Izomgörcs okai és kezelése

Az éjszakai izomgörcs oka a legtöbbször nem állapítható meg. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb lehet.

Általánosságban elmondható, hogy az izmok fáradtságával, táplálásával, oxigén ellátásával és idegproblémákkal állhatnak összefüggésben. Ilyen állapot egészségesnél is előfordulhat, de ez leginkább átmeneti és ritka görcsöket okoz. Az ismétlődő éjszakai görcsök esetén gyanakodni kell valamely betegségre, aminek következménye a görcs. Ha nem tudsz semmilyen betegségről, de gyakran jelentkezik lábgörcsöd, akkor menj el egy átfogó kivizsgálásra.

Nézzük át azokat az állapotokat, melyekhez gyakran társul éjszakai lábgörcs.

Fizikai-szerkezeti eltérések

Perifériás artériás betegség (PAD)

Gyakori keringési probléma. Az artériák belső falán lerakódás keletkezik, egyre szűkül az ér szállítási kapacitása (olyan ez, mint amikor a konyhai lefolyó fokozatosan eldugul, egyre nehezebben tud lefolyni a víz).
A szűkület miatt nem jut elég vér a végtagokba és azok oxigén- és tápanyaghiányban szenvednek.

Általában a lábakon fordul elő, de kialakulhat a kezeken is. A panaszok különösen akkor erősek, ha mozogsz – ilyenkor nagyobb az izmok vér (és oxigén) igénye. Már járás közben lábfájdalom jelentkezik (claudicatio), mely egy bizonyos távolság megtétele után jelentkezik. Megállás és pihenés után ismét tehetsz egy távot. A vérellátási és oxigénzavar következménye az éjszakai izomgörcs is, elsősorban a lábikrában.

A perifériás érbetegség a korai szakaszában még kezelhető lehet. Ehhez azonban drasztikus életmódváltás kell. Napi rendszerességű testmozgás (séta, túrázás, kocogás, kerékpározás), egészséges táplálkozás (transzzsírok minimalizálása) jelenti az alapot. A dohányzás súlyosbító tényező, így minden formáját abba kell hagyni.

Gerincvelő-szűkület

A gerinccsatorna beszűkülését a csontokon jelentkező felrakódások okozhatják. A gerinccsatorna beszűkül és nyomást gyakorolhat az itt futó idegekre. Leggyakoribb a hát alsó részén, deréktájon és a nyakon.

A betegek egy részének nincsenek tünetei. Másoknál fájdalom, bizsergés, zsibbadás és izomgyengeség jelentkezhet. A tünetek idővel súlyosbodhatnak.

A gerincvelő-szűkületet leggyakrabban a gerinc csontritkulással összefüggő kopásos elváltozásai okozzák. Súlyos eseteiben az orvosok műtétet javasolhatnak, hogy a gerincvelő vagy a kilépő idegek számára helyet teremtsenek.

Anyagcsere-problémák

Akut veseelégtelenség

A vesék hirtelen képtelenné válnak a salakanyagok kiszűrésére a vérből. Ha a veséid elveszítik szűrő képességüket, veszélyes mennyiségű salakanyag halmozódhat fel a véredben és a kémiai összetétele is felborulhat. Az akut vesekárosodás gyorsan, általában néhány napnál rövidebb idő alatt alakul ki. Leggyakrabban a már eleve kórházban levő, kritikus állapotú, intenzív ellátásra szoruló betegeknél jelenik meg. Akár végzetes is lehet és intenzív kezelést igényel, azonban visszafordítható. A veseműködésed visszanyerheti normális vagy csaknem normális állapotát.

Addison-kór (mellékvese-elégtelenség)

Más néven mellékvesekéreg-elégtelenség. Nem túl gyakori betegség, amely akkor jelentkezik, ha a szervezet túl kevés kortizolt és túl kevés aldoszteront termel. Ezek a hormonok sok más mellett a Na, Cl, Kalium sejtmembrán transzportjának szabályozásában fontosak. A sejtmembrán ionegyensúlyának felborulása neuromuszkuláris ingerelhetőséget is megváltoztatja, és ez vezethet a gyakori görcsökhöz.

Minden korcsoportban és mindkét nemnél előfordul, életveszélyes is lehet. A kezelés a hiányzó hormonok pótlását foglalja magában.

