Mi az asztma?
Az asztma – teljes nevén asthma bronchiale – a légutak krónikus gyulladásos betegsége. A lényege, hogy a hörgők fala tartósan gyulladt és túlérzékeny: bizonyos ingerekre – allergénekre, hideg levegőre, fizikai terhelésre, fertőzésekre – túlzottan reagál. Ilyenkor a hörgők izomzata összehúzódik, a nyálkahártya megduzzad, és sűrű váladék termelődik. Mindez beszűkíti a légutakat, ami a jellegzetes tüneteket okozza.
Fontos megértened: az asztmás hörgők akkor is gyulladtak, amikor éppen nincsenek tüneteid. Ezért van szükség a rendszeres fenntartó kezelésre még a tünetmentes időszakokban is. Az asztma nem gyógyítható, de kontrollálható – és a jól kontrollált asztmával gyakorlatilag normális életet élhetsz.
Kulcsgondolat
Az asztma egy krónikus, de kontrollálható betegség. A rendszeres fenntartó kezelés (inhalációs kortikoszteroid) az alapja az asztmakontrollnak – ezt soha ne hagyd abba orvosi tanács nélkül.
Az asztma típusai
Az asztmának többféle formája létezik, és a típus befolyásolhatja, hogy a sóterápia mennyire lehet hasznos számodra.
Az allergiás (atópiás) asztma a leggyakoribb forma, különösen gyerekeknél. Ilyenkor a tüneteket allergének váltják ki: pollenek, háziporatka, állati szőr, penészgomba. Ha allergiás asztmád van, valószínűleg allergiás náthád is van – a két betegség gyakran együtt jár. A sóterápia ennél a típusnál különösen ígéretes, mert segíthet kimosni az allergéneket a légutakból.
A nem allergiás (intrinsic) asztma felnőttkorban gyakoribb, és nem allergének, hanem más tényezők váltják ki: fertőzések, hideg levegő, stressz, fizikai terhelés, légszennyezés. A sóterápia itt is segíthet a légúti gyulladás csökkentésében és a váladékoldásban.
A terhelés indukálta asztma (EIA) esetén a tünetek fizikai aktivitás során vagy után jelentkeznek. A hideg, száraz levegő belélegzése különösen kiváltó tényező. Érdekes módon a kutatások szerint a sóterápia éppen a hörgők túlérzékenységét (hiperreaktivitását) csökkentheti.
Az asztma tünetei és kezelésének alapjai
Tünetek
Az asztma tünetei jellegzetesek, bár személyenként eltérő súlyosságúak lehetnek. A légszomj a legjellemzőbb – az az érzés, hogy nem kapsz elég levegőt, mintha valaki ülne a mellkasodon. A sípoló légzés a beszűkült hörgőkön átáramló levegő hangja, különösen kilégzéskor hallható. A köhögés gyakran száraz, ingerlő, és éjszaka vagy kora reggel rosszabb. A mellkasi szorítás érzése, mintha valami összenyomná a mellkasodat.
A tünetek jellemzően rohamokban jelentkeznek – ezeket asztmás rohamoknak vagy exacerbációknak nevezzük. A roham alatt a tünetek hirtelen súlyosbodnak, és azonnali beavatkozást igényelnek. A rohamok között lehetsz teljesen tünetmentes, vagy jelentkezhetnek enyhe, tartós panaszok.
Figyelmeztető jelek, amelyek rosszabbodó asztmára utalnak: gyakrabban kell használnod a rohamoldó inhalátort, éjszaka felébredsz a tünetektől, a mindennapi tevékenységeid korlátozottabbak lesznek.
Hogyan kezelik az asztmát?
Az asztma kezelésének célja a tünetek kontrollálása, a rohamok megelőzése és a normális életvitel biztosítása. A kezelés négy pillérből áll.
