Tényleg akkor indulj kórházba coviddal, ha már fulladsz?
Ma egy kétségbeesett hölgy írt kérdést. „Párommal covid fertőzöttek vagyunk én már jobban vagyok „csak” köhögök. De a páromnak fáj a háta és a mellkasa. A véroxigén szintje minden nap kicsit alacsonyabb, most 92-93. A háziorvos telefonon annyit mondott, hogyha fulladna, akkor menjünk kórházba. Mit tegyünk?”
Azért írtam meg ezt a cikket, mert felbosszantott a háziorvos hozzáállása és javaslata. Még pusztán józan paraszti ésszel gondolkodva sincs igaza! Elemezzük kicsit a dolgot!
1., A páromnak fáj a háta és a mellkasa
Mindenki tudja, hogy az egészséges embernek NEM FÁJ sem a háta, sem a mellkasa. Ha fáj, akkor az már eleve baj, amit az orvosnak meg kellene hallania.
Az adott esetben ismert a covid-fertőzés. Ez sokaknál csak náthaszerű tünetekkel jár. A mellkasi fájdalom csak súlyos esetben, tüdőgyulladás gyanújakor jelenik meg.
Ha tehát a mellkas fáj, akkor arra kell az orvosnak gyanakodni, hogy a „sima” covid tüdőgyulladássá súlyosbodása elindult.
Nincs mire várakozni! Minél nagyobb terület kerül gyulladásba, annál nehezebb felgyógyulni. A tüzet például nem lehet eltaposni akkor, amikor már az egész erdő lángol!
2., 92-93-as oxigénszaturáció
A pulzoximéter által mért 92-93-as oxigén telítettség érték az egészséges alsó határa. Ez önmagában nem lenne probléma.
Az, hogy a normális 95-99-es oxigéntelítettség érték lassan, nap-mind nap csökken, az már nagyon nincs rendben. A többi leírt panasszal (a mellkasi-háti fájdalom) együtt a csökkenés azt jelzi, hogy a tüdő működése fokozatosan romlik, egyre kevesebb oxigént tud felvenni (ami indirekt jele, hogy a tüdőgyulladás lassan, de terjed).
Ha a készüléked egyébként megbízható, akkor az ismert covid fertőzés esetén a romló értékek romló tüdőállapotot jeleznek.
Megint oda jutunk, hogy nincs miért tovább várni.
3., Ha fullad, akkor menjen kórházba.
Na ez az, ami felbosszantott és ennek a cikknek a megírására késztetett.
A háziorvosnak nincs igaza abban, hogy meg kell várni, amíg a nehézlégzés megjelenik! Az már késő! Fulladás érzés csak előrehaladott esetben jelenik meg, amikor már csak nagy küzdelemmel lehet gyógyítani.
Nem szabad megvárni, hogy az egész ház lángoljon, mert akkor lehet a tüzet elfojtani, ha már az első lángokat eltapossuk.
A tüdőgyulladást is akkor lehet gyógyítani, ha idejében kezdődik a kezelése és nem akkor, mikor az egész tüdőt „bekebelezte”.
4., az orvos a beteg döntésére bízta a továbbiakat
Értem, hogy a háziorvos sem szeret covidosokkal találkozni. Azonban, ha telefonon „rendel”, akkor legalább arra figyeljen, hogy mit mond el a betege.
Már az is nagyon „gáz”, hogy nem ismerte fel, hogy a coviddal kezelt betegének állapota rossz irányba fordult, hogy panaszai a súlyosbodás irányába változnak. Nem ismerte fel, mit jelenthet, ha a covidos betegnek fájni kezd a mellkasa. Nem értette meg, mit jelent a covidos beteg csökkenő véroxigén szintje. Ez szerintem súlyos szakmai probléma, ami az alkalmasságát kérdőjelezi meg. Ebből következik, hogy teljesen rossz tanácsot adott: kérte a betegét, hogy várja meg amíg szinte menthetetlen állapotba kerül (megjelenik a fulladás).
A szakmai hibánál is súlyosabb azonban, hogy a betegét sorsára hagyta. Döntse el maga a beteg….”Mosta kezeit”, ahogy Pilátus tette.
Egy orvos soha nem hagyhatja a betegre annak eldöntését, hogy egy betegség mely stádiumában kell kórházba indulni, hogy mikor kell kezelést kérni. Ráadásul sem beutalót, sem más támpontot nem adott.
Így valójában a beteg élete már a saját és hozzátartozóinak döntésén és adott esetben erőszakosságán múlik. Tudniillik, hogy fogadják-e a sürgősségi osztályon beutaló nélkül. A kórházban ugyanis „nem szeretik” azokat, akik maguktól jönnek és nem az orvos küldi őket! Az két tűz közé lerült beteg issza meg a „levét”.
