Munkahelyi kiégés
Van ez a megfoghatatlan, fáradtan unott érzésed a munkahelyen? … Mintha már egy ideje nem tudnál (és nem is akarsz) olyan fordulatszámon pörögni, mint eddig?
Modern, elvárásokkal teli világunk egyik leggyakoribb szindrómája ez. Fontos felismerni, hogy a munkád akár az egészségedre is rossz hatással lehet.
A munkahelyi kiégés egy csaknem 50 éve ismert, rengeteg kutatás, tanulmány és cikk tárgyát képező jelenség, ami ennek ellenére csak 2019-ben került be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe.
A munkahelyi kiégés alapvetően egy speciális típusú, munkával kapcsolatos stresszállapot: a fizikai vagy érzelmi kimerültség egy olyan stádiuma, amely magában foglalja a csökkent teljesítmény érzetét és a személyes önazonosság elvesztését is. A WHO egyébként hangsúlyozta, hogy kifejezetten a munkahelyekkel, foglalkozással kapcsolatos problémaként tekintenek a jelenségre.
Miért fontos a felismerés és kezelés?
A kiégés nem feltétlenül egy egzakt orvosi diagnózis. Egyes szakértők úgy vélik, hogy más körülmények, mint például a depresszió is állhatnak a jelenség hátterében. Vannak kutatások, melyek alátámasztják, hogy azok, akik a munkahelyi kiégés tüneteit tapasztalják magukon, maguk sem hiszik, hogy ennek a munkájuk lenne a fő oka.
Az azonban tisztán látszik, hogy ez a stresszállapot hatással lehet a fizikai és mentális egészségedre is. Azért érdemes tudnod erről, hogy még időben felfedezd magadon ennek jeleit, majd mielőbb tegyél is ellene.
Munkahelyi kiégés tünetei
Célszerű feltenni magadnak az alábbi kérdéseket:
- cinikussá vagy kritikussá váltál a munkahelyeden?
- a munkába már éppcsak bevonszolod magad és nehezedre esik elkezdeni a napot?
- ingerlékeny vagy türelmetlen lettél a munkatársaiddal, vásárlókkal vagy ügyfelekkel?
- hiányzik az az energia, amelytől ésszerű és hatékony lehetnél?
- nehezen tudsz koncentrálni?
- hiányzik az az elégedettségérzés, melyet az elért eredményeid után eddig éreztél?
- kiábrándult vagy a munkáddal kapcsolatban?
- túleszed magad; kábítószert vagy alkoholt használsz, hogy jobb legyen a közérzeted- vagy egyszerűen pont azért, hogy ne érezz igazán semmit, ne gondolj igazán semmire?
- megváltoztak az alvási szokásaid?
- aggodalomra adnak okot a megmagyarázhatatlan fejfájás, gyomor-vagy bélproblémák, egyéb más fizikai panaszok?
Ha igennel válaszoltál ezen kérdések bármelyikére is, előfordulhat, hogy a munkahelyi kiégés tüneteit tapasztalod magadon. Ilyenkor érdemes felkeresned egy orvost vagy egy pszichoterapeutát és elbeszélgetni velük. Ezek a tünetek más egészségügyi állapotokhoz, akár a depresszióhoz is kapcsolódhatnak.
A munkahelyi kiégés lehetséges okai
Eredhet különféle tényezőkből, többek között:
- az irányítás hiánya: az olyan döntések befolyásolásának képtelensége, amelyek kihatnak a munkádra- mint például az ütemterv, a megbízások vagy a munkaterhelés-, munkahelyi kiégéséhez vezethetnek. Ilyen esetekben megfelelő eszközök hiányában kell végezd a munkádat.
- tisztázatlan foglalkozási szerepek: ha nem teljesen világos, mi a hatásköröd, vagy hogy a vezetőid és mások mit várnak el tőled, nem valószínű, hogy jól fogod érzni magad a munkahelyeden.
- természetellenes munkahelyi dinamika: előfordulhat, hogy egy zsarnokkal kell együtt dolgozz az irodában, vagy úgy érzed, hogy a kollégáid (esetleg pont a főnököd) folyamatosan aláaknázzák a munkádat. Ez mind vezethet egyfajta stresszállapothoz.
- szélsőséges munkavégzési körülmények: amikor a munka vagy monoton vagy kaotikus, akkor állandó energiára van szükséged a fókuszáláshoz- ami fáradtsághoz és munkahelyi kiégéséhez vezethet. Akár kimondatlanul is jelen lehet az az elvárás, hogy akkor is megjelenj a munkahelyeden, ha mentálisan vagy fizikálisan rossz állapotban vagy.
- a társasági élet hiánya: ha elszigeteltnek érzed magad a munkahelyen és a magánéletedben egyaránt, ez nagyban megnöveli a stressz kockázatát. A termelésközpontúság a kapcsolatok megerősítésének rovására megy, ami elmagányosodáshoz vezet.
