Egészséges életmód – a kulcs a betegségek megelőzéséhez
Az, hogy a rendszeres testmozgás és az egészséges étrend nagy mértékben meghatározzák egészségi állapotot, senki számára nem ismeretlen tény; de vajon mennyit teszel egészséged megőrzése érdekében és mennyire vagy tisztában azzal, hogy mivel teszel jót szervezetednek?
Kétségtelen, hogy az internet új korszakot nyitott: ha valamilyen információra szükséged van, szinte az első dolgod, hogy bepötyögj pár kifejezést számítógép vagy mobiltelefon keresőjébe, majd a különböző oldalak közt rátalálsz arra, amely a leginkább relevánsnak tűnik számodra – vagy legalábbis amit annak gondolsz.
A világháló nyilvánvaló előnyei mellett rendelkezik bizonyos hátrányokkal is. Ilyen például, hogy sokszor ellenőrizhetetlen, ám szakértőinek beállított az információforrás. Ezért aztán anélkül látnak napvilágot valótlan tartalmak, hogy a hozzá nem értő célközönség megkérdőjelezné relevanciájukat. Nincs ez másként az egészséges életmód témakörével sem, ahol egész sor „szakértő” tollából olvashatunk egészségügyi tippeket – aminek eredményeképp az egészség iránt érdeklődők valóban szakszerű tájékoztatása még fontosabb feladattá válik.
Kutatás: hogyan viszonyulnak a fogyasztók az egészséghez?
A közelmúltban a TÉT Plaftorm (Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület) reprezentatív kutatásában négy fő témakört vizsgált: az általános táplálkozási ismereteket, az élelmiszervásárlást befolyásoló szempontokat, az élelmiszerbiztonságot és az élelmiszercímkézéssel kapcsolatos kérdéseket. A fogyasztókat a vizsgálat eredményei alapján öt csoportba sorolták:
- a hedonista kerüli az egészséges ételeket, távol tartja magát az egészséges életmódtól;
- az érdektelen azt állítja, nincs rá ideje;
- az egészségproblémás számára az egészséges életmód elérhetetlen, luxus kategóriába tartozik;
- a próbálkozó egészségesen élne, de nem tudja, hogyan tegye;
- az egészségtudatos pedig tudatos módon vásárolja és készíti az ételeket, egészségesen él.
Milyen következményekkel járhat a nem megfelelő életmód?
Egészséges életmóddal számos betegség megelőzhető: ezek közé tartoznak a különféle szív- és érrendszeri problémák, melyek következtében – a WHO adatai szerint – 17 millió ember hal meg évente.
Ezen felül a nem megfelelő életmóddal összefüggésben állnak a rosszindulatú daganatos megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, a stroke és egyes pszicho-szociális problémák is, melyek mind-mind korai halálozáshoz vezethetnek. Egészséges életmóddal ezen halálozások jelentős része (még a daganatos betegségek 20-40%-a is) megelőzhető lenne.
„Saját házunk tája”: a magyarok és az egészséges életmód
Az egészségtelen táplálkozás és a rendszeres testmozgás hiánya Magyarországon is jelentős probléma: méghozzá olyannyira, hogy hazánkban a felnőttek kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok étrendjével kapcsolatban általánosan elmondható, hogy rendkívül sok szénhidrátot (tészta, kenyér, sütemény, chips, stb), sok állati eredetű fehérjét és zsírt tartalmaz. Ehhez kevés teljes kiőrlésű gabona és nagyon kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás párosul.
A magyar lakosság átlagos energiabevitele annyi energiát biztosít, hogy a kifejezetten aktív életmódhoz is elég lenne; ezzel szemben a többség csak mérsékelten aktív életmódot folytat. Nem meglepő, hogy a túlsúly szignifikáns problémát jelent országunkban: az idősebb férfiak 87%-a, a nők 75%-a rendelkezik súlytöbblettel. Mindemellett a magyarok naponta több mint 5 órán keresztül ülnek, a naponta ajánlott lépésszám mindössze 70%-át teszik meg és csak 10 percet sportolnak.
Mi tehát a teendő?
- Táplálkozz változatosan, növeld a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, a teljes kiőrlésű gabonák, a zsírszegény tej és halak fogyasztását.
- Jelentősen mérsékeld a szénhidrátok (tészták, péksütemnyek, kenyér, sütemények, üdítőitalok, stb.) fogyasztását
- Mérsékeld az állati eredetű húsok, zsírok, felvágottak, pácolt húsok, a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek bevitelét.