Az első a fenntartó (megelőző) kezelés: amelyet minden nap alkalmazni kell, akkor is, ha nincsenek tüneteid. Ennek alapja az inhalációs kortikoszteroid (ICS), amely csökkenti a hörgők krónikus gyulladását. Ez a legfontosabb gyógyszered – soha ne hagyd abba az orvosod tudta nélkül! Súlyosabb esetben hosszú hatású hörgőtágítóval (LABA) kombinálják.
A második a rohamoldó (mentő) kezelés: amelyet csak szükség esetén használsz, amikor tünetek jelentkeznek. Ez általában rövid hatású hörgőtágító inhalátor (SABA), amely gyorsan tágítja a hörgőket és enyhíti a tüneteket. Ha hetente többször kell használnod a rohamoldót, az azt jelenti, hogy az asztmád nincs jól kontrollálva – beszélj az orvosoddal!
A harmadik elem a kiváltó tényezők kerülése: az allergének minimalizálása, a dohányfüst elkerülése, a megfelelő lakókörnyezet kialakítása.
A negyedik elem a kiegészítő terápiák, köztük a sóterápia.
Mi a sóterápia és hogyan működik asztmában?
A sóterápia – vagy haloterápia – a sórészecskék belélegzésén alapuló természetes módszer. Az asztma szempontjából több hatásmechanizmus is releváns.
Az első és talán legfontosabb hatás a hörgők túlérzékenységének (hiperreaktivitásának) csökkentése. Az asztmás hörgők jellemzője, hogy túlreagálnak a különböző ingerekre. A 2017-es izraeli randomizált vizsgálat – amelyről részletesen írok majd – kimutatta, hogy a haloterápia csökkentette a hörgők túlérzékenységét asztmás gyerekeknél.1 Ez azt jelenti, hogy a hörgők kevésbé reagálnak a kiváltó tényezőkre.
A második hatás a légúti gyulladás csökkentése. Az asztmás hörgők krónikusan gyulladtak, és a gyulladás mértéke mérhető a kilégzett levegő nitrogén-monoxid (FeNO) szintjével. Az izraeli vizsgálat azt is megállapította, hogy a haloterápia csökkentette a FeNO-szintet, ami a gyulladás mérséklődését jelzi.1
A harmadik hatás a váladékoldás és a mucociliáris clearance javítása. Az asztmás hörgőkben sűrű, ragacsos váladék termelődik, amely tovább szűkíti a légutakat. A sórészecskék ozmotikus hatásukkal hígítják ezt a váladékot, és serkentik a légúti csillószőrök működését, amelyek a váladékot kifelé „söprik".2 Gondolj bele: ha egy eltömődött csövet átöblítesz, szabadabban áramlik benne a víz. A sóterápia hasonlóképpen „átöblíti" a légutakat.
A negyedik hatás az IgE-szint csökkentése. Az allergiás asztmában az IgE antitestek kulcsszerepet játszanak. Egyes kutatások szerint a sóterápia képes csökkenteni az IgE-szintet, ami mérsékelheti az allergiás reakciókat.3
Mit mondanak a tudományos kutatások?
A sóterápia és az asztma kapcsolatát számos vizsgálat elemezte. A legfontosabb eredményeket foglalom össze.
2017-es izraeli randomizált, kettős vak, kontrollált vizsgálat
1 Bar-Yoseph és munkatársai 5-13 éves, enyhe asztmás gyerekeket vizsgáltak, akik nem kaptak gyulladáscsökkentő kezelést. A gyerekeket véletlenszerűen osztották két csoportba: az egyik csoport halogenerátoros sószobában kapott kezelést, a másik (kontroll) csoport halogenerátor nélküli sószobában tartózkodott. A kezelés 7 hétig tartott, heti 2 alkalommal, 45 perces ülésekkel.
Az eredmények ígéretesek voltak: a haloterápiás csoportban szignifikánsan csökkent a hörgők túlérzékenysége (a metakolin-provokációs teszt javult), csökkent a kilégzett nitrogén-monoxid szint (ami a légúti gyulladás csökkenését jelzi), és javult az asztmával kapcsolatos életminőség a kérdőívek alapján. Érdemi mellékhatások nem fordultak elő.
