Munkahelyi kiégés

A munkahelyi kiégés egy csaknem 50 éve ismert, rengeteg kutatás, tanulmány és cikk tárgyát képező jelenség, ami ennek ellenére csak 2019-ben került be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe.

A munkahelyi kiégés alapvetően egy speciális típusú, munkával kapcsolatos stresszállapot: a fizikai vagy érzelmi kimerültség egy olyan stádiuma, amely magában foglalja a csökkent teljesítmény érzetét és a személyes önazonosság elvesztését is. A WHO egyébként hangsúlyozta, hogy kifejezetten a munkahelyekkel, foglalkozással kapcsolatos problémaként tekintenek a jelenségre.

Miért fontos a felismerés és kezelés?

A kiégés nem feltétlenül egy egzakt orvosi diagnózis. Egyes szakértők úgy vélik, hogy más körülmények, mint például a depresszió is állhatnak a jelenség hátterében. Vannak kutatások, melyek alátámasztják, hogy azok, akik a munkahelyi kiégés tüneteit tapasztalják magukon, maguk sem hiszik, hogy ennek a munkájuk lenne a fő oka.

Az azonban tisztán látszik, hogy ez a stresszállapot hatással lehet a fizikai és mentális egészségedre is. Azért érdemes tudnod erről, hogy még időben felfedezd magadon ennek jeleit, majd mielőbb tegyél is ellene.

Munkahelyi kiégés tünetei

Célszerű feltenni magadnak az alábbi kérdéseket:

• cinikussá vagy kritikussá váltál a munkahelyeden?
• a munkába már éppcsak bevonszolod magad és nehezedre esik elkezdeni a napot?
• ingerlékeny vagy türelmetlen lettél a munkatársaiddal, vásárlókkal vagy ügyfelekkel?
• hiányzik az az energia, amelytől ésszerű és hatékony lehetnél?
• nehezen tudsz koncentrálni?
• hiányzik az az elégedettségérzés, melyet az elért eredményeid után eddig éreztél?
• kiábrándult vagy a munkáddal kapcsolatban?
• túleszed magad; kábítószert vagy alkoholt használsz, hogy jobb legyen a közérzeted- vagy egyszerűen pont azért, hogy ne érezz igazán semmit, ne gondolj igazán semmire?
• megváltoztak az alvási szokásaid?
• aggodalomra adnak okot a megmagyarázhatatlan fejfájás, gyomor-vagy bélproblémák, egyéb más fizikai panaszok?

Ha igennel válaszoltál ezen kérdések bármelyikére is, előfordulhat, hogy a munkahelyi kiégés tüneteit tapasztalod magadon. Ilyenkor érdemes felkeresned egy orvost vagy egy pszichoterapeutát és elbeszélgetni velük. Ezek a tünetek más egészségügyi állapotokhoz, akár a depresszióhoz is kapcsolódhatnak.

A munkahelyi kiégés lehetséges okai

Eredhet különféle tényezőkből, többek között:

• az irányítás hiánya: az olyan döntések befolyásolásának képtelensége, amelyek kihatnak a munkádra- mint például az ütemterv, a megbízások vagy a munkaterhelés-, munkahelyi kiégéséhez vezethetnek. Ilyen esetekben megfelelő eszközök hiányában kell végezd a munkádat.
• tisztázatlan foglalkozási szerepek: ha nem teljesen világos, mi a hatásköröd, vagy hogy a vezetőid és mások mit várnak el tőled, nem valószínű, hogy jól fogod érzni magad a munkahelyeden.
• természetellenes munkahelyi dinamika: előfordulhat, hogy egy zsarnokkal kell együtt dolgozz az irodában, vagy úgy érzed, hogy a kollégáid (esetleg pont a főnököd) folyamatosan aláaknázzák a munkádat. Ez mind vezethet egyfajta stresszállapothoz.
• szélsőséges munkavégzési körülmények: amikor a munka vagy monoton vagy kaotikus, akkor állandó energiára van szükséged a fókuszáláshoz- ami fáradtsághoz és munkahelyi kiégéséhez vezethet. Akár kimondatlanul is jelen lehet az az elvárás, hogy akkor is megjelenj a munkahelyeden, ha mentálisan vagy fizikálisan rossz állapotban vagy.
• a társasági élet hiánya: ha elszigeteltnek érzed magad a munkahelyen és a magánéletedben egyaránt, ez nagyban megnöveli a stressz kockázatát. A termelésközpontúság a kapcsolatok megerősítésének rovására megy, ami elmagányosodáshoz vezet.
• munka-magánélet egyensúlyának hiánya: ha a munkád olyan sok időt és erőfeszítést igényel, hogy nincs energiád arra, hogy értékes időt tölts el a családoddal és a barátaiddal, akkor gyorsan kiéghetsz.

