Elektromos kezelés és fém implantátumok
Évtizedek óta tartja magát az állítás, hogy TENS, EMS, FES, MENS kezelést nem szabad fém implantátumok közelében vagy közvetlenül felette végezni. De tényleg ennyire kell rettegni? Mi az igazság?
Mivel az elektromos kezelések egyre nagyobb teret nyernek és az elektroterápia otthoni alkalmazására való eszközök tömegét lehet kapni, így fontos tudni, hogy vannak-e kockázatai az ilyen eszközöknek.
Az elektromosságtól régóta tartanak az emberek – részben joggal. Az elektroterápiás eszközökkel kapcsolatos tiltások azonban lassan, de biztosan megdőlnek!
De nézzük csak sorban!
Kétféle implantátum van
- AKTÍV implantátumok. Elemmel, akkumulátorral működő készülék. Ilyenek a pacemaker, a defibrillátor, az inzulinpumpa és mások.
- PASSZÍV implantátumok. A legtöbbet a csontok rögzítésére alkalmazzák, mint például a velőűrszeg, csavar, lemez. De a komplett ízületet (pl. térd, csípő) is pótolhatja fémből készült anyag.
Aktív implantátumok
Az aktív implantátumok elektromosan működnek. A pacemaker és a defibrillátor például a szív elektromos tevékenységét figyeli és ha az életet veszélyeztető, rendellenes szívműködést érzékel, akkor működésbe lép, beavatkozik.
Évtizedekig feltételezték, hogy külső elektromos impulzus (például a stimulátoré) megzavarhatja ezeket a készülékeket! A feltételezés szerint a készülék és a szív elektromos jelei „összeolvadnak”, és az interferencia (a jelek összeolvadása) miatt a pacemaker tévesen érzékel. Ezért az aktív implantátum megléte esetén tiltották az elektromos kezeléseket.
Magyarországon az orvosok többsége még mindig ezt a nézetet osztja… de nézzük, mint mondanak mások.
Az amerikai Mayo klinikai hálózat az orvosi szakma egyik legelismertebb, legmagasabb színvonalú intézete.
Kutatói már 1988-ban részletesen vizsgálták a kérdést és eredményeiket „Biztonságosan alkalmazható-e a transzkután elektromos idegstimuláció állandó szívritmus-szabályozóval rendelkező betegeknél?” címmel publikálták. A vizsgálatok Mary Jane Rasmussan, R.N.; David L. Hayes, M.D. ; Ronald E. Vlietstra, M.B.,Ch.B.; és Gudni Thorsteinsson, M.D. jegyzi.
A vizsgálat összegzése a következő:
„51 betegnél, akik 20 különböző típusú állandó szívritmus-szabályozóval rendelkeztek, transzkután elektromos idegstimulációs vizsgálatokat végeztünk négy anatómiai helyen – az ágyéki területen, a nyaki gerincoszlopon, a bal lábszáron és a pacemakerrel ipsilaterálisan (azonos testfélen) elhelyezkedő alkarterületen. Az átlagos 24,7 Hz-es stimuláció mellett nem fordult elő interferencia, gátlás vagy a pacemakerek átprogramozása. Az ingerlés helyének az impulzusgenerátorhoz való közelsége nem volt hatással. Nem vizsgáltuk a pacemaker elektródavektorával párhuzamosan elhelyezett elektródákat, amely pozíció mások számára aggodalomra adott okot, és amelyet valószínűleg kerülni kell, amíg nem bizonyul biztonságosnak. Eredményeink alapján úgy véljük, hogy a legtöbb állandó szívritmus-szabályozóval rendelkező betegnél biztonságosan elvégezhető a transzkután idegstimuláció.”
Passzív implantátumok
A passzív implantátumok (csavarok, lemezek és egyéb fém rögzítések) esetén korábban azt feltételezték, hogy az áram hatására a fém implantátum elvezeti az áramot, sőt felmelegedhet, amelynek káros hatása lehetne az implantátumot körülvevő szövetekre és főképp a csontvelőre. Amikor ez a vélekedés kialakult, többnyire vas, acélötvözetek kerültek alkalmazásra és akkoriban az elektroterápiás eszközök is tökéletlenek voltak.
Időközben azonban az implantátumokhoz használt anyagok teljesen megváltoztak és az elektroterápiás eszközök sokkal precízebbek lettek és az elektromossággal kapcsolatos ismeretek is gyarapodtak.
