Nyiroködéma - limfödéma

A nyirokrendszer gyűjti össze a testünkben természetes módon felszaporodó nyiroknedvet. Ha veleszületett vagy szerzett ok (pl. sérülés, baleset, daganat vagy leggyakrabban műtét) miatt nem működik megfelelően, akkor a nyirok felszaporodik és duzzanatot okoz. A lábduzzadás megjelenhet csak az egyik, de akár mindkét végtagon is. Ez a láűbduzzanat a nyiroködéma, orvosi nevén limfödéma.

A nyiroködémához hasonló duzzanatot több okból tapasztalhat. Ezek többségének kezelése eltér a nyiroködémától, így ki kell zárni ezeket. 

  • spontán duzzanat megjelenhet az egész napos álló vagy ülő munka hatására, akár egészséges egyénen is 
  • szívelégtelenség esetén szív nem képes megfelelően keringetni a vért a testben, így a folyadék lassan felhalmozódik a lábakban. A szívizomzat erejét fokozó kezelés szükséges.
  • visszértágulat és krónikus vénás elégtelenség általában az álló-ülő munka és kevés mozgás következtében, lassan alakul ki. Kezdetben “nehézláb” érzés jelzi, majd a vénák lassan kitágulnak, megvastagodnak és kanyargóssá válnak. 
  • mélyvénás trombózis és visszérgyulladás egyik első tünete a duzzanat. Azonnal forduljon orvoshoz, ha a lábán fájdalmas duzzanatot észlel, mely felett a bőr  meleg, kivörösödött vagy elkékült.
  • vesebetegség esetén a vesék nem tudják kiüríteni a vizet és salakanyagokat és a folyadék felgyülemlik. Az általános állapot igen rossz lehet.
  • egyes vényköteles gyógyszerek nem kívánt mellékhatása lehet a duzzadt láb. Leggyakrabban egyes kalciumcsatorna-blokkolóknak nevezett szívgyógyszerek, nem szteroid gyulladásgátló szerek, cukorbetegség elleni szerek, továbbá fogamzásgátlók és antidepresszánsok okozhatják.
  • a terhesség utolsó harmadában a növekvő baba lenyomhatja a láb felől a szív felé tartó ereket. Ez akadályozza a vér áramlását és enyhe duzzanat jelenik meg a lábakban.
  • arthritis, artrózis, rheumatoid artritisz, köszvény, burzitisz és egyéb ízületi gyulladások
  • sérülések – húzódás, rándulás, szalagszakadás, csonttörés
  • fertőzések (pl. orbánc, cellilitisz) 

Ha a fentiek mindegyikét kizárták - egy gyakorlott orvosnak ehhez nem kell sok idő-, akkor nem maradt más, mint a nyiroködéma.

A nyiroködéma lehet veleszületett vagy az élet során szerzett. A nőket jelentősen gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Magyarországon a legutolsó becslés szerint 800 ezer érintettel számolt. A betegek közül nagyon sokan maradnak kezeletlenül.

  • Veleszületett (elsődleges) nyiroködémát fejlődésbeli eltérés okozza, melyet az érintett a “születésétől” hordoz. Az esetek túlnyomó többségben az alsó végtagok érintettek. 
    Habár a betegség veleszületett, a duzzanat gyakran csak később, a serdülőkorban vagy terhesség alatt jelenik meg, a legtöbb esetben 10 és 25 éves kor között. Ameddig a nyirokrendszer elég hatékonyan működik ahhoz, hogy ellássa a feladatát, akár rejtve is maradhat. A megjelenéséhez gyakran elég néhány kilós testsúlynövekedés is. 
  • Szerzett (másodlagos) nyiroködémát a nyirokrendszer valamilyen jól beazonosítható sérülése okozza. Általában a végtagokat érinti, de extrém formában is megjelenhet, a törzsön, hason, fejen és nyakon és a külső nemi szerveken.
    Sokkal gyakoribb mint a veleszületett forma.
    Általában balesetes csonttörés, vágás, műtét után vagy terápiás célú besugárzás következtében lép fel. 
    Nyiroködémához vezethez a nyirokcsomók eltávolítása daganatos betegségek műtéte kapcsán, továbbá a sugárterápia hegesedést okoz a nyirokcsomókban.