Vérszegénység

Nincs elegendő egészséges vörösvértest ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén jusson a test szöveteihez. Emiatt fáradtnak és gyengének érezheted magad. Számos formája létezik, ezek okai eltérők. Lehet átmeneti vagy hosszú távú, és az enyhétől a súlyosig terjedhet. Keresd fel kezelőorvosod, ha vérszegénységre gyanakszol, mert ez akár egy komolyabb betegség figyelmeztető jele is lehet.

Kezelése a táplálékkiegészítők szedésétől az orvosi beavatkozásokig terjed. Egyes típusait egészséges, változatos táplálkozással megelőzheted.

Krónikus vesebetegség

Krónikus veseelégtelenségnek is nevezik. A veseműködés fokozatos csökkenését jelenti. A vesék kiszűrik a salakanyagokat és a felesleges folyadékot a vérből, amelyek aztán a vizelettel ürülnek ki. Előrehaladott stádiumban veszélyes mennyiségű folyadék, elektrolit és salakanyag halmozódhat fel a szervezetben. Korai szakaszában kevés jele vagy tünete lehet. Nem feltétlenül válik nyilvánvalóvá, amíg a vese működése jelentősen nem károsodik.

A krónikus vesebetegség kezelése a vesekárosodás előrehaladásának lassítására összpontosít, általában a kiváltó ok kordában tartásával. Végstádiumú veseelégtelenségig is fajulhat, amely mesterséges szűrés (dialízis) vagy veseátültetés nélkül végzetes lehet.

Cirrózis (a máj hegesedése)

A májzsugor a máj hegesedésének (fibrózisának) késői stádiuma, amelyet számos májbetegség és állapot, például hepatitis és krónikus alkoholizmus okoz. A mérgek, kórokozók és az alkohol károsítja a májsejteket, a máj pedig megpróbálja „helyrehozni” önmagát. Ennek során az elpusztult májsejt helyett hegszövet képződik. Ahogy a májsejtek pusztulása előrehalad, egyre kevesebb a májsejt és több a hegszövet. Ez utóbbinak azonban nincs méregtelenítő funkciója, így fokozatosan csökken a máj méregtelenítő „ereje”. Előrehaladott stádiumban életveszélyes, mert teljesen megszűnik a mérgek elleni védelem (dekompenzált májzsugor) .

A májzsugorodás által okozott májkárosodást nem lehet visszacsinálni. Ha a kezdeti szakaszban felfedezik és az okát kezelik, a további károsodás megakadályozható és kismértékben akár javítható is.

Pajzsmirigy túlműködés

A pajzsmirigy túl sok tiroxin hormont termel. Ez felgyorsíthatja a szervezet anyagcseréjét, ami akaratlan fogyást és gyors vagy szabálytalan szívverést okozhat.

Számos kezelés áll rendelkezésre. Az orvosok pajzsmirigyellenes gyógyszereket és radioaktív jódot használnak a pajzsmirigyhormonok termelésének lassítására. Néha a kezelés a pajzsmirigy egészének vagy egy részének műtéti eltávolításával lehetséges. Általában elmondható, hogy a legtöbb beteg jól reagál az időben megkezdett kezelésre.

Pajzsmirigy-alulműködés

Ebben az esetben a pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiséget egyes létfontosságú hormonokból. Korai szakaszban nem feltétlenül okoz észrevehető tüneteket. Idővel, kezeletlenül számos egészségügyi problémát okozhat, például elhízást, ízületi fájdalmat, meddőséget és szívbetegséget. A mesterségesen előállított pajzsmirigyhormon készítményekkel történű kezelés általában egyszerű, biztonságos és hatékony – az egyén számára megfelelő adagot azonban „meg kell találni”.

1-es típusú cukorbetegség

Korábban fiatalkori cukorbetegségként vagy inzulinfüggő cukorbetegségként ismerték. Krónikus állapot, amelyben a hasnyálmirigy kevés inzulint termel vagy egyáltalán nem termel inzulint. Az inzulin egy hormon, amely ahhoz szükséges, hogy a cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott energiát termeljen.

