Mitől lehet árnyék a tüdőn? A mellkas röntgen vizsgálat

A mellkas röntgen felvételen látható a szív, a tüdő, a mellüreg középső része- a két tüdő által közrefogott üreg (gátorüreg), a nagyerek, a légutak, valamint a bordák és a gerinc csontjai. A röntgensugarak a tüdőben vagy annak környékén felgyülemlett folyadékot vagy a tüdőt körülvevő levegőt (légmell) is felfedhetik.

A kép részleteinek elemzésével az orvos könnyebben meg tudja határozni, hogy fennáll-e szív morfológiai (alaki) eltérés, összeomlott tüdő, tüdőgyulladás, törött bordák, tüdőtágulat (emfizéma), daganat vagy bármely más hasonló betegség, illetve állapot eshetősége. Fontos, hogy a daganatos elváltozások, legyenek azok jó- vagy rosszindulatúak, alapos vizsgálatok és szűrések révén időben felismerésre kerüljenek.

Egyes betegségekben több mellkasröntgent is készíthetnek néhány nap eltéréssel annak nyomon követésére, hogy az adott probléma javult-e vagy rosszabbodott.

Mi a mellkas röntgen?

A mellkas röntgen egy olyan vizsgálat, amely segít a tüdő és a mellkas egyéb szerveinek állapotának felmérésében. A vizsgálat során röntgensugarakat használnak, amelyek áthaladnak a testen, és képet alkotnak a szervekről és szövetekről. Ez a vizsgálat különösen hasznos a tüdőrák, a tüdőgyulladás, a szívbetegségek és egyéb mellkasi betegségek diagnosztizálásában.

A vizsgálat során a betegnek általában állva vagy fekve kell tartania a mellkasát, miközben a röntgensugarak áthaladnak a testén. A vizsgálat mindössze néhány percig tart, és teljesen fájdalommentes. A kapott képeket egy radiológus orvos értelmezi, aki azonosítja az elváltozásokat és betegségeket.

Ez a vizsgálat különösen fontos a tüdőrák és egyéb mellkasi betegségek korai diagnosztizálásában, mivel a korai felismerés kulcsfontosságú a hatékony kezeléshez. A mellkasröntgen felvételt általában a következő esetekben készítenek:

• Tüdőrák gyanúja
• Tüdőgyulladás gyanúja
• Szívbetegség gyanúja
• Mellkasi fájdalom vagy nehézlégzés
• Korábbi mellkasi betegségek követése

A mellkas röntgen vizsgálat mellett egyéb képalkotó vizsgálatokat is elvégezhetnek, mint például a CT vizsgálat vagy a PET/CT vizsgálat, amelyek segítenek a betegségek pontosabb diagnosztizálásában. Ezek a vizsgálatok részletesebb képet nyújtanak a mellkas szerveiről, és segíthetnek a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés megtervezésében.

Miért készítik?

A mellkas röntgen gyakori vizsgálati módszer-típus. Gyakran az első elvégzendő vizsgálatok közé tartozik, ha orvosod szív- vagy tüdőbetegségre gyanakszik. Leggyakrabban tüdőgyulladás gyanúja esetén készítik. Segíthet annak ellenőrzésében is, hogy hogyan reagálsz egy adott kezelésre.

A felvétel sok mindent felfedhet a testeden belül, többek között:

A tüdő állapota. A röntgensugarak daganatot, fertőzést vagy a tüdő körüli térben felgyűlt levegőt is felfedhetik, ami a tüdő összeomlását okozhatja. Az időben történő diagnózis a daganatos elváltozások esetében különösen fontos a hatékony kezelés érdekében. Krónikus tüdőbetegségeket is kimutathatnak, például emfizémát vagy cisztás fibrózist, valamint az ezekhez az állapotokhoz kapcsolódó szövődményeket. A felvételen megjelenő foltárnyék tájékoztató jelleggel utalhat tüdőgyulladás eredetére, illetve megmutatja a gyulladás kiterjedését is.

Szívvel kapcsolatos tüdőproblémák. A felvétel olyan változásokat vagy problémákat is feltárhat a tüdőben, amelyek szívproblémákból erednek. Például a tüdőben lévő folyadék pangásos szívelégtelenség következménye lehet.

A szív mérete és körvonala. A szív méretének és alakjának változása szívelégtelenségre, a szív körül felgyűlt folyadékra vagy szívbillentyű-problémákra utalhat.