Nézzünk egy 2021-es tanulmányt, melynek címe „Beültetett fémek modellezése elektromos stimulációs alkalmazásokban (Modeling implanted metals in electrical stimulation applications)”
Szerzői Mercadal, Borja; Salvador, Ricardo; Biagi, Maria; Bartolomei, Fabrice; Wendling, Fabrice; Ruffini, Giulio
„…eredményeink mutatják, hogy a fém implantátum és a környező szövet közötti töltésátvitel jelentéktelen… A fémimplantátumok tökéletes szigetelőként viselkednek, hacsak nem indukálnak elegendő feszültséget a határfelületükön. Ha az implantátumokat nagy elektromos térnek tesszük ki, akkor keletkezik elegendő feszültség a határfelületen, ami lehetővé teszi a töltésátvitelt.”
A lényeg tehát: a szokványos elektroterápiás kezelések nagyon alacsony feszültséget és áramerősséget alkalmaznak, melyre a fém implantátum érdemben nem reagál.
Ennek ellenére minden otthoni elektroterápiás eszköz leírásában megtalálod a tiltást: implantátum felett ne használd. Az aktuális tanulmányok szerint a tiltás ez egy meghaladott nézet!
Véleményem szerint a fém kizárólag akkor zavarhat be, ha az elektródák közé kerül (például a combodban van egy fémdrót és az egyik elektródát a combod első, a másikat a hátsó oldalára teszed. Ilyen kezelés egyébként nincs és ez egy kezelési hiba, de ezzel a hibás elektróda pozícióval „direkt azt akarod”, hogy az áram a lehető legközelebb kerüljön a fémhez. Ártani ekkor sem tudsz magadnak, de a fém elvezetheti az elektromosságot oda, ahol nem is akartál kezelni.
Összefoglalva
A jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy olyan orvosi terápiás eszközt vásárolj otthonra, amelyekkel ártani lehet.
Azok az elektroterápiás, ultrahang, lágylézer, stb. készülékek, amelyeket megvásárolhatsz biztonságosan alkalmazhatók. Persze ha kifejezetten ártó szándékkal, a használati javaslatot figyelmen kívül hagyva és olyan betegségre használod, amire nem való, akkor más a helyzet. Rendeltetésszerű használat esetén azonban nem árthatsz!
Ha aktív implantátumod (pacemakered, cardioverter defibrillátorod, stb) van, akkor konzultálj az orvosoddal. A mai vélekedés szerint az elektromos kezelésnek legfeljebb akkor lehet kockázata, ha közvetlenül a pacemaker közelébe teszed az elektródákat, ráadásul párhuzamosan a pacemaker szíve vezetett drótjával. Azaz közvetlenül a szív közelében, a mellkason ne vagy csak orvosi felügyelettel kezelj.
Azonban ha a bokád, csípőd, térded, derekad, sőt nyakad, vállad, könyököd, csuklód fáj, akkor -a stimuláció általános szabályainak betartása mellett- kockázatmentesen kezelhetsz.
Passzív implantátumok esetén a TENS, EMS, MENS, FES, interferencia kezelések hatására még hosszas alkalmazás esetén sem alakul ki olyan mértékű hatás, mely az implantátum környezetét károsíthatná.
A mai álláspont szerint otthoni elektroterápiás eszközök használhatók passzív implantátumok esetén. Közvetlenül az implantátum feletti kezelésnél járj el körültekintően, különösen figyelj az elektróda helyes felhelyezésére.
Ha bizonytalan vagy a kezeléssel kapcsolatban, akkor kérj tanácsot elektroterápiás kezelésekben jártas fizikoterápiás szakembertől.
Ha elektromos kezelést szeretnél alkalmazni vagy kapni, fontos hogy tisztában légy azzal, hogy ez a terápiás módszer, bár rendkívül hasznos lehet számos esetben, de lehetnek ellenjavallatai. Az elektroterápia különböző típusú elektromos áramokat használ specifikus gyógyászati, rehabilitációs vagy kozmetikai célok elérésére, de számos esetben ellenjavallt lehet számodra. Nézzük meg részletesen, mikor kell különösen óvatosnak lenned vagy teljesen elkerülnöd ezt a kezelési formát.
