Blog
A stroke sürgősségi állapot, amely csak kórházban kezelhető. Ha az életmentő beavatkozások stabilizálták az állapotot, akkor is néhány nap – jó esetben néhány hét- az, amennyit intézményben töltesz.
Hazaengednek, pedig nem mozognak a végtagjaid, nem tudsz rendesen beszélni, nyelni és önmagad ellátni sem. A család tehetetlenül áll fölötted, mert nem mondták el nekik pontosan, hogy mi a következő lépés. Ezt a hiány igyekszik pótolni a cikkem.
Ha most kaptad kézhez a leletedet, és az áll benne, hogy csontödéma vagy csontvelő-ödéma, akkor valószínűleg ez az első kérdésed: mi ez egyáltalán, és mennyire komoly probléma?
A mágnesterápiával kapcsolatban sok téves információ terjeng a világhálón. Készítettem egy összefoglalót a mágnesterápiával kapcsolatos tudnivalókról.
Orvosi meggyőződésem, hogy a nyiroködéma kezelése akkor lehet hatékony, ha az érintett beteg teljesen tisztában van azzal, hogy mi a problémája, ismeri a terápia korlátait és lehetőségeit és saját kezébe veszi a sorsa irányítását.
A „biohacking" szó az utóbbi évtizedben gyakran emlegetett fogalom: a saját szervezet okos, célzott „felturbózása" – minimális idő- és pénzbefektetéssel. A munka, család, mindennapok közben gyakran csak heti néhány óra marad az edzésre, miközben az izomerő, állóképesség, alak megőrzéséhez sokat kellene tornázni. Ezért fordulnak egyre többen az izomstimulátorhoz (EMS): napi 20-30 perccel kiegészíthető vagy részben helyettesíthető a hosszabb edzés.
Van egy szakadék a között, hogy „már egy kicsit meg tudom mozdítani", és a között, hogy „teljes értékűen használom". Ezt a szakadékot a terhelés hidalja át. A rehabilitáció lényege ugyanis nem a pihentetés, hanem a fokozatosan, okosan adagolt terhelés – ez az, ami a szövetet, az izmot és az idegrendszert visszahozza a normál működésre.
A leggyakoribb hiba a két véglet: vagy túl óvatosan, lényegében terhelés nélkül „tornázol" hónapokig (és nem történik érdemi javulás), vagy túl gyorsan akarsz haladni, és túlterheled. Ebben a cikkben megmutatom, milyen logikus sorrendben épül fel a terhelés, hogyan lépj biztonságosan feljebb, és melyik eszköz hol segít.
„Menjen gyógytornára." – hangzik el a rendelőben, te pedig bólintasz, miközben fogalmad sincs, kihez is fordulj. Gyógytornász? Fizioterapeuta? Az ugyanaz? És akkor a masszőr hol van a képben, meg az a bizonyos „medical fitness" edző, akiről a szomszéd beszélt? A rehabilitáció csapatmunka, de ha nem tudod, ki mit csinál, könnyen rossz ajtón kopogtatsz – és értékes heteket veszítesz.
A tinnitus – magyarul fülzúgás vagy fülcsengés – egy olyan állapot, amelyben a fülben vagy a fejben hangot érzékelsz anélkül, hogy annak külső forrása lenne. Ez lehet csengés, zümmögés, búgás, sziszegés, sőt akár lüktető hang is. Nem önálló betegség, hanem tünet, amely mögött számos ok állhat.
Naponta kapok leveleket olyan emberektől, akik valamilyen panaszt hordoznak hetek, hónapok, néha évek óta. Mindenkit egyetlen közös remény vezet: hátha tudok valamit, amit a többi orvos eddig nem mondott. Hátha rövidebb úton, hátha pontosabban, hátha végre megoldódik.
Mi a közös az ízületi gyulladásban, az inzulinrezisztenciában, a szivárgó bélben és az érelmeszesedésben?
Mindegyik mögött ugyanaz a néma folyamat áll: a krónikus, alacsony fokú gyulladás. A jó hír: az étkezés és a napi testmozgás a két legerősebb beavatkozási pont, amivel megküzdhetsz vele.
Ha most kezdtél el ismerkedni az otthoni elektroterápiás eszközökkel, valószínűleg fejedhez kaptál: TENS, EMS, MENS, IF, iontoforézis, tVNS, CES, biofeedback – egy-egy rövidítés mögött nagyon különböző kezelési módszerek bújnak meg. Az is gyakori csapda, hogy egy multifunkciós eszközben mindegyik benne van, de a beteg nem tudja, melyik programot mire alkalmazza.
