Stressz – segítséget nyújt vagy megbetegít?
A stressz szó napjainkban egyféle „szitokszóvá” vált, az esetek nagy többségében valamilyen negatív dolog juthat róla az eszedbe. Pedig a stressz eredeti célja az önvédelem. Egy veszélyhelyzet gyors megoldása érdekében robbanásszerű gyorsasággal aktiválja a tested. Hatására olyan erőkifejtésre, mozdulatokra vagy képes, amit enélkül nem – ez nagyon jól jön bizonyos helyzetekben. Ha azonban krónikus stressz ér, a tested folyamatosan fenyegetettségben érzi magát és ennek az állandó vészhelyzeti készültségnek negatív hatása lesz a szervezetedre. Egy sor megmagyarázhatatlan és kezelésre nem reagáló panasz megjelenése vezethető vissza a stresszre.
Rengeteg hatás ér nap mint nap, melyeket fel kell dolgoznod. Az agyad ezeket az ingereket két csoportra osztja: kellemes és fenyegető ingerekre. Előbbiek az ún. paraszimpatikus idegrendszert aktiválják, mely többek között a táplálkozásért, az alvásért és a szaporodásért felel; utóbbiak pedig a mellékvesekéreg és a mellékvesevelő aktiválódását váltják ki.
A fenyegető ingerre adott stressz hatására:
- megemelkedik a vércukorszint és a vérnyomás,
- az adrenalin és noradrenalin „lökődik” ki, ami a létfontosságú ereket (a szív, a tüdő, a vázizmok artériáit) kitágítja, és ezzel egyidejűleg a vészhelyzetben „nem létfontosságú” ereket összehúzza,
- a pulzusod megemelkedik, a pupillád kitágul a jobb látás érdekében,
- a stressz „letiltja” a nemi vágyat (stresszhatás alatt nem „megy a szex”).
Lényegében szervezeted a stressz segítségével készül fel arra, hogy megküzdjön az életéért vagy menekülni tudjon. De az is stresszt okozhat, hogy egyáltalán az elvárásoknak megfelelően teljesíteni tudj.
Mobilizáló vs. debilizáló stressz
A stressz hatással az emberek különböző módon „birkóznak meg”. Van akit a feszültség “szárnyalásra készteti”, mást pedig ugyanez a helyzet akár “lebéníthatja”.
Mobilizáló stressz során felszabadulnak a szervezet rejtett tartalékai (mind fizikai, mind mentális); ezzel szemben a debilizáló stressz „lebutít”, „lebénít”.
Emberenként változik, hogy egy adott stressz inkább a mobilizálja vagy inkább a visszafogja. Gondolj például a lámpalázra: van, aki retteg a rivaldafénytől, más pedig mondhatni egyenesen “lubickol benne”.
Mi a stressz?
A stressz a szervezet által adott, nem specifikus válasz minden olyan ingerre, amely kibillenti egyensúlyi állapotából, és alkalmazkodásra kényszeríti. Ez az alkalmazkodás lehet pozitív és negatív életesemények hatására is. Például, egy új munkahely vagy egy költözés is kiválthat stresszt, de ezek hatása eltérő lehet.
A stressz hatása szinte mindig megegyezik a hipotalamusz – agyalapi mirigy – mellékvese útvonal érintettsége miatt.
A jó stressz (eustressz) motivál, ösztönöz, energetizál, míg a negatív stressz (distressz) folyamatos védekezésre kényszeríti a szervezetet, gyengíti az ellenálló képességét, ami hosszabb távon egészségkárosodást is okozhat.
A stressz hatására a szervezet adrenalint és kortizolt termel, amelyek rövid távon segítenek a helyzet kezelésében, de tartósan magas szintjük káros lehet.
A stressz típusai
A stressz mindennapi életünk része, alapvető jelentősége volt az emberi faj fennmaradásában, hiszen nem maradnánk életben, ha nem tudnánk alkalmazkodni az állandóan változó helyzetekhez. Káros viszont a stressz hiánya és a krónikus, tartós fennállása is.