Az ortopédia és a fogászat területén az implantációs technológiai széles körben elterjedt, gyakran alkalmazzák. A minél jobb eredmény érdekében egyre több helyen kezdik alkalmazni a pulzáló elektromágneses mező (PEMF) terápiát, mely felgyorsítja a csontgyógyulást és elősegíti az implantátum környező csontszövetbe való beépülését, integrációját. A mágnesterápia hatása mind ortopédiai, mind fogászati helyreállításban ígéretes lehetőséget kínál a gyógyulási folyamat javítására és a regenerációs idő csökkentésére.
Gyakran keresnek meg mozgásszervi problémákkal küzdők. Sokszor észreveszem, hogy a többségük valamilyen gyógyszert, műtéti beavatkozást szeretne, ami azonnal megoldja a panaszait. Ilyen azonban nincs. Sőt! Meggyőződésem, hogy ezek helyett a fizioterápia lehet a leghatékonyabb megoldás. Ebben a cikkben szeretném elmagyarázni neked, hogy miért javaslom gyakran a fizioterápiát és hogyan segíthet a gyógyulásodban.
Egy felmérés szerint csak a magyar lakosság mintegy 15 %-a mozog havonta legalább egyszer, ennél lényegesen kevesebben vannak a rendszeresen, heti 3-4 alkalommal sportolók. Meg is van az eredménye: a felnőtt lakosság 66% a túlsúlyos és elhízott, 45%-a egy vagy több krónikus betegségben szenved. A harmadik legtöbb gyógyszert fogyasztjuk Európában. 50 éves korára a magyar emberek jelentős része elveszíti az egészségét, emiatt már nem tud versenyképes teljesítményt nyújtani a munkaerőpiacon sem, elveszti állását és jövedelmét. Menthetetlenül megromlik az anyagi helyzete is. Ördögi kör… az egészség elveszett, pedig az egészség kellene ahhoz, hogy a megfelelő életfeltételeket megteremtse magának. A súlyos helyzet ellenére nagy a csend az egészséges életmód népszerűsítése területén. Pedig ez lenne a kulcs…
A TENS alighanem a legismertebb fizikoterápiás kezelés típus. Annyira igaz ez, hogy ma hazánkban (tévesen) TENS készüléknek neveznek minden olyan eszközt, ami elektromos kezelést ad. Valójában az elektroterápiás kezelések sora biztosít erőteljesebb gyógyhatást, mint a TENS. Ilyen például az EMS (izomstimuláció) és a MENS (azaz mikroáram), és sorolhatnám. Ha nem tudod mit jelentenek ezek a fura betűszók, mi a módszerek lényege és milyen előnyökkel járnak, akkor olvasd el írásom.
A TENS elektróda (vagy a köznyelvben gyakran használatos nevén TENS tappancs) az otthoni elektromos kezelések (például TENS – idegstimuláció, fájdalomcsillapítás; EMS – izomstimuláció; Mikroáramú – fájdalomcsillapító, gyógyulást serkentő kezelés, denervált – perifériás bénulás kezelése) alapvetően fontos kelléke. A bőrre helyezett TENS tappancson keresztül jut az impulzus a készülékből a testedbe. Enélkül nincs kezelés és nincs hatás sem. Ebben a cikkben összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat, melyek segítenek a megfelelő választásban.
Az izomstimuláció az izmok kezelésének egy modern módszere. A felhasználás alapján általában két formát különíthetünk el. Az teljes test elektromos izomstimuláció (WB-EMS) és a neuromuszkuláris elektromos stimuláció (NMES) eszközök valójában teljesen ugyanazt az impulzust alkalmazzák, ám az alkalmazásuk módja és céljai lényegesen különböznek. Mindkét forma hatékony, ám érdemes ismerni az előnyöket és korlátokat egyaránt.
Az elmúlt évtizedek talán legnagyobb változása az egészségügyben nem egy új gyógyszer vagy műtéti technika megjelenése volt. A paradigmaváltás sokkal mélyebb: az orvostudomány felismerte, hogy a krónikus betegségek kezelésében a beteg nem passzív elszenvedője, hanem aktív résztvevője kell legyen a gyógyulási folyamatnak. Ez a felismerés hívta életre az otthoni orvostechnika fogalmát – egy olyan terápiás modalitást, amely alapjaiban változtatja meg az orvos-beteg kapcsolatot és a krónikus betegségek kezelési lehetőségeit.