    Az emlődaganat gyógyítás szinte biztos velejárója a nyiroködéma. Műtét előtt a beteget fel kellene készíteni ezekre a következményekre és várható teendőire.
    Közvetlenül a műtét és/vagy a sugárzás után is kialakulhat, de gyakran a műtét után 14 és 24 hónappal kezdődik. Néha akár 20 év telik el a műtét/sérülés után. 

Legszembetűnőbb tünete -attól függően, hogy melyik végtagok érintettek- a kézhát vagy lábfej megduzzadása, megvastagodása. A duzzanat fokozatosan terjed feljebb, azaz a lábszáron, illetve az alkaron is megjelenik.

Kezdetben olyan a tapintása, mint a “kelt tészta”. Ha megnyomjuk, az ujjbenyomat hosszan megmarad, csak lassan simul el a bőr. Súlyos esetben ez a tünet már alig vagy egyáltalán nem figyelhető meg.

A duzzanat időnként el-, illetve feltűnhet. Általában napközben súlyosbodik, mivel az ülés, illetve állás nehezíti a folyadékok felszívódását a végtagokból.

Jellemző, hogy a tünetek meleg időben lényegesen rosszabbodnak, mint hűvösben.

A nyiroködéma gyógyítására sajnos még nincs gyógymód. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tüneteket el kell tűrni. A megfelelően végrehajtott, rendszeres kezeléssel akár teljesen visszaszoríthatók, így az életminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatás minimalizálható. Ha megfelelően “bánik” a nyiroködémával, teljes, problémamentes életet élhet.

 

A nyiroködéma a megjelenése után általában nem múlik el, azaz a tünetek  várhatóan egész élete folyamán elkísérik és ezért a mindennapi kezelésre kell berendezkednie Önnek és családjának. Érdemes megtanulni a teendőket, azok végrehajtását - és rendszeresen végrehajtani.

Az esetek többségében a limfödéma tünetei hatékonyan kezelhetők az alábbi módszerek együttes alkalmazásával. Fontos, hogy a beteg elsajátítsa ezeket a módszereket, hogy önellátóan tudja kezelni magát. 

A nyiroködéma kezelés célja, hogy a felszaporodott folyadékot olyan testtájra mozgassuk, ahol a nyirokkeringés még ép és képes felvenni és elszállítani a nyirkot. Mivel a nyirok a sejtek közötti térben helyezkedik el, ezért kíméletes mechanikus ráhatással, nyomással, masszírozással viszonylag könnyen "terelhető".

 

Az aktuális orvosi ajánlások szerint az kezelés az alábbiakból áll: 

  • Kötözés
    Célja a sebvédelem, különösen a hajlatok, ujjak közötti berepedések megelőzése.
  • Rugalmas pólya (fáslizás) és kompressziós harisnya 
    Egyes orvosok szerint a fáslit vagy rugalmas harisnyát állandóan viselni kell.
    Más vélemények szerint, ha az érintett egyébként inaktív (pl. ül), akkor a fásli rugalmassága alig segít, viszont kényelmetlen.
  • Felpolcolás 
    Ezért érdemes naponta többször pihenőket beiktatni, fekvő vagy félig fekvő testhelyzetben a lábat magasabbra emelni, mint ahol a csípő van. Kar esetében a váll legyen alacsonyabban, mint a kar.
  • Kézi nyirokmasszázs
    A manuális nyirokmasszázs szerepe igen jelentős, mely növeli a nyirokerek befogadó kapacitását és így mérséklődik a nyirokfelszaporodás üteme.
    A legtöbb betegnek időről időre szüksége van kézi masszázsra. 
  • Gépi nyirokmasszázs
    A gépi nyirokmasszázst akkor javasolják, ha a kézi masszázs nem elérhető. A készülék speciális mandzsetták légrekeszeit fújja fel és az így létrejött nyomás indítja meg a szövetközötti folyadék áramlását.  
  • Izomstimuláció (EMS)
    Az izomstimulátor kevésbé hatékony, mint a gépi masszázs. Azoknak ajánlott, aki nem tudja megfizetni a drágább nyirokmasszázs gépet és valamilyen okból nem vagy alig tud mozogni (pl. a séta sem lehetséges).