- munka-magánélet egyensúlyának hiánya: ha a munkád olyan sok időt és erőfeszítést igényel, hogy nincs energiád arra, hogy értékes időt tölts el a családoddal és a barátaiddal, akkor gyorsan kiéghetsz.
A kiégés kockázati tényezői
Lehet, hogy nagyobb valószínűséggel tapasztalod meg a munkahelyi kiégést, ha:
- olyan erősen azonosítod magad a munkáddal, hogy egyszerűen nem tud kialakulni egyensúly a munkád és a magánéleted között- már nem tudod szétválasztani a kettőt, nincsenek meg a jól körülírható határok,
- túlzottan megterhelő mennyiségű feladatot kapsz- rengeteg túlórával,
- igazságtalan a bánásmód,
- a kommunikáció és a támogatás hiányos a vezetők részéről,
- indokolatlan időnyomást tesznek rád,
- mindig megpróbálsz mindent megoldani, bárkinek is legyen rá szüksége,
- szakmád egyfajta segítő szolgálat, mint például az egészségügyi ellátás (orvos, nővér, ápoló), vagy rendőr, jogász, tanár; ám nem csak az adott hivatástól függ, megjelenik-e egy szervezeten belül,
- a szindróma sokszoros gyakorisággal fordul elő vezetők, döntéshozók között,
- úgy érzed, hogy kevés vagy egyáltalán nincs is ráhatásod a munkádra,
- a munkád monoton.
A kiégés következményei
A figyelmen kívül hagyott vagy alábecsült stresszállapot jelentős következményekkel járhat, beleértve:
- túlzott stressz,
- fáradtság,
- álmatlanság,
- szomorúság, harag vagy ingerlékenység,
- alkoholizmus vagy drogokkal való visszaélés,
- szívbetegség,
- magas vérnyomás,
- 2-es típusú cukorbetegség,
- betegségekre való fogékonyság.
A munkahelyi kiégés elkerülése és kezelése
Megelőzése érdekében a munkáltatók egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy feltérképezzék, melyek azok a tényezők, amelyek miatt az emberek elégedettek a munkahelyükkel (az eredmények, az elismertség, a személyes fejlődés lehetősége). A fizetésünk, a munkakörülmények, a kapcsolataink és a biztonságérzet mind-mind olyan dolgok, amelyeknek a megléte önmagában nem okoz elégedettséget, ám a hiányuk nyomán jelentősen emelkedik az emberek munkahelyükkel való elégedetlensége – és ezáltal a kiégés előfordulásának valószínűsége.
És ha már beütött a baj, próbálj meg cselekedni. Így kezdj hozzá:
- értékeld a lehetőségeid: beszéld meg a konkrét aggályaid a feletteseiddel. Lehet, hogy együtt tudtok dolgozni az elvárások megváltoztatásán, kompromisszumok vagy megoldások elérésén. Tegyél különbséget a megvalósítandó célok között- értsd meg, mi az, amit mihamarabb meg kell tenned, és mi az, ami még várhat.
- kérj támogatást: függetlenül attól, hogy munkatársaidhoz, barátaidhoz vagy szeretteidhez fordulsz segítségért, a támogatás és az együttműködés segíthet abban, hogy az oly sokféle körülmények közepette is megálld a helyed. Ha van hozzáférésed egy alkalmazottsegítő programhoz, vedd igénybe annak oda kapcsolódó szolgáltatásait is.
- próbálj ki pihentető tevékenységeket: fedezz fel olyan programokat, amelyek segíthetnek a stresszoldásban, mint például a jóga, a meditáció vagy a tai chi.
- mozogj egy kicsit: a rendszeres fizikai aktivitás segíthet jobban kezelni a stresszt. Arról nem is beszélve, hogy teljesen ki tudja kapcsolni az elmében az állandóan a munka körül járó gondolatokat.
- aludj eleget: az alvás biztosítja a jó közérzetet, és segít az egészség megőrzésében.
- tudatos éberség: ez az a fajta tudatállapot, amely elsősorban a légzés áramlására összpontosít; egy olyan intenzív ébrenlét, mely napunk minden egyes pillanatának valódi érzékelésével és átélésével foglalkozik… félreértelmezés vagy ítélkezés nélkül. Egy munkakörnyezetben ez a gyakorlat magában foglalja, hogy nyitottsággal és türelemmel, bírálatok nélkül kelljen szembenézned az adott helyzetekkel.
A kiégés mentális betegségként való listába vétele és a munkáltatók felelősségének hangsúlyozása fontos lépést jelent abba az irányba, hogy a szindróma felismerhetővé és kezelhetővé váljon. A megelőzés azonban csak akkor lehet igazán hatékony, ha nem csak a vállalatok, de mi, az ott dolgozók is igyekszünk figyelni magunkra, a körülöttünk élőkre, és megőrizni a testi mellett a mentális egészségünket is.