Az ideális az idegrendszer közepes izgalmi állapota, ami jó hatással van a testi-lelki egészségre.
Különbséget kell tenni a jó és a rossz stressz között: a pozitív vagy eustressz motiváló hatású, fokozza az energiát, javítja a teljesítményt. A negatív hatású distressz szorongást okoz, csökkenti a teljesítményt, és egészségügyi problémákhoz vezethet.
Az egészségkárosító hatás mértéke függ a stressz intenzitásától és időtartamától is.
A pozitív és a negatív stressz közti határvonal az az állapot, amikor normál helyzetben működik a szervezetünk.
Az időbeliség alapján a stressz lehet akut és krónikus (tartós).
Akut stressz zavarnak azt nevezzük, amikor a tünetek a megrázkódtatást okozó esemény után egy hónapnál kevesebb ideig tartanak. Krónikus akkor, ha tovább tartanak egy hónapnál.
Ha a tünetek a trauma után egy hónapot meghaladóan elhúzódnak, azt poszttraumás stressz szindrómának hívjuk.
A krónikus stressz hatásai
„Jó” stressz (eustressz) például a házasságkötéskor, diploma átvételekor érzett fizikai és mentális izgalom vagy a hegymászók “csúcsélménye”.
A negatívnak tartott stressztípus (distressz) kimondottan káros a szervezetedre. Az adrenalin szint és emellett a kortizol hormon szint emelkedéséhez vezethet.
A krónikus stressz hosszú távon fizikai problémákat, így izomfeszültséget, emésztési és reproduktív rendszer működési zavarokat és szív- és érrendszeri problémákat okozhat. A mellékvese egy idő után nem tud elegendő mennyiségű kortizolt termelni.
A tartósan fennálló stressz akár betegségek tucatjainak hátterében állhat.
- állandó fáradtság, gyengeség, levertség,
- immunrendszer gyengülése – allergia erősödése, csökkent védelem a betegségekkel szemben,
- szívbetegség, ritmuszavar, magas vérnyomás,
- fejfájás,
- cukorbetegség,
- hormonproblémák, pajzsmirigy-alulműködés,
- reflux, fekély,
- szorongás, depresszió,
- pánikbetegség,
- alvászavar,
- szexuális problémák, libidócsökkenés, potenciazavarok,
- vagy/és depresszió.
Olvasd el a “Tartós stressz és betegségek kapcsolata” című írásom.
Stresszkezelés
A stresszt kezelni szükséges, mely kezelésnek többféle módszere létezik. Ezek sokféle módon segíthetnek a stressz csökkentésében.
A megküzdési stratégiák alkalmazása kulcsfontosságú, hiszen ezek segítenek kezelni a stresszt és növelni a szervezet ellenálló képességét.
A problémaközpontú megküzdés során a stressz forrását próbáljuk megoldani, míg az érzelemközpontú megküzdés a stresszre adott érzelmek kezelésére fókuszál. A társas támogatottság, például barátokkal vagy családdal való beszélgetés, szintén hatékony lehet.
A fizikai és mentális egészség megőrzése érdekében fontos a rendszeres testmozgás, a relaxációs technikák alkalmazása, mint például a meditáció vagy a jóga, és a biofeedback módszerek használata.
Ezek a technikák segítenek a stressz által okozott feszültség és tünetek csökkentésében, továbbá a szervezet ellenálló képességének növelésében.
Beteg vagy, de nem találják az okát? Tünetek, amikre figyelni kell
A stresszre kialakuló bajokra jellemző, hogy az egyértelmű tünetek és a szubjektív erős panaszaid ellenére minden vizsgálati eredmény „negatív”, azaz semmit sem találnak, látszólag nincs magyarázat a panaszaidra.
Felírhatnak egy kis nyugtatót… de ez nem szünteti meg a stressz okát, csak „bambává” tesz. A nyugtató nem oki terápia, nem is vezethet a panaszaid megoldásához.
Ha megmagyarázhatatlan betegségben szenvedsz, akkor mielőbb ülj le egy nyugodt sarokba és gondold végig alaposan, milyen stresszfaktorok érnek.