A cukorbetegség kialakulásában különböző tényezőknek, köztük a genetikának és egyes vírusoknak is szerepe lehet. Bár általában gyermek- vagy serdülőkorban jelentkezik, felnőtteknél is kialakulhat. Az aktív kutatások ellenére az 1-es típusú cukorbetegség nem gyógyítható. A kezelés vércukorszint inzulinnal, diétával és életmódbeli változtatásokkal összpontosít a szövődmények megelőzésére.

2-es típusú cukorbetegség

A cukor (glükóz) üzemanyagként való felhasználásának és szabályozásának károsodását jelenti. Ez a hosszú távú (krónikus) állapot azt eredményezi, hogy túl sok cukor kering a véráramban. A magas vércukorszint végül a keringési, ideg- és immunrendszer rendellenességeihez vezethet.

Ebben az állapotban elsősorban két, egymással összefüggő probléma működik. A hasnyálmirigy nem termel elég inzulint – egy olyan hormont, amely szabályozza a cukor mozgását a sejtekbe -, a sejtek pedig rosszul reagálnak (rezisztensek) az inzulinra és kevesebb cukrot vesznek fel.

A 2-es típusú cukorbetegséget korábban felnőttkori cukorbetegségként ismerték, de mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség kezdődhet gyermek- és felnőttkorban is. Ez utóbbi gyakoribb az idősebb felnőtteknél, de az elhízott gyermekek számának növekedése miatt egyre több esetben fordul elő fiatalabbaknál.

Nincs rá gyógymód, de a fogyás, a helyes táplálkozás és a testmozgás segíthet a betegség kezelésében. Ha a diéta és a testmozgás nem elegendő a vércukorszint szabályozásához, akkor cukorbetegség elleni gyógyszerekre vagy inzulinterápiára is szükség lehet.

Gyógyszerek és egyes kezelések

• Diuretikumok (vízvisszatartást csökkentő szerek): vízhajtók, más néven víztabletta, a magas vérnyomás gyakori kezelési módja. Segítenek megszabadítani a szervezetet a sótól (nátriumtól) és a víztől. Legtöbbjük segít a veséknek abban, hogy több nátriumot juttassanak a vizeletbe. A nátrium magával viszi a vizet a vérből, csökkentve a vénákon és az artériákon keresztül áramló folyadék mennyiségét. Ez csökkenti a vérnyomást.
• Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek
• Koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek (sztatinok)
• Szájon át szedhető fogamzásgátlók
• Dialízis

Egyéb állapotok

Kiszáradás

A kiszáradás (dehidratáció) akkor következik be, amikor több folyadékot használsz fel vagy veszítesz el, mint amennyit beviszel és a testedben nem marad elegendő víz és egyéb folyadék a normál funkciók ellátásához. Ha nem pótlod az elvesztett folyadékot, kiszáradsz.

Ez állapot különösen veszélyes a kisgyermekek és az idősebb felnőttek számára. Kisgyermekeknél a leggyakoribb oka a súlyos hasmenés és hányás. Az idősebb felnőttek szervezetében természetszerűleg kevesebb víz van, és olyan állapotokban szenvedhetnek vagy olyan gyógyszereket szedhetnek, amelyek növelik a kockázatot. Ez azt jelenti, hogy még a kisebb betegségek, például a tüdőt vagy a húgyhólyagot érintő fertőzések is kiszáradáshoz vezethetnek az idősebb felnőtteknél.

Előfordulhat akkor is, ha a meleg időjárás alatt nem iszol elég vizet – különösen, ha erőteljes testmozgást végzel.

Az enyhe vagy közepes fokú kiszáradás egyszerűen több folyadék fogyasztásával visszafordítható (de érdemes figyelni az ásványi anyagok pótlására is). Súlyos kiszáradás azonnali orvosi (kórházi) kezelést igényel.

Hasmenés

A laza, vizes, esetleg gyakoribb székletürítés gyakori probléma. A hasmenés általában rövid ideig tart, legfeljebb néhány napig. Ha nem szűnik 1-2 nap alatt, más probléma is lehet a háttérben.

Izomfáradtság

Idegkárosodás

Ilyet okozhat például műtét vagy daganat kezelés, besugarazás is.

Osteoarthritis (az ízületek leépülését okozó betegség)

Az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, világszerte több millió embert érint. A gyulladás miatt a csontok végeit borító és védő porc lassan feltöredezik, elkopik.  Bármelyik ízületet károsíthatja, a betegség mégis leggyakrabban a kéz, a térd, a csípő és a gerinc ízületeit érinti.

