Kulcsgondolat
A klasszikus, egyirányú ingeráramnál a negatív elektróda (katód) erősebb ingerlő hatású, ezért ezt mozgatják a kezelési pontokra. A modern, kétfázisú TENS és EMS készülékeknél viszont az áram iránya folyamatosan változik, így a polaritás elveszíti gyakorlati jelentőségét – itt az elektródák helye, nem a jelölésük számít.
Hogyan hat a két pólus az élő szövetre?
Ahhoz, hogy a polaritás kérdését meg tudd ítélni, először érdemes megnézni, mit csinál külön-külön a pozitív és a negatív elektróda – és mi történik akkor, ha a készülék gyors egymásutánban váltogatja a kettőt.
A negatív elektróda alatt a sejtmembrán külső felülete válik negatívabbá az áram hatására. Ez segíti az ideg- és izomrostok aktiválását.1,2
Ezt a tulajdonságot használják ki a klasszikus, egyirányú ingeráramnál: a katód az úgynevezett aktív elektróda, ezt helyezi a kezelő a motoros (mozgató) pontokra, ahol a legkisebb áramerősséggel kiváltható az izomrángás vagy az idegingerlés.
A pozitív pólus alatt fordított a hatás: a sejtmembrán hiperpolarizálódik, vagyis nehezebben tüzel. Ezért az anód önmagában általában nem aktív ingerlő elektróda.1
A klasszikus eljárásokban az anódnak inkább indifferens vagy visszavezető szerep jut: ez zárja az áramkört, és stabil alapot ad a kezelésnek. Ezért szokták fixen rögzített helyre tenni.
A modern TENS, EMS és NMES készülékek többsége ún. kétfázisú impulzussal dolgozik. Ez azt jelenti, hogy az áram iránya minden egyes impulzuson belül megfordul: az első mikroszekundumokban az egyik elektróda a katód, közvetlenül utána a másik.3
Mivel mindkét pólus felváltva tölti be a katód és az anód szerepét, nincs tartósan „pozitív" vagy „negatív" hatású elektróda. Ezért a modern készülékeken a polaritásnak nincs gyakorlati jelentősége – a készülék gyakorlatilag „oda-vissza dolgozik" a két elektróda között.
Klasszikus és modern eljárások – mi a különbség a gyakorlatban?
Az elektroterápia története során több generációnyi készülék jelent meg. A polaritás szempontjából alapvetően két nagy csoportot érdemes elkülöníteni: az egyirányú áramot használó klasszikus eljárásokat, és a kétfázisú impulzust adó modern készülékeket.
| Szempont | Klasszikus, egyirányú áram | Modern, kétfázisú impulzus |
|---|---|---|
| Tipikus eljárások | Galván áram, ingeráram (Träbert, diadinamikus áramok), iontoforézis | TENS, EMS, NMES, interferenciás áram |
| Áramirány | Mindig ugyanabba az irányba folyik | Folyamatosan vált irányt |
| Polaritás jelentősége | Jelentős – más a katód és az anód hatása | Csekély vagy nincs – a két elektróda gyakorlatilag egyenrangú |
| Aktív elektróda | A negatív (katód), ezt mozgatja a kezelő | Nincs „aktív" elektróda – a hely a fontos |
| Tipikus elhelyezés | Anód: fix, indifferens Katód: motoros pontokon, mozgatva |
Mindkét elektróda a kezelendő terület körül |
| Tipikus felhasználás | Diagnosztika, denervált izom kezelése, iontoforézis | Otthoni fájdalomcsillapítás, izomerősítés, izomregeneráció |
A táblázatból jól látszik, hogy ha valaki régebben járt fizikoterápiára, és onnan emlékszik a fix helyre tett pozitív elektródára, akkor egy tipikus klasszikus, egyirányú ingeráramos kezelésre emlékszik vissza. Az otthon használt TENS és EMS készülékek viszont általában már másfajta áramformával dolgoznak.
Hová tedd az elektródákat? – Gyakorlati szempontok
Akár klasszikus, akár modern készülékkel dolgozol, az elektródák elhelyezése fontosabb, mint maga az áramforma. Az alábbiakban a leggyakoribb helyzeteket nézzük át.
A TENS készülékek többsége kétfázisú impulzussal dolgozik, ezért a polaritás itt nem szempont. A két elektródát a fájdalmas terület köré, vagy az érintett ideg lefutása mentén érdemes elhelyezni úgy, hogy a fájdalmas terület a két elektróda között legyen. Általános szabály: az elektródák ne érjenek össze, és legalább kb. 5 centiméter legyen köztük.