2021-es átfogó szakirodalmi áttekintés
4 18 eredeti közleményt elemzett a haloterápia asztmában való alkalmazásáról. A szerzők megállapították, hogy a vizsgálatok összességében alátámasztják a haloterápia kedvező hatásait kiegészítő terápiaként asztmás betegeknél, mellékhatások nélkül. A tanulmány kiemeli, hogy a haloterápia hasznos lehet az asztma diagnosztikájában, kezelésében és megelőzésében egyaránt.
2008-as brazil vizsgálat – éjszakai asztmás tünetek
5 A kutatók azt találták, hogy a hipertóniás sóoldat inhalációja védő hatással bírt az éjszakai asztmás rohamok ellen. Ez különösen fontos, mert az éjszakai tünetek az egyik legzavaróbb aspektusa az asztmának.
2020-as szakirodalmi áttekintés
6 13 tanulmányt összesített a haloterápia krónikus légúti betegségekben – köztük asztmában – való alkalmazásáról. A vizsgálatok túlnyomó többsége javulást mutatott a tüdőfunkciós paraméterekben, beleértve az FEV1-et (erőltetett kilégzési másodperctérfogat), az FVC-t (erőltetett vitálkapacitás) és a PEF-et (kilégzési csúcsáramlás). Az életminőség is javult a kérdőívek alapján.
2017-es iráni randomizált keresztezett vizsgálat
7 6-14 éves, enyhe-közepes asztmás gyerekeket követett. A sószobai kezelés (heti 3 alkalom, 3 héten át) után csökkent a köhögés, a sípoló légzés és a nehézlégzés gyakorisága, valamint a rohamoldó gyógyszer használatának szükségessége.
2012-es orosz vizsgálat
8 Az iskoláskorú gyerekek körében alkalmazott haloterápia megelőző hatását vizsgálta. Az 1, 3, 5 és 12 hónapos utánkövetés megerősítette, hogy a sóterápia tartós megelőző és terápiás hatással bír – vagyis a kezelés befejezése után is megmarad a kedvező hatás.
A sóterápia hatása az asztmás tünetekre – gyakorlati tapasztalatok
Az asztmás betegek a gyakorlatban a következő hatásokról számolnak be a sóterápia kapcsán.
A légzés könnyebbé válása az egyik leggyakrabban említett változás. A hörgők túlérzékenységének és gyulladásának csökkenése, valamint a váladék hígulása együttesen szabadabbá teszi a légzést. Sokan arról számolnak be, hogy mélyebb levegőt tudnak venni.
Az éjszakai tünetek csökkenése különösen fontos az életminőség szempontjából. Ha éjszaka nem ébredsz fel köhögésre vagy nehézlégzésre, kipihentebben kelsz, és a napod is jobban indul. A brazil vizsgálat kifejezetten ezt a hatást igazolta.5
A rohamoldó inhalátor ritkább használata jó jel – azt jelzi, hogy az asztmád jobban kontrollált. Több vizsgálat is megállapította, hogy a sóterápiát alkalmazók kevesebb mentő gyógyszert igényeltek.
A terhelhetőség javulása szintén gyakori tapasztalat. Ha a hörgőid kevésbé érzékenyek és kevesebb váladék van bennük, könnyebben viseled a fizikai aktivitást is.
Különböző sóterápiás módszerek asztmában
Asztma esetén többféle sóterápiás módszer is szóba jön, és fontos tudnod a különbségeket.