Tünetei általában kezelhetők, bár a már kialakul ízületi károsodás nem fordítható vissza. Az aktív életmód, az egészséges testsúly fenntartása és bizonyos kezelések lassíthatják a betegség előrehaladását, és segíthetnek a fájdalom és az ízületi funkciók javításában.

Parkinson-kór

A mozgást befolyásoló, progresszív (lassan rosszabbodó) idegrendszeri betegség. A tünetek néha csak az egyik kéz alig észrevehető remegésével kezdődnek. A remegés jellemző tünet. Ezen felül izommerevség és a mozgás lassulása feltűnő. Korai stádiumában az arcon kevés vagy semmilyen megnyilvánulása nem látható a betegségnek. A karok esetleg nem lendülnek járás közben. A beszéd lágy vagy elmosódott lehet. Tünetei az idő előrehaladtával azonban súlyosbodnak.

Bár nem gyógyítható, a gyógyszerek jelentősen javíthatják a panaszokat.

Terhesség

A fentiekben felsorolt és bemutatott okok gyakorta társulnak az éjszakai lábgörcsökkel, mint tünettel. Azonban a pontos diagnózis felállítása érdekében mindig kérd ki kezelőorvosod vagy más egészségügyi szakember tanácsát, véleményét.

Mikor fordulj orvoshoz?

A legtöbb ember számára az éjszakai lábgörcs csupán bosszúság – valami, ami ritkán ugyan, de felébreszti az álmából. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet arra, hogy orvoshoz fordulj.

Azonnal fordulj orvoshoz, ha

• görcseid súlyosak és tartósak
• méreganyaggal, például ólommal érintkezhettél.

Ütemezd be egy rendelő felkeresését, ha

• napközben fáradtnak érzed magad amiatt, hogy a lábgörcsök megzavarják az alvásod és nem tudod kipihenni magad
• izomgyengeséged és izomsorvadásod alakul ki a lábgörcsök miatt.

Otthoni gyógymódok a lábgörcs ellen

Az éjszakai lábszárgörcsök megelőzését segítik a következők:

• Kerüld el a kiszáradást. Figyelj a folyadékbeviteledre.
• Rendszeresen szedj ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmazó étrend kiegészítőt (Az A-Z-ig termékekben napi egy tabletta általában minden szükséges anyagból tartalmazza javasolt mennyiséget.)
• Lefekvés előtt nyújtsd és lazítsd a lábizmaidat
• Lefekvés előtt sétálj vagy szobakerékpározz néhány percet.  
• Ez meggyorsítja a vérkeringést, ami oxigénnel és tápanyagokkal látja el az izmokat.
• Lefekvés kezeld izomstimulátorral a görcsölő izmot! A vérkeringés javító, regenerációt javító vagy a kapillarizációs programok gyorsan enyhítik a panaszokat. Az izomstimuláció megnöveli a vérkeringést, ellazítja az izmokat, csökkenti a neuromuszkuláris aktivitást (azaz a görcskésztetést).

Vádli lazítása

Este, lefekvés előtt lazítsd, nyújtsd a vádli izmokat. Ha az izmaid merevek, feszülnek, akkor nyújtásuk és lazításuk önmagában is megoldhatja a panaszaid. Amennyiben egész nap „talpalsz”, sokat jársz, állsz és estére a lábszárad „befeszül”, akkor szinte biztosan segít, enyhít a panaszaidon.

Néhány „praktika” az éjszakai izomgörcs azonnali enyhítésére:

• A görccsel ellentétes irányú feszítés. A vádli görcs esetén óvatosan, de határozottan húzd a lábujjakat a lábszárad elülső felszíne felé.
• Masszírozd a görcsös izmot kézzel vagy masszázsrúddal.
• Sétálj vagy mozgasd át a lábaidat.
• Végy egy forró zuhanyt vagy egy meleg fürdőt.
• Kezeld izomstimulátorral a görcsölő izmot! Az izomnyugtató, regenerációs és merevségoldó programok a megfelelők. Ezek megnövelik az izom vérellátását, lazító hatásúak és csökkentik a neuromuszkuláris aktivitást (azaz a görcskésztetést).