Részletesebb útmutatót a TENS készülékek otthoni használatáról szóló cikkünkben találsz.
Az EMS és NMES készülékek célja az izom közvetlen ingerlése. Itt is kétfázisú impulzussal dolgozik a legtöbb modern készülék, ezért nem a polaritás, hanem a motoros pont megtalálása a kulcs. A motoros pont az izomnak az a területe, ahol az ideg belép – itt már viszonylag kis áramerősséggel is kiváltható összehúzódás.
A pontos elektródahelyek izmonként eltérők, ezt mindig a készülék útmutatójából vagy szakembertől érdemes megtanulni.
Egyirányú impulzusos ingeráramnál (például denervált izom kezelésénél) számít a polaritás: a negatív elektróda az aktív, ezt helyezi a kezelő a motoros pontra, a pozitív pedig egy fixen rögzített, indifferens helyre kerül.
A modern, tartós otthoni kezelésre való szelektív ingeráramot is biztosító készülékek (PeroBravo, Genesy 600, Genesy 1500, Genesy 3000) minden egyes impulzus után megfordítja az áramirányt, azaz ezeknél már nem kell figyelembe venni a polaritást!
A hagyományos, hatóanyag beadást célző iontoforézis egyenáramot alkalmaz, és itt a polaritás fontos lehet. Ekkor a bejuttatandó hatóanyag töltése határozza meg, hogy melyik elektróda alá kerül: a pozitív töltésű ionok az anód, a negatív töltésűek a katód alatt jutnak be a bőrön keresztül. Iontoforézist mindig a gyógyszer és a készülék útmutatója szerint kell végezni.
Otthon használható elektroterápiás készülékek
Az alábbi készülékkategóriák a Medimarket kínálatában elérhetők, és mindegyik kétfázisú vagy szabályozható impulzustípusú modern technológiával dolgozik – tehát a polaritás kérdésével a felhasználónak gyakorlatilag nem kell foglalkoznia.
TENS készülékek
Elsősorban fájdalomcsillapításra használt, kétfázisú impulzusokat adó készülékek. Otthoni használatra alkalmasak, jellemzően több beépített programmal.
EMS és NMES készülékek
Izomerősítésre, izomregenerációra és izomtónus fenntartására kifejlesztett izomstimulátorok. Sportolóknak, rehabilitációban és otthoni edzéshez egyaránt használhatók.
Mielőtt elkezdenéd a kezelést
Az elektroterápiás kezelés általában jól tolerálható, de van néhány állapot, amikor egyáltalán nem javasolt, vagy csak orvosi megbeszélés után. Az alábbi listában a leggyakoribb ellenjavallatokat foglaltuk össze.
Mikor légy óvatos?
- Beültetett szívritmusszabályozó vagy más aktív implantátum – az áram zavarhatja a készülék működését. Ilyen esetben mindig kezelőorvosi konzultáció szükséges.
- Terhesség – különösen a has és a deréktájék kezelése kerülendő, csak orvosi javaslatra alkalmazható.
- Aktív rosszindulatú daganatos folyamat – a kezelt terület közvetlen környezetében az elektroterápia nem javasolt.
- Nyaki elülső területek, szem, halánték – itt érzékeny idegek és erek futnak, az elektródák ide nem kerülhetnek.
- Sérült, gyulladt vagy érzéketlen bőrfelület – csökkent érzékelés esetén nem érzékelhető a túl erős áram, ami égési sérüléshez vezethet.
- Lázas vagy fertőző állapot – akut betegség idején az elektroterápia kerülendő.
- Epilepszia, szívritmuszavar – ezekben az esetekben a kezelés csak kezelőorvosi engedéllyel és felügyelettel végezhető.
Fontos tudnivaló
Az otthoni elektroterápiás készülékek az orvosi kezelés kiegészítésére szolgálnak, nem helyettesítik azt. Ha tartós panaszod van, először mindenképpen érdemes kezelőorvosoddal egyeztetni a megfelelő terápiás irányról.