| Módszer | Jellemzők | Előnyök | Hátrányok |
|---|---|---|---|
| Természetes sóbarlangok (speleoterápia) | Sóbányák, természetes barlangok; állandó hőmérséklet, magas páratartalom | Komplex, holistikus hatás; autentikus környezet | Heteket kell ott tölteni; nem mindenki számára elérhető |
| Mesterséges sószobák (haloterápia halogenerátorral) | Halogenerátorral termelnek sórészecskéket; kontrollált feltételek | Tudományosan vizsgált; hatásos; rendszeres kezelés | Drágább; helyfüggő |
| Otthoni sóterápiás készülékek (pl. SaltDome) | Ultrahangos vagy mágneses porlasztás; home-use | Napi rendszeres használat lehetséges; kényelmes; praktikus | Kisebb intenzitás; szakszerű alkalmazás szükséges |
Otthoni sóterápia a SaltDome készülékkel asztmában
A SaltDome ultrahangos sóterápiás készülék kifejezetten az otthoni használatra készült. A készülék sóoldatot ultrahanggal porlaszt, és 2-5 mikronos méretű sórészecskéket juttat a levegőbe. A Semmelweis Egyetem tájékoztatója szerint a 0,5-5 mikron közötti részecskék jutnak el az alsó légutakba, egészen a hörgőkig9 – és az asztma éppen itt okozza a problémát.
A készüléket a hálószobában érdemes elhelyezni és éjszakai használatra beállítani. Miközben alszol, a készülék folyamatosan sós levegőt termel, amely végighalad a légutaidon. A rendszeres éjszakai használat – a vizsgálatok alapján – 2-4 hét után hozhat érdemi javulást.
A SaltDome előnye a száraz sóterápiás eszközökkel szemben, hogy nedves porlasztással dolgozik. Ez fontos, mert a száraz levegő maga is asztmatrigger lehet – a nedves sóterápia nem okoz ilyen irritációt.
Tanácsom
Ha asztmád van és elkezded az otthoni sóterápiát, folytasd a fenntartó gyógyszeres kezelésedet változatlanul! A sóterápia kiegészítés, nem helyettesítő. Ha javulást tapasztalsz, beszélj az orvosoddal – ő dönthet úgy, hogy csökkenti a gyógyszeradagot, de ezt soha ne tedd meg önállóan.
A sóterápia helye az asztma kezelésében
Nagyon fontos, hogy megértsd: a sóterápia kiegészítő kezelés, nem pedig az asztma-gyógyszerek helyettesítője. Az asztma alapkezelése az inhalációs kortikoszteroidokból és szükség esetén hörgőtágítókból áll – ezeket semmiképp ne hagyd abba a sóterápia miatt.
A 2021-es átfogó szakirodalmi áttekintés is hangsúlyozza: a haloterápia „megbízható terápiás kiegészítés lehet az allopátiás kezelés mellett".4 Tehát a kulcsszó: mellett, nem helyett.
Gondolj az asztma kezelésére úgy, mint egy többlábú székre. Az első láb a fenntartó gyógyszeres kezelés (inhalációs kortikoszteroid). A második láb a rohamoldó inhalátor szükség esetén. A harmadik láb a kiváltó tényezők kerülése. A negyedik láb pedig a kiegészítő terápiák, köztük a sóterápia. Mindegyik láb fontos – ha az egyik hiányzik, a szék billeg.
A sóterápia különösen hasznos lehet azok számára, akik:
- Optimalizálni szeretnék az asztmakontrollt,
- Csökkenteni szeretnék a gyógyszeradagot (orvosi felügyelet mellett),
- Természetes módszereket keresnek a fenntartó kezelés mellé,
- Gyakori éjszakai tünetekkel küzdenek.
Mielőtt elkezdenéd a kezelést
A sóterápia általában biztonságos, de asztma esetén vannak speciális szempontok.
- Asztmás roham – Ne alkalmazz sóterápiát roham alatt! A roham alatt a rohamoldó inhalátorra van szükség. A sóterápia a stabil, kontrollált időszakokban hasznos – megelőzésre és az alapállapot javítására.
- Súlyos, nem kontrollált asztma – Óvatosság szükséges. Ha az asztmád nem stabil (gyakori rohamok, rendszeres éjszakai tünetek, napi rohamoldó-használat), először stabilizáld az állapotodat a gyógyszeres kezeléssel, és csak utána kezdd el a sóterápiát.
