Ha nem létezne elektromosság, akkor most nem olvashatnád ezt a cikket. Nemcsak azért, mert a számítógéped nem működne, hanem azért mert elektromosság nélkül az agyad sem! Minden mozdulat, gondolat, érzelem elektromos jeleken alapul. Ezek teszik lehetővé és vezérlik, irányítják tested működését is.
Emlékek fizikaóráról
A fizikaórákon megtanulhattad, hogy minden atomokból áll, melyek pedig protonokból, neutronokból és elektronokból. A protonok pozitív, a neutronok semleges, míg az elektronok negatív töltésűek. Ha ezek nincsenek egyensúlyban, akkor az atom pozitív vagy negatív töltésű. A töltéskülönbség teszi lehetővé az elektronok áramlását, amely létrehozza az elektromos áramot.
Mivel testedben sok-sok atom van, így ezek együtt villamos energiát képesek termelni. Viccesen azt mondhatnám, hogy tested egy villamos erőmű (is).
Mire használja az elektromosságot a test?
Amikor az agyad „azt mondja a kezednek”, hogy fogd meg a poharat, akkor az agyad az idegeken keresztül „jeleket” küld a kézizmaidhoz, hogy összehúzódjanak. Ezek teljes mértékben elektromos jelek. Ahogy ugyanilyen, ha a szemedből a látott kép az agyadba jut vagy a gondolataid gomolyognak.
Minden sejted elektromosan működik, így az elektronok sem kábelek mentén haladnak (mint a gépekben), hanem az elektromos töltés az egyik sejtről a vele kapcsolatban levő másikra „ugrik” és így éri el a rendeltetési helyét. Például az agyban levő egyik idegsejtről a gerincvelőben levő másikra, majd onnan az izomra.
Az elektromosság a túlélésed kulcsa!
Az elektromos jelek nagyon gyorsak és ez biztosítja a „vezérlő” üzenetek rendkívül gyors, szinte azonnali átadását. Így válik lehetővé, hogy félreugorj egy váratlan veszélyhelyzet elől, elrántsd a kezed, ha tüske szúr meg vagy megégeted magad. Ha ennek vezérlése csak kémiai reakciókkal működne, azaz vegyi anyagok mozgatásával kellene utasítást kiadni ilyen esetekben, akkor gyorsan meghalnál (vagy enyhe esetben jól megégetnéd az ujjad, mert nem tudnád egy pillanat alatt elkapni a forró felülettől).
A szíved is teljes mértékben elektromos szabályozás alatt áll. A szíved jobb pitvarában levő szinuscsomó egész életed során szabályozza a szívműködésed. Egyrészt van egy automatizmusa, ami percenként 60-80x kiváltja a szív összehúzódását. Másrészt az igények szerint emeli-csökkenti a pulzusszámot. Ha például futsz, akkor a növekvő vérellátási igény miatt emelkedik a pulzusszám. Ha megállsz, visszacsökken.
Mitől jön létre a test-elektromosság?
Amikor nem továbbít üzenetet, azaz nyugalomban van, akkor a test minden egészséges sejtje kissé negatív töltéssel rendelkezik.
Ez úgy jön létre, hogy a sejt belseje és külső felülete (azaz a sejtmembrán két oldala) közötti kismértékű kálium- és nátrium-ion egyensúlykülönbség van. Ez a sejt membránpotenciálja, amely -30-50 mikroVolt nagyságrendű.
Nyugalomban a sejten belül több kálium-ion van, mint a nátrium-ion. Kívül pedig a nátrium-ionok vannak többségben. A kálium-ion negatív töltésű, ezért a sejt belseje enyhén negatív. A nátrium-ionok pozitívak, ezért a membrán külső felülete pozitív. A töltéskülönbség olyan kicsi, hogy nincs elektronáramlás és a sejt nem termel elektromosságot.
Ha azonban egy „üzenetet” kell továbbítani, akkor „megbolydul az egyensúly”. Ez egy nagyon bonyolult mechanizmus, amit nátrium-kálium kapunak vagy pumpának neveznek. Nagyon leegyszerűsítve annyi történik, hogyha a sejtet a mellette levő sejt felől impulzus éri, akkor a kapu aktiválódik és átengedi az ionokat. A negatív töltésű kálium elhagyja a sejtet, mert „vonzza” a membránon kívüli pozitivitás. A pozitív töltésű nátrium viszont ellenkezőleg a sejten belüli negatív töltés felé mozdul. Ezért megváltozik a két típusú ion koncentrációja, a pozitív és negatív pólus „átfordulása” elektromos impulzust generál.
Ez az impulzus a következő sejtben is hasonló folyamatot aktivál, ami újabb töltést hoz létre és így tovább. Ily módon egy elektromos impulzus addig mozog, amíg elviszi például a fájdalomingert a lábujjtól az agyig.
Mi van, ha meghibásodik a vezérlés?
Mivel minden testműködés elektromos jelekre támaszkodik, a test elektromos rendszerének bármilyen meghibásodása komoly problémákhoz vezethet.
Az áramütés vagy villámcsapás például „lecsapja a biztosítékot”, azaz leállítja a test elektromos működését (hasonlóan, mint az áramkimaradás a gépekét).