Ha megtaláltad, szabadulj meg tőlük. Tett rendbe a társas (így partneri-, családi-, munkahelyi) kapcsolataid.
Mindenképpen mozogj többet. Alkalmaz relaxációs technikákat. Étkezz egészségesebben, szabadulj meg az esetleges túlsúlytól, mérsékeld az alkoholfogyasztást és tartózkodj a dohányzástól.
Ha orvoshoz fordulsz valamely panaszoddal, akkor az orvosod „kutatásba” kezd. Mérhető, látható, tapintható, azaz „jól megfogható”, azonosítható elváltozásokat keres mindaddig, amíg nem talál valamit, ami igazolni látszik a gyanúját. Egy baleset után röntgen felvételt készíttet és ha látható törés a csonton, akkor megvan a diagnózis is. A betegségek jelentős része azonban nem ad ilyen egyértelmű tüneteket. Vizsgálatok sokaságát végzik el rajtad, mégsem mutatható ki semmilyen eltérés: nincs kóros a röntgen felvételen, nincs magas érték a laborértékekben és más vizsgálatok sem mutatnak eltérést. Gyakran a tartós stressz áll a háttérben – erre többnyire nem is gondolsz…az a gond, hogy sok orvos sem.
A mozgáshiány (más néven immobilizáció) a test egészének vagy valamely részének mozdulatlansága. Leggyakrabban súlyos betegség vagy műtét után áll elő az a helyzet, hogy nem vagy képes mozogni. Hasonló, ha csonttörés, sérülés esetén nem mozgatható valamely végtagod. Sokan önszántukból választják az „immobilitást”. Az inaktív életmód (ücsörgés a munkahelyen, a kocsiban, a TV előtt), a mozgásszegény életmód következményei ugyanolyan súlyosak lehetnek, mint maga a mozgáshiányt kiváltó betegség.
Az egészséges életmód elengedhetetlen része a rendszeres fizikai aktivitás. Nem csak a tested formálásában játszik szerepet, de számos egészségügyi előnye is van, amelyek hozzájárulnak a hosszú és betegségmentes élet eléréséhez.
Az, hogy a rendszeres testmozgás és az egészséges étrend nagy mértékben meghatározzák egészségi állapotot, senki számára nem ismeretlen tény; de vajon mennyit teszel egészséged megőrzése érdekében és mennyire vagy tisztában azzal, hogy mivel teszel jót szervezetednek?
Ha COPD (krónikus obstruktív bronchitisz) miatt állsz kezelés alatt, akkor érdemes tudnod, hogy a betegség jelenleg nem gyógyítható. Ezért a kezelések célja, hogy a tüneteid csökkentse, megszüntesse. Nélküled azonban nem sokra mennek! Ha nem szeded a gyógyszereid, nem hagyod abba a dohányzást, akkor a tüneteid súlyosbodni fognak. Akár a mindennapi tevékenységed is akadályozhatja a fulladás. Nézzük, hogy mit lehet és mit érdemes tenned!
A lumbágó vagy ahogy szintén nevezik idegbecsípődés a hirtelen megjelenő deréktáji fájdalom megnevezése. Általában egy „rossz mozdulatra” alakul ki. A bútor vagy nagyobb súly megemelése hatására villámcsapásszerűen keletkezik. Azután hosszabb-rövidebb ideig olyan erős és hasogató, hogy szinte mozdulni sem enged. Magzatpózba görnyedve, térdeid felhúzva próbálsz megszabadulni tőle. A felkelés, az egyenes testtartás is igen nehezedre […]
A vér oxigénszállító képességének, állapotának rendszeres otthoni ellenőrzése szív-, légzőszervi betegségekben és anémiában szükséges. A pulzoximéter készülék biztosítja ezt.
Itt a nyár! Autóba, buszra, vonatra vagy repülőre ülünk és üdülőhelyeket, látnivalókat keresünk fel. Az utazás alatti hosszas egyhelyben ülés veszélyes lehet, kedvez a trombózis kialakulásának.