- Aktív légúti fertőzés – Ha náthás vagy, lázas, vagy más légúti fertőzésed van, ne használd a sóterápiás készüléket, amíg meg nem gyógyulsz.
Fontos tudnivaló
Konzultálj a tüdőgyógyászoddal vagy allergológusoddal mielőtt elkezded a sóterápiát. Bár a vizsgálatok nem találtak érdemi mellékhatásokat, az orvosod ismeri az egyedi helyzetedet és meg tudja ítélni, hogy számodra megfelelő-e ez a kiegészítő kezelés.
Lehetséges mellékhatások
A sóterápia mellékhatásai asztmásokban is általában enyhék és átmenetiek. A leggyakoribb a torokirritáció vagy enyhe köhögés az első alkalommal. Ez normális reakció, és néhány alkalom után elmúlik.
Fontos megjegyzés a hipertóniás sóoldatról
A hipertóniás (töményebb) sóoldat inhalációja maga is asztmatrigger lehet nagyon érzékeny hörgőknél – éppen ezt használják az asztma diagnosztikájában is (bronchoprovokációs teszt). Ezért asztmásokként érdemes alacsony intenzitással kezdeni és fokozatosan növelni a kezelést.
Ha a sóterápia során sípoló légzést, mellkasi szorítást vagy légszomjat tapasztalsz, azonnal hagyd abba a kezelést és használd a rohamoldó inhalátorodat. Ha a tünetek nem múlnak, fordulj orvoshoz.
A Semmelweis Egyetem szakértői szerint a szakszerűen elvégzett haloterápiás kezelésnek nincsenek érdemi mellékhatásai.9
Gyakorlati tanácsok asztmásoknak
Ha elkezded az otthoni sóterápiát asztmával, íme néhány praktikus tanács.
1. Kezd alacsony intenzitással
Az első héten használd a készüléket rövidebb ideig vagy kisebb teljesítményen. Ha jól tolerálod, fokozatosan növelheted az időtartamot.
2. Tartsd kéznél a rohamoldó inhalátorodat. Bár a sóterápia mellékhatásai ritkák és enyhék, biztonságosabb, ha a rohamoldó elérhető közelségben van.
3. Vezesd az asztmanaplódat. Jegyezd fel a tüneteidet, a rohamoldó használatát és a PEF (kilégzési csúcsáramlás) értékeidet. Ez segít neked és az orvosodnak is értékelni a sóterápia hatását.
4. Kombináld a légzőtornával. A rekeszlégzés és a mellkas mobilizáló gyakorlatok szinergikusan hatnak a sóterápiával. Reggel, az éjszakai sóterápia után végezz néhány légzőgyakorlatot.
5. Ne hagyd abba a gyógyszereidet. Ezt nem tudom elégszer hangsúlyozni: a sóterápia kiegészítés. Ha javulást tapasztalsz, beszélj az orvosoddal – ő dönthet a gyógyszermódosításról.
6. Figyelj a triggereidre! A sóterápia nem tesz immunissá az asztmát kiváltó impulzusokra (triggerekre). Ha allergiás asztmád van, továbbra is kerüld az allergéneket; ha a hideg levegő vált ki tüneteket, továbbra is óvakodj tőle.
Gyakran ismételt kérdések
Nem. A sóterápia kiegészítő módszer, amely az inhalációs kortikoszteroidok és hörgőtágítók mellett alkalmazható. A fenntartó kezelést soha ne hagyd abba a sóterápia miatt.
Nem. Roham esetén a rohamoldó inhalátort kell használni. A sóterápia a stabil időszakokban hasznos, megelőzésre és fenntartásra.
A legtöbb vizsgálat 4-7 hét rendszeres kezelés után mutatott érdemi javulást. Az izraeli vizsgálat 14 kezelés (7 hét) után talált szignifikáns változást.
Igen. A legtöbb magas színvonalú vizsgálat (köztük az izraeli RCT) kifejezetten gyerekeken zajlott, és biztonságosnak találták.