Ne hagyd, hogy egy nagy igényeket támasztó vagy nem kívánatos munka aláássa az egészségedet.
A vegetatív vagy autonóm idegrendszer az idegrendszer egy olyan része, amely az akaratunktól független (nem befolyásolható) testi funkciók szabályozásáért felelős. Olyan alapvető életfolyamatokat szabályoz, mint a szívverés, a légzés, az emésztés. Fő részei szimpatikus és paraszimpatikus rendszer.
Napjainkban egyre többször hallani az egyik legújabb elektroterápiás kezelési módról, a neuromodulációról, azon belül pedig a vagus stimulációról. A neuromodulációval bizonyos agyterületek, idegek működésének serkentése révén érhető el hatás. Egyik típusa a vagus stimuláció, amely a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását fokozza. Egyes szakemberek szerint a módszer gyökeres változást hozhat a ma leggyakoribb betegségek (cukorbetegség, érelmeszesedés, autoimmun betegségek, gyulladások, depresszió, stressz, alvászavar és nagyon sok más) kezelésében.
Egy új kezelési lehetőséget mutatok be ebben a cikkben, a nem-invazív vagus stimulációt (rövidítve tVNS). Ez egy neuromodulációs módszer. Maga a vagus stimuláció nem új, klinikai szinten néhány éve alkalmazzák. A bőrön keresztül végezhető, biztonságos és hatékony kezelést biztosító eszközök azonban csak a közelmúltban váltak elérhetővé. Erről szól ez az írásom.
A stressz szó napjainkban egyféle „szitokszóvá” vált, az esetek nagy többségében valamilyen negatív dolog juthat róla az eszedbe. Pedig a stressz eredeti célja az önvédelem. Egy veszélyhelyzet gyors megoldása érdekében robbanásszerű gyorsasággal aktiválja a tested. Hatására olyan erőkifejtésre, mozdulatokra vagy képes, amit enélkül nem – ez nagyon jól jön bizonyos helyzetekben. Ha azonban krónikus stressz ér, a tested folyamatosan fenyegetettségben érzi magát és ennek az állandó vészhelyzeti készültségnek negatív hatása lesz a szervezetedre. Egy sor megmagyarázhatatlan és kezelésre nem reagáló panasz megjelenése vezethető vissza a stresszre.
Ha orvoshoz fordulsz valamely panaszoddal, akkor az orvosod „kutatásba” kezd. Mérhető, látható, tapintható, azaz „jól megfogható”, azonosítható elváltozásokat keres mindaddig, amíg nem talál valamit, ami igazolni látszik a gyanúját. Egy baleset után röntgen felvételt készíttet és ha látható törés a csonton, akkor megvan a diagnózis is. A betegségek jelentős része azonban nem ad ilyen egyértelmű tüneteket. Vizsgálatok sokaságát végzik el rajtad, mégsem mutatható ki semmilyen eltérés: nincs kóros a röntgen felvételen, nincs magas érték a laborértékekben és más vizsgálatok sem mutatnak eltérést. Gyakran a tartós stressz áll a háttérben – erre többnyire nem is gondolsz…az a gond, hogy sok orvos sem.
A COVID-19 vírus károsíthatja a tüdőt, a szívet és az agyat. Ha ez megtörténik, akkor a hosszú távú egészségügyi problémák kockázata is megnő. Ma már nyilvánvalóan látszik, hogy egyeseknél a betegség tünetei akár hónapokig is fennállhatnak még akkor is, ha maga a betegség szinte tünetmentesen zajlott le. Már nevet is kapott ez a tünetegyüttes: post-COVID […]
A depresszió lehangolt állapotba „nyom le”. Egyre kevésbé bízol abban, hogy van remény a láthatáron. A kétségbeesés hatására elveszíted érdeklődésed a munkád, a környezeted, de még a barátaid, családod iránt is. Nem találod a kiutat a levertségből és nem bírsz lendületet venni, hogy megoldd a problémákat. A depresszió egy betegség, melyben az agyadban felborulnak bizonyos folyamatok. Maguk a problémák többnyire feldolgozhatók lehetnének, mégsem boldogulsz velük. Segítségre, kezelésre van szükséged.
A technológia térnyerésével olyan -korábban nem látott- egészségügyi problémák is megjelennek, melyek alaposan megkeseríthetik a mindennapjaidat. Egyre többet tűnik fel a fiatalok között mostanában a jellegzetesen görbülő hát. Az állapot már nevet is kapott „tech-back”. Az angolt beszélők tudják, hogy ez mennyire frappáns elnevezés, magyarul talán az programozó-hát vagy adminisztrátor-hát kifejezések lehetnek a megfelelők. A jelenséget a rossz munkahelyi testtartás, az állandó számítógépezés és a mobiltelefon nyomkodása okozza, az általa okozott panaszok nagyon kellemetlenek lehetnek.