimuláció kiváló módszer az izomerő […]
Az elektromos izomstimuláció (EMS) az izmok kezelésének módszere. Több formája is létezik, melyek esetén az alkalmazás módja eltérő és persze a hatás is. Most egyenként bemutatom ezeket a módszereket. Egy kis izomélettan Az izmok természetes körülmények között az agyból érkező elektromos impulzus hatására húzódnak össze. Az impulzus természetesen azt is közvetíti, hogy milyen erővel és […]
Az izomstimuláció (EMS) egy elektroterápiás eljárás, mely az izmok kezelésére alkalmazható. Az elektromos impulzus beállításától függően a hatása lehet vérkeringés javítás, izomerő visszaszerzés, izomtömeg növelés, sorvadás megállítás, merevség és görcsök oldása, stb. Nézzük az alapokat.
A combizom visszaerősítés számos okból lehet szükséges. Tartós betegség, törés utáni izomtömeg vesztés visszafordítása, izomsorvadás kezelése, térd és csípőízület stabilitásának fokozása a leggyakoribb ok. Ebben a cikkben egy általánosan használható, 3 hónapos programot találsz, amely segít megerősíteni a combizmaid anélkül, hogy a fájdalom fokozódását vagy akár a műtétet kockáztatnád. A korábbi cikkekben elmagyaráztam, hogy ez miért hatékony, így most csak arra szorítkozok, hogy a kezelési teendőidet ismertessem.
A mozgáshiány (más néven immobilizáció) a test egészének vagy valamely részének mozdulatlansága. Leggyakrabban súlyos betegség vagy műtét után áll elő az a helyzet, hogy nem vagy képes mozogni. Hasonló, ha csonttörés, sérülés esetén nem mozgatható valamely végtagod. Sokan önszántukból választják az „immobilitást”. Az inaktív életmód (ücsörgés a munkahelyen, a kocsiban, a TV előtt), a mozgásszegény életmód következményei ugyanolyan súlyosak lehetnek, mint maga a mozgáshiányt kiváltó betegség.
A bénulás az életminőséget teljesen tönkretevő állapot. Ha nem mozdul a kar, láb vagy akár egyik sem, az nemhogy a munkát, hanem a mindennapi tevékenységeket, akár az önellátás képességét is akadályozza. A fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban a bénult beteg rehabilitációját a korszerű technológiára alapozzák és mindent elkövetnek a bénulás mértékének csökkentésében. A hozzám fordulóktól kapott információk alapján úgy tűnik, hogy a magyar betegek vagy nem kapnak érdemi tájékoztatást vagy nem értik meg a szakembereket. Pedig valójában az egész jövőjük azon múlik, hozzájutnak-e a megfelelő rehabilitációhoz. Tájékoztatják-e őket arról, hogy mit kell nekik maguknak tenni a javulás érdekében és mennyi ideig tarthat a rehabilitáció.
A növényi étrend fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát – állapította meg egy tanulmány, melyet ide kattintva olvashatsz. Eszerint a dióban, zöldségben és szójában gazdag vegetáriánus étrendet fogyasztóknak jelentősen alacsonyabb a stroke kockázata, mint azoknak, akik húst és halat tartalmazó étrendet követnek.