Folytasd a fenntartó kezelésedet változatlanul. A sóterápiát éjszaka, alvás közben alkalmazd. Ha tartós javulást tapasztalsz, konzultálj az orvosoddal – ő dönthet a gyógyszercsökkentésről.
A legtöbb vizsgálat enyhe-közepes, allergiás asztmában zajlott. Ennél a típusnál a legerősebbek a bizonyítékok.
Összefoglaló – Gyors áttekintés
Bronchiális hiperreaktivitás – a hörgők túlérzékenysége különböző ingerekre.
FEV1 – erőltetett kilégzési másodperctérfogat, kulcsfontosságú tüdőfunkciós mutató.
FeNO – kilégzett nitrogén-monoxid, a légúti gyulladás markere.
ICS – inhalációs kortikoszteroid, az asztma fenntartó kezelésének alapja.
SABA – rövid hatású hörgőtágító, rohamoldó.
Haloterápia – mesterséges környezetben végzett sóterápia.
Speleoterápia – természetes sóbarlangokban végzett kezelés.
Más betegségek és sóterápia – Részletes útmutatók
Ha egy konkrét betegség vagy állapot érdekel, olvasd el a részletes útmutatóinkat, amelyekben tudományos kutatásokkal alátámasztva mutatjuk be a sóterápia lehetőségeit:
Arcüreggyulladás és sóterápia – Szabadulj meg a sinusitistől
Cisztás fibrózis és sóterápia – Váladékoldás és légzéstámogatás- COPD és sóterápia – Könnyebb légzés, jobb életminőség
Nátha, megfázás és sóterápia – Gyorsabb felépülés
Szénanátha és sóterápia – Allergiás tünetek enyhítése
Tüdőgyulladás utáni felépülés – Sóterápia mint kiegészítő kezelés
Horkolás és sóterápia – Hogyan segíthet a szabad légzésben?
Bőrgyógyászati problémák és sóterápia – Ekcéma, pikkelysömör kezelésének kiegészítése
Források
- Bar-Yoseph R, et al. (2017). Halotherapy as asthma treatment in children: A randomized, controlled, prospective pilot study. Pediatric Pulmonology, 52(5):580-587. PubMed: 27723955
- Bennett WD, et al. (2021). Acute and durable effect of inhaled hypertonic saline on mucociliary clearance in adult asthma. ERJ Open Research, 7(1):00062-2021. PMC article
- Szabó K, et al. (2021). Salt Therapy as a Complementary Method for the Treatment of Respiratory Tract Diseases. Alternative Therapies in Health and Medicine. PubMed: 34726628
- Crisan-Dabija R, et al. (2021). Halotherapy—An Ancient Natural Ally in the Management of Asthma: A Comprehensive Review. Healthcare, 9(11):1604. PubMed: 34828649
- Borges MC, et al. (2008). Protective effect of bronchial challenge with hypertonic saline on nocturnal asthma. Brazilian Journal of Medical and Biological Research, 41(3):209-214.
- Barber D, et al. (2020). Halotherapy for Chronic Respiratory Disorders: From the Cave to the Clinical. Alternative Therapies in Health and Medicine, 28(3):52-56. PubMed: 32827399
- Hedman J, et al. (2017). The Effect of Salt Space on Clinical Findings and Peak Expiratory Flow in Children with Mild to Moderate Asthma: A Randomized Crossover Trial. Iranian Journal of Pediatrics. PubMed: 28732433
- Khan MA, et al. (2012). The use of halotherapy for the health improvement in children at institutions of general education. Voprosy Kurortologii, Fizioterapii i Lechebnoi Fizicheskoi Kultury, 89(5):31-35. PubMed: 22908472
- Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika. A sóterápia hatásai. semmelweis.hu
- Chervinskaya AV, Zilber NA. (1995). Halotherapy for treatment of respiratory diseases. Journal of Aerosol Medicine, 8(3):221-232. PubMed: 10161255