A kiégés kockázati tényezői

Lehet, hogy nagyobb valószínűséggel tapasztalod meg a munkahelyi kiégést, ha:

• olyan erősen azonosítod magad a munkáddal, hogy egyszerűen nem tud kialakulni egyensúly a munkád és a magánéleted között- már nem tudod szétválasztani a kettőt, nincsenek meg a jól körülírható határok,
• túlzottan megterhelő mennyiségű feladatot kapsz- rengeteg túlórával,
• igazságtalan a bánásmód,
• a kommunikáció és a támogatás hiányos a vezetők részéről,
• indokolatlan időnyomást tesznek rád,
• mindig megpróbálsz mindent megoldani, bárkinek is legyen rá szüksége,
• szakmád egyfajta segítő szolgálat, mint például az egészségügyi ellátás (orvos, nővér, ápoló), vagy rendőr, jogász, tanár; ám nem csak az adott hivatástól függ, megjelenik-e egy szervezeten belül,
• a szindróma sokszoros gyakorisággal fordul elő vezetők, döntéshozók között,
• úgy érzed, hogy kevés vagy egyáltalán nincs is ráhatásod a munkádra,
• a munkád monoton.

A kiégés következményei

A figyelmen kívül hagyott vagy alábecsült stresszállapot jelentős következményekkel járhat, beleértve:

• túlzott stressz,
• fáradtság,
• álmatlanság,
• szomorúság, harag vagy ingerlékenység,
• alkoholizmus vagy drogokkal való visszaélés,
• szívbetegség,
• magas vérnyomás,
• 2-es típusú cukorbetegség,
• betegségekre való fogékonyság.

A munkahelyi kiégés elkerülése és kezelése

Megelőzése érdekében a munkáltatók egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy feltérképezzék, melyek azok a tényezők, amelyek miatt az emberek elégedettek a munkahelyükkel (az eredmények, az elismertség, a személyes fejlődés lehetősége). A fizetésünk, a munkakörülmények, a kapcsolataink és a biztonságérzet mind-mind olyan dolgok, amelyeknek a megléte önmagában nem okoz elégedettséget, ám a hiányuk nyomán jelentősen emelkedik az emberek munkahelyükkel való elégedetlensége – és ezáltal a kiégés előfordulásának valószínűsége.

És ha már beütött a baj, próbálj meg cselekedni. Így kezdj hozzá:

• értékeld a lehetőségeid: beszéld meg a konkrét aggályaid a feletteseiddel. Lehet, hogy együtt tudtok dolgozni az elvárások megváltoztatásán, kompromisszumok vagy megoldások elérésén. Tegyél különbséget a megvalósítandó célok között- értsd meg, mi az, amit mihamarabb meg kell tenned, és mi az, ami még várhat.
• kérj támogatást: függetlenül attól, hogy munkatársaidhoz, barátaidhoz vagy szeretteidhez fordulsz segítségért, a támogatás és az együttműködés segíthet abban, hogy az oly sokféle körülmények közepette is megálld a helyed. Ha van hozzáférésed egy alkalmazottsegítő programhoz, vedd igénybe annak oda kapcsolódó szolgáltatásait is.
• próbálj ki pihentető tevékenységeket: fedezz fel olyan programokat, amelyek segíthetnek a stresszoldásban, mint például a jóga, a meditáció vagy a tai chi.
• mozogj egy kicsit: a rendszeres fizikai aktivitás segíthet jobban kezelni a stresszt. Arról nem is beszélve, hogy teljesen ki tudja kapcsolni az elmében az állandóan a munka körül járó gondolatokat.
• aludj eleget: az alvás biztosítja a jó közérzetet, és segít az egészség megőrzésében.
• tudatos éberség: ez az a fajta tudatállapot, amely elsősorban a légzés áramlására összpontosít; egy olyan intenzív ébrenlét, mely napunk minden egyes pillanatának valódi érzékelésével és átélésével foglalkozik… félreértelmezés vagy ítélkezés nélkül. Egy munkakörnyezetben ez a gyakorlat magában foglalja, hogy nyitottsággal és türelemmel, bírálatok nélkül kelljen szembenézned az adott helyzetekkel.

A kiégés mentális betegségként való listába vétele és a munkáltatók felelősségének hangsúlyozása fontos lépést jelent abba az irányba, hogy a szindróma felismerhetővé és kezelhetővé váljon. A megelőzés azonban csak akkor lehet igazán hatékony, ha nem csak a vállalatok, de mi, az ott dolgozók is igyekszünk figyelni magunkra, a körülöttünk élőkre, és megőrizni a testi mellett a mentális egészségünket is.

Ne hagyd, hogy egy nagy igényeket támasztó vagy nem kívánatos munka aláássa az egészségedet.