Vérerek. Mivel a szívhez közeli nagyerek körvonalai- az aorta, valamint a tüdő artériák és vénák- a röntgenfelvételeken láthatók, felfedhetik az aorta aneurizmákat (a főverőér nagyfokú tágulata, mely az érfal vastagságának csökkenésével jár), más érproblémákat vagy veleszületett szívbetegséget.

Meszes lerakódások. A röntgensugarak kimutathatják a meszesedés jelenlétét a szívben vagy az erekben, ami károsíthatja a szívbillentyűket, a szívkoszorúereket, a szívizmot vagy a szívet körülvevő „védőzsákot”, a szívburkot. A tüdőben lévő meszesedett csomók leggyakrabban egy régi, már gyógyult fertőzésből maradnak vissza.

Törések. Bordatörések vagy gerinctörések vagy egyéb csontproblémák is láthatók lehetnek a felvételen.

Posztoperatív változások. Hasznos a gyógyulás nyomon követésében mellkasi műtétek után, például a szív, a tüdő vagy a nyelőcső esetén. Ellenőrizhető a műtét során elhelyezett csövek helyzetét, esetleges levegőszivárgását, valamint a folyadék vagy a levegő felhalmozódásának területét.

Pacemaker, defibrillátor vagy katéter. A szívritmus-szabályozók és a defibrillátorok vezetékei a szívhez vannak rögzítve, hogy segítsék a pulzusszám és a ritmus szabályozását. A katéterek kis csövek, amelyeket gyógyszerek belső adagolására vagy dialízishez használnak. Az ilyen orvostechnikai eszközök elhelyezése után általában mellkasröntgen készül, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden a megfelelő helyre került-e.

A mellkas röntgen kockázatai

Felmerülhet benned a kérdés, főleg ha rendszeresen készül rólad röntgenfelvétel, hogy mekkora sugárterhelést ró szervezetedre.

Napjaink modern röntgenkészülékeivel kapcsolatosan több kutatás is tanúsítja, hogy a felvételekből származó sugárzás mennyisége alacsony. Alacsonyabb, mint aminek ki vagy téve a környezet természetes sugárforrásain keresztül (pl. az űrből érkező röntgensugarakból).

A legújabb röntgen készülékek minimális dózisú ionizáló sugárzással működnek, így a szervezetet érő sugárzás minimális marad, a vizsgálat ezért biztonságos módszernek tekinthető. Összességében azonban azt javaslom, hogy ne kérj minden héten egy új vizsgálatot, csak a mindenképpen szükséges vizsgálatot „fogadd el”.

Annak ellenére, hogy a röntgen előnyei bizonyítottan meghaladják a kockázatokat, egyes esetekben pl. gonádvédő kötényt adhatnak rád a felvétel készítése során, főleg ha egyszerre több képre is szükség van. A röntgensugarak károsíthatják a genetikai állományt és ezért „babaprojektben aktív” hölgyek és férfiak esetén a nemi szerveket és a kismedencét (alhasat) védeni kell a felesleges sugárzástól. Ezért tájékoztasd a vizsgálatot végzőt, ha terhes vagy, vagy lehetsz. Férfiként pedig arról, hogyha „babaprojektben” vagytok.

Hogyan készülj elő

Mielőtt elkészülne a mellkas röntgen, általában deréktól felfelé szabaddá kell tedd a felsőtested (le kell venni a ruházatot). Deréktól felfelé az ékszereket is el kell távolítanod, mivel mind a ruházat, mind az ékszerek elhomályosíthatják a röntgenfelvételeket vagy kitakarhatnak egyes területeket és emiatt téves eredményt kaphatsz.

Mire számíthatsz

A vizsgálat során a röntgensugarakat előállító gép és a képet digitálisan (régebbi gép esetén röntgenfilmre) rögzítő érzékelő közé állítanak. A röntgensugarak áthatolnak a testeden, még a csonton is és az érzékelőn kirajzolódik a „lenyomat”.

Szükség lehet arra, hogy különböző testpozíciókat végy fel, hogy mind a mellkas elülső, mind az oldalsó részleteire ráláthassanak. A tüdő egy része nehezen vizsgálható röntgennel, mert a belső szervek (például a rekeszizom, a szív, a nagyerek) egymásra vetülése miatt nehezebbé válik a kép kiértékelése. A bordák mögötti területek, a tüdőcsúcs, illetve a mellkasbemenet gyakran rejtve maradnak a hagyományos röntgenfilmen.