ÖSSZEGEZVE
Ha covidos vagy, köhögsz, vacakul vagy, de a mellkasod nem fáj, a pulzoximétered 95-99% között mutat (és nem csökken), nincs lázad, akkor NE PÁNIKOLJ! Pihenj, szedd be szépen az orvosod által felírt gyógyszereket, egyél könnyű ételeket, igyál gyógyteát. Naponta 2-3 alkalommal mérd meg a szaturációd és a lázad.
Amennyiben a mellkasod fájni kezd (különösen, ha mindkét oldalon, elöl és hátul is), az általános állapotod romlik (fokozódik a gyengeség, étvágytalanság), a pulzoximéterrel mért értékeid napról-napra csökkennek, magas lázad is van, akkor AZONNAL KÉRJ KIVIZSGÁLÁST és ellátást!
Amíg nem végeznek mellkasröntgen vizsgálatot és nem zárják ki a tüdőgyulladást, addig ne hagyd magad lerázni.
Újra korlátozások léptek életbe a COVID-19 második hulláma miatt. Egyre többen vesztik el türelmüket és tartják a korlátozásokat túlzónak, feleslegesnek. Tényleg szükség van-e ezekre az intézkedésekre vagy csak a politikusok keverik a sz…-t?- kérdezik sokan. Bár nem éppen erre a kérdésre válaszolok, de írásom segíthet a kép „tisztításában”.
A koronavírus (COVID-19) fertőzés komoly légúti, fizikai és pszichológiai működészavart (diszfunkciót) okozhat az érintett betegeknél. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a felépülés még mérsékelten súlyos megbetegedés esetén is hosszadalmas és körülményes. Emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegségen átesettek visszavezetése a normál életritmusba, azaz a covid rehabilitáció. Már a kórházban megkezdődik, de a nagyobb része a kórház elhagyása utáni, otthoni időszakra marad. Mivel akár Te magad, akár a hozzátartozóid érintettek lehetnek, így érdemes ismerned a lehetőségeket.
A COVID-19 vírus károsíthatja a tüdőt, a szívet és az agyat. Ha ez megtörténik, akkor a hosszú távú egészségügyi problémák kockázata is megnő. Ma már nyilvánvalóan látszik, hogy egyeseknél a betegség tünetei akár hónapokig is fennállhatnak még akkor is, ha maga a betegség szinte tünetmentesen zajlott le. Már nevet is kapott ez a tünetegyüttes: post-COVID […]
Kevés ijesztőbb dolog van, mint amikor úgy érzed, hogy nem kapsz levegőt. Egészséges embernél is megjelenhet légszomj nagyon megerőltető testmozgás, szélsőséges hőmérséklet, elhízás és nagy tengerszint feletti magasság esetén. Ezeken kívül azonban a nehézlégzés valószínűleg valamilyen orvosi probléma jele. A légszomj – orvosi nevén a dispnoe – leggyakrabban mellkasban jelentkező erős szorításként, levegőéhségként, légzési nehézségként […]
A sóterápia világszerte elfogadott betegség megelőző és terápiás módszer. Már az ókori görögök is ismerték. Hipokrates, az orvostudomány atyja sós vízpára belégzését javasolta légzési nehézségben szenvedőknek. Légúti és bőrbetegségekben, továbbá allergiák esetén kiváló hatású. A hatása lassabban alakul ki, mint a gyógyszereké, de nagy előny, hogy természetes és nincs mellékhatása.
Tüdőlégutaid belső felületét egészséges állapotban is vékony nyákréteg borítja. Arra szolgál, hogy megragadjanak benne a kórokozók és a por is. Ezt persze el kell távolítani onnan. Két módszert alkalmaz a természet, az egyik a köhögés vagy tüsszentés, ami kisöpri a légutakat. A másik a légutak falát borító csillószőr. Úgy képzeld el, hogy rengeteg apró „ostor” csapkod egyirányba és a nyákréteget kifelé tereli. Ez az öntisztulás nagy fontosságú a tüdőd egészségének megőrzésében.
Ha mellkasi fájdalommal, sérüléssel vagy légszomjjal kerülsz orvoshoz vagy sürgősségi ellátásba, általában (más vizsgálatok, pl EKG mellett) mellkas röntgen felvételt is készítenek rólad. A röntgen egy úgynevezett képalkotó módszer, mely a mellkast érintő betegségek tisztázása során általában az első diagnosztikus vizsgálatok között végeznek. Arról írtam, hogy miért készítik és mi látható rajta.
A vér oxigénszállító képességének, állapotának rendszeres otthoni ellenőrzése szív-, légzőszervi betegségekben és anémiában szükséges. A pulzoximéter készülék biztosítja ezt.
