Blog
Az ALS betegség (vagy teljes nevén amiotrófiás laterálszklerózis) egy lassú lefutású betegség, amit az akaratlagosan mozgatható izmokhoz futó idegsejtek (mozgató idegek) fokozatos pusztulása okoz. A betegség a törzstől távoli végtag izmokon indul, majd fokozatosan terjed a központ felé. Az izmok ereje csökken, majd az izmok sorvadni kezdenek (atrófia) és végül bénulás alakul ki. Ennek következménye egyrészt a mozgási-, a vizelet- és a széklettartási képesség elvesztése, másrészt az egyre fokozódó izommerevség (spaszticitás), kontraktúrák (az inak megrövidülése) és ezek miatt fellépő fájdalom. Az életminőséget az izomgyengeség előrehaladása határozza meg.
Az otthoni elektroterápiás készülékek – legyen szó TENS-ről, EMS-ről, mikroáramról, iontoforézisről vagy interferenciális kezelésről – elektromos áramot juttatnak a szövetekbe. Ez különösen fontos kérdéseket vet fel akkor, ha valamilyen beültetett orvostechnikai eszköz (pacemaker, ICD, neurostimulátor, csípőprotézis stb.) található a szervezetedben.
Az elektroterápia – TENS, EMS, mikroáram, interferenciális kezelés vagy iontoforézis – a klinikai gyakorlatban általában jól tolerálható, kiegészítő fájdalomcsillapító és rehabilitációs eljárás. A daganatos betegséggel élő felhasználók azonban gyakran felteszik a kérdést: biztonságos-e a kezelés akkor, ha a kórelőzményben rosszindulatú daganat szerepel?
A lágylézer készülék nem vág, nem éget, nem okoz fájdalmat – ehelyett támogathatja a szövetek regenerációját. A neve (azaz „soft laser" vagy „low-level laser therapy" kifejezés) arra utal, hogy alacsony energiaszintű, kíméletes lézersugárról van szó. Tudományos körökben a módszert fotobiomodulációnak nevezik – már több évtizedes múltra tekint vissza.
Az első kutatások az 1960-as években kezdődtek, amikor Mester Endre magyar orvos-kutató véletlenül fedezte fel, hogy az alacsony energiájú lézersugár kedvezően befolyásolhatja a szövetek regenerációját. Azóta több ezer tudományos kutatás vizsgálta a módszer hatásait, és ma már világszerte alkalmazzák a lágylézer terápiát a korszerű gyógyászatban.1
A lábszárfekély egy nem vagy csak igen lassan gyógyuló sebet jelent a lábon. Az esetek 80–90%-ban visszérbetegség és/vagy cukorbetegség következményeként jelentkezik, kisebb arányban artériás eredetű. A bőr elvékonyodik, sekély „gödör" keletkezik. Gyógyulása rendkívül lassú – ha pedig mégis gyógyul, hajlamos kiújulni. Sok cikket olvashatsz erről, de alig említik, hogy mit tehetsz otthon a javulás támogatásáért. Ebben a cikkben az izomstimulátoros (EMS/FES) protokollt mutatom be.
Ha egy ideg megsérül – akár baleset, porckorongsérv, műtét vagy betegség miatt –, az általa irányított izom elveszti a kapcsolatát az aggyal. A mozgatáshoz szükséges elektromos impulzus nem érkezik meg, az izom „néma" lesz: nem húzódik össze akaratlagosan, és megkezdődik a sorvadás. Ezt az állapotot nevezzük denervációnak, az érintett izmot pedig denervált izomnak.
Az izom lételeme az összehúzódás. Ha hónapokon át nem kap impulzust, az izomrostok fokozatosan leépülnek, majd kötőszövetté alakulnak. Ez a folyamat visszafordíthatatlan lehet, ha nem avatkozunk be időben. Az elektromos stimuláció éppen ezt a „póthíd" szerepet tölti be: kívülről adja azt az impulzust, amire az izomnak szüksége van a fennmaradáshoz.
Az igazi kihívás azonban az, hogy a denervált izom nem reagál a szokásos EMS-impulzusokra. Teljesen más típusú áramot igényel – és ez az, amit a legtöbben nem tudnak. Nézzük meg, miért!
Mostanában egyre többször hallom, olvasom a neten a „kövérség szép, ne törődj vele” felszólalásokat. Csoportok szerveződnek „elfogadom, hogy kövér vagyok” jelszóval. Véleményem szerint tévúton járnak azok, akik ezt magukra is érvényesítik, elfogadják, mert nem számolnak az életükre gyakorolt következményeivel. Azzal, hogy 45-50 éves korukra a kövérség beteggé fogja tenni őket és életük utolsó 1-2 évtizedét elkerülhető betegségektől szenvedve, a betegség által engedett korlátok között fogják leélni. Megvilágítom, hogyan.
Ezt az írást egy facebook posztomra írt reakció ihlette. Az inkontinencia megszüntetésére javasoltam egy készüléket, amire egy hölgy dühösen megjegyezte: „35 ezerbe kerül! Még jó hogy lehet kapni!”. De vajon igaza van-e? Tényleg sok ez? Nézzünk körül.
A térdfájdalom napjaink egyik leggyakoribb mozgásszervi panasza. Ha te is azok közé tartozol, akik reggel nehezen indulnak el, lépcsőzéskor grimaszolnak, vagy hosszabb séta után fájdalommal küzdenek, tudnod kell: nem vagy egyedül, és ami még fontosabb – van megoldás.
Ebben a cikkben megismerheted a térdfájdalom leggyakoribb okait, és ami ennél is lényegesebb: azokat a korszerű, otthon is alkalmazható terápiás lehetőségeket, amelyekkel aktívan részt vehetsz saját gyógyulásodban. Mert a modern szemlélet szerint a kezelés nem állhat meg a rendelő ajtajánál.
Kedves Doktor úr! Édesanyám a közelmúltban váratlanul nagyon erős hátfájdalomra kezdett panaszkodni. Elvittem az ügyeletre, ahol több hátcsigolya összeroppanását találták. További vizsgálatokkal megállapították, hogy a bal mellében van egy nagy daganat, ami áttéteket adott a nyirokcsomókba, a gerincbe, a tüdőbe és a májba is. Nem operálható mondták… A nagy fájdalmaira kapott morfin tapaszt.