Tudományos háttér
A polaritás eltérő hatása nem csak gyakorlati tapasztalat, hanem évtizedek óta vizsgált, jól dokumentált jelenség. Néhány érdekes adat a szakirodalomból:
Katód vs anód ingerlési küszöb (Tsui és mtsai, 2010)
Perifériás idegen végzett mérések szerint a katód mintegy 50 százalékkal alacsonyabb áramerősség mellett képes idegválaszt kiváltani, mint az anód. A katód minimális küszöbe 0,34 mA, az anódé 0,63 mA volt. Ez számszerűen is alátámasztja, miért használják aktív elektródaként a klasszikus eljárásokban a negatív pólust.2
Anód és katód eltérő idegi mechanizmusa (Manola és mtsai, 2007)
Modellezési vizsgálatok szerint az anód és a katód a különböző irányultságú idegrostokat eltérően izgatja: az anódos ingerlés inkább a felülettel merőleges idegelemeket aktiválja, míg a katódos ingerlés a felülettel párhuzamos rostokra hat erősebben. Ez magyarázza, miért nem helyettesíti egyik a másikat a klasszikus eljárásoknál.1
Kétfázisú hullámforma és polaritás (Kloth, 2014)
Áttekintő tanulmány szerint a szimmetrikus, kétfázisú hullámforma esetén a két fázis töltése egyenlő, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs kifejezett polaritása az elektródáknak. Ez az egyik oka annak, hogy a modern TENS és EMS készülékek nem kérik a felhasználótól a polaritás külön beállítását.3
Gyakorlati tanácsok az elektródák használatához
Tanácsom
Az elektroterápiás kezeléseknél a legtöbb hibát nem a polaritás körül szokták elkövetni, hanem az elektródák állapota és elhelyezése miatt. Néhány alapszabály:
- Az elektródák alatti bőrfelület legyen tiszta, száraz, ép, zsírtalan.
- Az elektródák ne érjenek össze, és ne csússzanak el a kezelés alatt.
- Mindig a legkisebb intenzitásról indíts, és fokozatosan emeld a kellemes, határozott, de nem fájdalmas érzésig.
- Az elektródákat (gélpárnákat) érdemes időben cserélni – a kopott, megszáradt párna rosszul vezet, és bőrirritációt okozhat.
- Arc, nyak és fültő körüli kezelést mindig szakember útmutatása után végezz.
Gyakran ismételt kérdések
A színkód elsősorban azt segíti, hogy egyértelműen megkülönböztesd a két elektródát egymástól, és kövesd a használati útmutató ábráit. A legtöbb otthoni TENS és EMS készülék kétfázisú impulzussal dolgozik, így a kábel színe nem jelent állandó pozitív vagy negatív pólust a hatás szempontjából.
Modern, kétfázisú TENS vagy EMS készüléknél gyakorlatilag semmi – a hatás ugyanolyan marad. A régi, még egyirányú ingeráramú készülékeknél viszont megváltozhat az érzet és az ingerlés erőssége, ezért ilyen készülékeknél fontos követni a használati útmutatót és a kezelő utasításait.
Ezt a használati útmutatóban szokták feltüntetni. Az otthoni TENS, EMS és NMES készülékek nagy része kétfázisú vagy aszimmetrikus kétfázisú impulzussal dolgozik. Ha a leírásban „biphasic" vagy „kétfázisú" kifejezést látsz, akkor a polaritással nem kell foglalkoznod. Ha a készüléked régi és kifejezetten egyenáramú vagy „monophasic" üzemmódot kínál, akkor érdemes ennek a használatát csak szakemberi javaslat után megpróbálni.
Egyirányú áramnál az anód és a katód alatt különböző kémiai folyamatok zajlanak, ami eltérő bőrreakciót okozhat. Kétfázisú áramnál ez nem vagy jóval kisebb mértékben jellemző, ilyenkor az irritáció hátterében inkább a kopott elektróda, a száraz bőr, a túl magas intenzitás vagy a túl hosszú kezelési idő áll. Ha tartós kipirosodást vagy viszketést tapasztalsz, érdemes csökkenteni az áramerősséget, lerövidíteni a kezelést, és új elektródát használni.
Az arc, a nyak elülső területe, a halánték és a fültő környéke érzékeny: idegek, erek és a pajzsmirigy közelsége miatt itt fokozott elővigyázatosság szükséges. Otthoni készülékkel ezeket a területeket csak akkor érdemes kezelni, ha kezelőorvos vagy gyógytornász konkrét protokollt adott rá.
Összefoglaló – Gyors áttekintés
Források
- Manola L, Holsheimer J, Veltink P, Buitenweg JR (2007). Anodal vs cathodal stimulation of motor cortex: a modeling study. Clinical Neurophysiology. PubMed: 17150409
- Tsui BC, Wagner A, Finucane B (2010). Current-distance relationships for peripheral nerve stimulation localization. Anesthesia & Analgesia. PubMed: 20966439
- Kloth LC (2014). Electrical Stimulation Technologies for Wound Healing. Advances in Wound Care. PMC3929255
- Steigerwald F, Müller L, Johannes S, Matthies C, Volkmann J (2018). Anodic versus cathodic neurostimulation of the subthalamic nucleus: A randomized-controlled study of acute clinical effects. Parkinsonism & Related Disorders. ScienceDirect
