Fájdalom: hívatlan vendég a mindennapjaidban

Fájdalom. Biztosan átélted már az érzés valamilyen fokozatát életed során. De vajon tudod-e, hogyan keletkezik, mik az okai, hogyan lehet a leghatékonyabban csillapítani? Nézzünk be a „biológiai kulisszák” mögé!

Mi a fájdalom?

Egy védekező mechanizmus, szervezeted önvédelmi reflexe, amely felhívja a figyelmed valamilyen veszélyre vagy károsító hatásra, amivel sajátos cselekvést vált ki a védekezés/túlélés érdekében. Létrejöttének többféle oka is lehet, ilyen például

• az erős mechanikai hatás, trauma
• az élettaninál magasabb vagy alacsonyabb hőhatás
• az izomgörcs
• az oxigénhiány
• a égésnél felszabaduló kémiai anyagok
• az ideggyöki kompresszió vagy gyulladás
• a daganat
• a pszichés zavarok

A fájdalmat csoportosíthatjuk a megjelenési hely, a szövet típusa és szervi megjelenése szerint is. Előbbi csoportosítás a következő:

• A felszíni éles, szúró, égő jellegű, a felületesen elhelyezkedő szövetekből indul ki, jól körülírható (könnyen meg lehet találni a helyét) és hirtelen kezdődik.
• A mély fájdalom inkább tompa, húzó, görcsös, zsibbasztó, nyomó jelleggel bír, s már kevésbé körülírható, hiszen diffúzabb és kiterjedtebb. Mélyebb szövetrétegekből indul (izom, ér, csonthártya, ízület stb.).
• A zsigeri fájdalom lokalizációja még a mély fájdaloménál is nehezebb, határai elmosódnak. A szervek torziója, görcsös összehúzódása, vérállátási zavara vagy gyulladása okozza.

A fájdalmak csoportosítása a szövet típusa és szervi megjelenése alapján:

• bőrből kiinduló fájdalom
• izomfájdalom
• ízületi fájdalom (gyulladásos formában nyugalomban sem szűnik meg, mechanikus formában megszűnik nyugalomba helyezés esetén)
• csontfájdalom
• szervi fájdalom
• idegfájdalom és ideggyöki fájdalom
• fejfájások
• ún. trigger-pontok (kicsi, körülírt, hiperérzékeny területek a bőrben, az izomban vagy a kötőszövetben)

Fájdalomcsillapító módszerek

A fájdalomérzetet komolyan kell venned, hiszen ez szervezeted jelzése, mellyel arra figyelmeztet, hogy „valami nincs rendben”. Mielőtt a fájdalom csillapításába kezdesz, ki kell deríteni a fájdalom okát!

Ismeretlen eredetű fájdalom esetén a fájdalomcsillapítók alkalmazása veszélyes lehet, mert elkendőzheted az igazi bajt, mely később már súlyos kép formában jelenik meg ismét.

Ha már kiderült, mi az oka, akkor többféle módszerrel is csillapíthatod: gyógyszerekkel (gyakori fogyasztásuk azonban gyakran mellékhatásokkal jár), érzéstelenítéssel, idegsebészeti műtétekkel, akupunktúrával, pszichológiai módszerekkel, fizikoterápiás kezelésekkel. Ebben az írásban ez utóbbi módszerekkel foglalkozok (a fizioterápia és a fizikoterápia közötti különbségről itt olvashatsz).

Akut fájdalmak esetén a következő fizikoterápiás módszereket alkalmazd:

• hideg–melegterápia
• TENS (idegstimuláció) kezelés
• MENS (mikroáramú idegstimuláció) kezelés
• Ultrahangkezelés (pulzálva, kis dózisban)
• Lágylézer kezelés

Krónikus fájdalmakra pedig a következők jönnek számításba:

• TENS (idegstimuláció) kezelés
• MENS (mikroáramú idegstimuláció) kezelés
• Lágylézer kezelés
• Ultrahangkezelés (folyamatos üzemmódban)
• Iontoforézis
• Mágnesterápia
• Infravörös fényterápia
• Melegterápia

A kezeléseket a korszerű orvostechnikai eszközök segítségével már otthon is egyszerűen és biztonságosan elvégezheted. Korábbi cikkemben olvashatsz az otthoni orvostechnikai eszközökről és a velük kapcsolatos főbb tudnivalókról.