Persze vannak kevésbé súlyos elektromos eredetű problémák is, melyek különféle panaszokhoz vezetnek. A szinuszcsomó betegsége okozhatja „a gyújtáskimaradást”, azaz a szív „elfelejt” összehúzódni, kimarad egy ütés. Vagy ellenkezőleg, a szinuscsomó szapora szívverést indít, pedig ágyban fekszel és nem kellene a magas pulzus.
Az érgörcsöt kiváltó elektromos impulzus vérellátási zavart okozhat, ami sztrókhoz vagy szívinfartushoz vezethet.
Enyhe szabályozási zavar az ismeretlen eredetű magas vérnyomás vagy például a kóros tenyér izzadás is.
Ha ennyire alapvető az elektromosság, miért gyógyszerrel kezelnek?
Ez jó kérdés! Az egyértelmű, hogy napjaink orvosi kezelései döntően gyógyszerközpontúak. Egyre nagyobb tömegek esznek naponta valamilyen szert. De hatásuk alig van, mert a betegek száma nem csökken, hanem a statisztikák bizonyítják, hogy egyre nő a számuk. Ha a gyógyszerek gyógyítanának, akkor csökkenni kellene! Inkább az a trend, hogy nem az okot (az elektromos vezérlés zavarát) akarják megszüntetni, hanem a tüneteket elnyomni. Ennek következménye, hogy a gyógyszerek többségét az élet végéig kell szedni, mert gyógyulást ezt nem okoznak.
Ez nem mindig volt így. A természetes gyógymódok (manuálterápia, gyógynövények), a természetes energiák (fény, ultrahang, mágnesesség, stb.) és az elektromosság egészen a múlt század közepéig szinte egyenrangúak voltak. Azóta fokozatosan szorította ki őket a gyógyszeripar. És az elmúlt 50-80 évben a gyógyszeripar vált a világ egyik legnagyobb üzletévé (az olaj, az energia és a bankszektor után).
Néhány érdekesség a test-elektromosságról
Dr. Harold Saxton Burr úgy tartotta, hogy „az elektromosság minden élő szervezet alapvető tulajdonsága”. Kísérletek sorával bizonyította, hogy az élő organizmusokat is láthatatlan, mikrovolt nagyságrendben mérhető elektromos mező veszi körül, amelynek változásai jelzik az egészséges működést és a betegség állapotokat egyaránt.
Dr. Robert Becker (1923-2008) hasonló vizsgálatokat folytatott, sikerrel mérte meg a sejtmembrán elektromos potenciált.
Nevéhez kötik az „injury current”, azaz sérülési áram elméletet. Eszerint a szöveteket érő sérülés hatására a sejtmembránok elektromos töltésegyensúlya megbomlik és a szöveti működés leáll. A beteg (sérült, gyulladt, károsodott) sejtek energiatermelése, a fehérjeszintézis és ezzel a regenerációs és gyógyulási folyamatok is leállnak. Dr. Becker megállapította, hogy a sérült területek elektromos töltése pozitívvá válik, majd a gyógyulási folyamat során lassan visszatér a kiegyenlített, nulla értékre.
Elkezdte tanulmányozni a szalamandrákat, amely kétéltűekről ismert, hogy képesek visszanöveszteni az elvesztett farkukat, de akár végtagjukat is. Észrevette, hogy ezeknél az állatoknál a sérült szövetek töltése nem a nulla szintre tér vissza, hanem negatívvá válik. 1972-ben publikált tanulmányában arról számolt be, hogy végtagjukat vesztet kísérleti patkányokon elektromos stimuláció után hasonló folyamatokat figyelt meg, mint a szalamandrák esetében. Annak ellenére, hogy a patkányok a természetben nem mutatnak „végtag-visszanövesztő” képességet.
Dr. Björn Nordenström radiológus mintegy 7000 mellkasröntgen felvétel elemzése során észrevette, hogy a tüdődaganatok körül egy világosan kirajzolódó. 2-3mm széles terület látható, amit koronának nevezett el (mivel hasonlatosságot mutatott a nap körüli korona-jelenséggel). Célzott vizsgálatokkal ki tudta mutatni, hogy a beteg (daganatos) sejtek és az ép szövetek határán az elektromos potenciálban jelentős eltérés van. Legismertebb munkája egy elektromos kezelési eljárás kifejlesztése, mely a tüdődaganatok kezelését biztosítja. A módszerért Nobel-díjat kapott.
A fentiekre alapozott legújabb kutatások szerint a Becker-féle sérülési áram megszüntethető mikroáramú kezeléssel. Ezzel helyreáll a sejtműködés és az energiatermelés akár 5-8-szorosra növelhető. Ez a gyógyulás alapja.
Ennek önmagában is hatalmas jelentősége lehetne a krónikus gyulladások, kopásos ízületi betegségek gyógyításában és regenerációjában.
A fentiekből már kiderülhet a véleményem: mivel a tested teljes egészében elektromosság által vezérelt, így az elektromosság kutatása sokkal nagyobb szerepet kellene kapjon a betegségek kialakulásában és persze a kezelésében is.
Kérdezz orvosszakértőnktől!