 

Egyéb tudnivalók 

  • Nagy figyelmet kell fordítani a bőrvédelemre, valamint a gondos körömápolásra. Nagyon fontos a feszülő bőr és körmök tisztán tartása és védelme a sérülésektől. Kerülni kell a bőr kiszáradását. Házimunka és egyéb, a bőrsérülés kockázatát magában foglaló munkák esetén ajánlott a védőkesztyű viselése.
  • Kerülni kell a napozást, a szaunázást és a túl forró fürdőt.
  • Nyiroködémás karból tilos a vérvétel és az érintett karon vérnyomást sem szabad mérni.
  • Az alumíniumsókat tartalmazó dezodorok nehezítik a nyirokkeringést, így helyettük az adalékmentes bio-dezodorok javasolta – ezek nem terhelik túl a nyirokrendszert mérgekkel.
  • Nagy szerepe van az ideális testsúly megtartásának, melynek két fontos pillére a mértékletes étkezés és az állandó fizikai aktivitás.

A nyirokmasszázs gép egy nagyon precízen szabályozott levegőpumpa. A hozzá csatlakoztatott, több légrekeszből álló csizma, kesztyű vagy övszerű mandzsetták légrekeszeit fújja fel a beállított sorrendben és beállított nyomásra. A felfújt légrekesz nyomást fejt ki a bőrre és az alatta levő szövetekre. Ez a nyomás indítja meg az erekben levő és a szövetek közötti folyadék (nyirok) áramlását. A felfújás-leeresztés szabályozásával irányítható, hogyan és merre haladjon a folyadék.

 

Olyan készüléket válasszon, ami megfelel az alábbiaknak!

 

Mandzsetták típusa, légrekeszek száma és jelentősége

  • A megfelelő méretű mandzsettát válassza! Túl nagy mandzsetta esetén a hatás a kívánttól elmaradhat (hasonlóan, ha 38-as lábra 45-ös cipőt húz, abban igen nehézkesen tud leszaladni a boltba)
  • Méretválasztáshoz mérje meg a körfogatait 
    lábon: boka, vádli, térd és combtő (mindkét lábon)
    karon: csukló-alkar-könyök-hónalj
    törzs: derék-csípő
  • Kar ödéma kezelése esetén elég kar mandzsettát beszerezni
  • Láb ödéma esetén érdemes a láb mandzsetta mellett törzsre való mandzsettát is vásárolni, hogy a combtőről még tovább tudja mozgatni a nyirkot
  • Minél több légrekeszből áll egy mandzsetta, annál finomabban szabályozható a folyadék terelése.
  • Otthoni, fenntartó kezelésre általában elegendők a 4 légkamrás készülékek is, de súlyosabb állapotban, továbbá rendelői környezetbe a 6-12 vagy még több légrekeszes készülékek valók.
  • Azok a készülékek, amelyek több légrekeszesek ugyan, de nem szabályozható légrekeszenként a nyomás, alacsonyabb hatékonyságúak a nyiroködéma kezelésében. Enyhe ödémára, visszeres panaszokra és masszázsra megfelelők.
     

Fontos a nyomás precíz beállíthatósága

  • A készülék biztosítsa a nyomás kalibrált, pontos adagolását.
  • A nyomás légrekeszenként külön-külön is beállítható legyen.
  • A nyomástartás ideje és a felfújási ciklusok közötti szünet hossza állítható legyen.

 
Fontos!

  • Nyiroködéma kezelésére ne vásároljon olyan készüléket, amelynek mandzsettája csak egyetlen légrekeszből áll - az ilyen alkalmatlan a nyiroködéma kezelésére!
  • Ha több légrekeszű ugyan a készülék, de a nyomás nem állítható légrekeszenként, csak enyhe nyiroködéma kezelésére vásárolja meg, illetve ha anyagilag nem engedheti meg a komolyabb gépet.  

 

 

 

 

A termékcsoportban összegyűjtöttük a nyiroködéma kezelésére alkalmazható készülékeket, eszközöket.