Elölnézeti felvétel közben a lemezhez közel kell állni, karjaidat felemeled vagy az oldaladhoz szorítod, és előre gördíted a vállad. A röntgentechnikus megkér, hogy vegyél mély lélegzetet, és tartsd benn néhány másodpercig. A levegő benntartása segíti, hogy ne mozogjon sem a mellkas, sem a tüdő. Így a szív és a tüdő tisztább képként jelenjen meg a felvételen.

Az oldalsó nézetek során az egyik vállad a lemezhez kell nyomni, a karod pedig a fejed fölé emelni. Ekkor is megkérhetnek, hogy végy mély lélegzetet, majd tartsd bent.

A röntgenfelvétel általában fájdalommentes. Nem érzel semmit, amikor a sugárzás áthalad a testeden.

Ha a fizikai állapotod miatt nehezedre esik állni, akkor előfordulhat, hogy a vizsgálatot ülő vagy fekvő helyzetben is el tudják végezni.

Eredmények

Egy mellkas röntgen fekete-fehér képet készít, amely a mellkasban lévő szerveket mutatja. A felvételen a sugárzást blokkoló struktúrák fehérnek, a sugárzást átengedő struktúrák pedig feketének látszanak.

A csontok fehérnek tűnnek, mert nagy a sűrűségük. A szíved is egy világosabb területként jelenik meg. A tüdőd tele van levegővel, és nagyon kevés sugárzást képes blokkolni, így sötétebb területként jelenik meg a képeken.

A röntgensugarak (és más képalkotó vizsgálatok) által kirajzolt kép értelmezését radiológus (röntgen szakember) végzi. A felvételek elemzése során nyomokat keres, melyek utalhatnak szívelégtelenségre, folyadék felgyülemlésére a szív körül, daganatra, tüdőgyulladásra, törésre, sérülésre vagy más -a normáltól eltérő- állapotra. Fontos, hogy a daganatos elváltozások, legyenek azok jó- vagy rosszindulatúak, alapos vizsgálatok és szűrések révén kerüljenek azonosításra.

Napjainkban a tüdődaganatos elváltozások nagy részét – elsősorban más vizsgálatok elterjedésének a hiánya miatt – még tüdőszűrés- vagy más okból készült mellkasi röntgen-vizsgálat kapcsán fedezik fel.

Az a helyénvaló, hogy a mellkasröntgen felvétel alapos szakmai kiértékelése után az orvos megbeszéli veled az eredményt. Beleértve azt, hogy milyen kezelésekre, illetve további vizsgálatokra vagy eljárásokra lehet még szükség.

Gyakori eltérések

Amikor a mellkasröntgen során árnyékot észlelnek a tüdődben, az többféle elváltozásra utalhat. Az ilyen árnyékok megjelenése lehet „ártalmatlan” és kockázatot nem jelentő, más esetben további vizsgálatok lehetnek szükségesek.

Az árnyékok gyakran kerekárnyék vagy szoliter csomó néven szerepelnek a leleten. Ezek többnyire jóindulatú elváltozások, például korábbi gyulladás maradványa, elmeszesedett nyirokcsomó, fejlődési rendellenesség vagy jóindulatú daganat. Az ilyen elváltozások általában nem igényelnek beavatkozást, de rendszeres (röntgen) ellenőrzésük ajánlott.

Az árnyék mérete és alakja fontos információval szolgál. A kisebb, 4 mm-nél kisebb csomók ritkán jelentenek rosszindulatú elváltozást, míg a nagyobb, 8 mm-nél nagyobb vagy szabálytalan alakú csomók esetében további vizsgálatok szükségesek.

A csomó növekedési üteme is árulkodó lehet; ha hosszabb időn át nem változik a mérete, valószínűleg jóindulatú.

A dohányzás, az azbesztnek való kitettség vagy a családban előforduló tüdőrák növelheti a rosszindulatú elváltozás kockázatát. Ilyen esetekben különösen fontos a rendszeres szűrővizsgálat és az orvosi ellenőrzés.

Ha egy vizsgálat során árnyék látható a felvételen, akkor a leletező orvos előkeresi a korábbi felvételid (ha voltak ilyenek). Összehasonlítja a jelenlegit a korábbival, hogy megállapítsa, régen is ott volt-e és történt-e változás. Szükség esetén további képalkotó vizsgálatokra, például CT-re vagy PET-CT-re kerülhet sor, és bizonyos esetekben szövetmintavétel (biopszia) is indokolt lehet a pontos diagnózis érdekében.