- Mozogj, sportolj rendszeresen. Már napi 20-25 percnyi tempós séta is sokat jelent egészséged megőrzése érdekében!
Élethosszig Egészségesen maradni, megelőzni a betegségeket. Ez egy olyan fontos célkitűzés, melyet a fiatal generációknak érdemes -szüleik hibáiból tanulva- a zászlójukra tűzni. Ugyanis ha magyar vagy, akkor 55-60 éves korodra számíthatsz legalább egy krónikus betegségre. Ennek következménye, hogy életed utolsó 20-30 évét betegséggel küzdve, panaszoktól szenvedve fogsz élni. Betegen nem fogod élvezni az öregkorod. A betegség akadályozni fog a munkában, így elszegényedsz, a panaszaid miatt pedig mások segítségére szorulsz. Szörnyen hangzik? Az! Meg kellene előznöd mindezt! Csak te tehetsz a saját érdek
Egyre többen kérdőjelezik meg a mai orvoslási gyakorlatot. Mármint azt, hogy szinte minden bajod gyógyszerrel akarják „orvosolni”. A krónikus betegek többségénél az „életen át tartó” gyógyszeres terápia alig ad jobb eredményt, mint a semmi.A gyógyszer ugyanis nem mozgatja meg az izmaid, ízületeid. Azon sem változtat, hogy mit eszel, vagy milyen káros szenvedéllyel pusztítod magad. A gyógyítással kapcsolatos közgondolkodás is elavult és meghaladott. Minden a szemléletváltásért „kiált”. Az életmód-gyógyászat egy új irányzat, mely napjaink leggyakoribb betegségeire jobb megoldást adhat, mint ami a tablettáktól és műtétektől várható.
A krónikus gyulladás korunk egyik leggyakoribb kórképe. Okai szerteágazók, döntő mértékben az életmódban keresendők. Nézzük a fontosabb tudnivalókat.
A mozgáshiány (más néven immobilizáció) a test egészének vagy valamely részének mozdulatlansága. Leggyakrabban súlyos betegség vagy műtét után áll elő az a helyzet, hogy nem vagy képes mozogni. Hasonló, ha csonttörés, sérülés esetén nem mozgatható valamely végtagod. Sokan önszántukból választják az „immobilitást”. Az inaktív életmód (ücsörgés a munkahelyen, a kocsiban, a TV előtt), a mozgásszegény életmód következményei ugyanolyan súlyosak lehetnek, mint maga a mozgáshiányt kiváltó betegség.
Az egészséges életmód elengedhetetlen része a rendszeres fizikai aktivitás. Nem csak a tested formálásában játszik szerepet, de számos egészségügyi előnye is van, amelyek hozzájárulnak a hosszú és betegségmentes élet eléréséhez.
Az elhízás Magyarországon a felnőtt lakosság 65 százalékát érinti. A nők 62, a férfiak 67%-a, összesen mintegy 5 millió ember túlsúlyosnak vagy elhízottnak számít. Az adatokra az országos táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálatból derült fény.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg paraszt, akit mindenki kedvelt. Matyi bácsinak hívták. Ahogy akkoriban sokan mások, ő is tartott lovat. Hajnalban kelt, befogta a kocsi vagy az eke elé, dolgoztak a mezőn tavasztól késő őszig. Jött a tél, derékig ért a hó, térdig a sár… de Matyi bácsi ekkor is felkelt, kivezette az istállóból és kötőféken vezetve végigbandukoltak az utcán. Le és fel, esőben, szélben, fagyban, minden nap.
A gyerekek összefutottak, vele tartottak, hallgatták meséit a lovakról és az élet apró dolgairól. Ő pedig továbbadta mindazt, amit egykor ő is a nagyapjától hallott. Kiegészítette a hosszú élete során szerzett bölcsességgel. “Ha a ló csak álldogál az istállóban, akkor körösztbe áll bönne a ganaj, bélcsavarodást kap, oszt mögdöglik. Özé a lovat minden nap mög köll járatni.”
A húsrajongók pár évvel ezelőtt kapták a rossz hírt, most a sajtok szerelmesei vannak soron. A Társaság a Felelős Orvoslásért (PCRM) nevű orvoscsoport pert indított az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) ellen, mivel az orvosi bizonyítékok ellenére nem rendelték el a sajtok egészségre kockázatos termékké nyilvánítását.
