Végtagbénulás – hogyan javíthatod

Végtagbénulás jellemzői

A bénulás lehet centrális és perifériás.

A centrális bénulást a központi idegrendszert (agyat és gerincvelőt) érintő elváltozás okozza, leggyakrabban stroke következménye.

A perifériás bénulás a gerincvelőből kilépő idegfonatokat, idegeket vagy az ideg-izom kapcsolatot érinti. Többnyire a törzsön vagy végtagokon alakul ki és okoz bénulást. Például a karon a medianus, ulnaris, radialis idegeket, a törzsön a bordaközi ( intercostalis) ideget, az arcon a trigeminus ágait, a lábszár külső oldalán a peroneus-t.

Végtagbénulás enyhe fokozataiban az egyensúlyvesztés, a koordináció hiánya, a mozgás pontosságának csökkenése, az izmok gyorsabb fáradása okozza a problémát. Ezzel a járás, a finom mozdulatok elvégzése, a tárgyak megragadása is nehéz vagy lehetetlen lehet. Súlyos bénulásban a mozgatás képessége teljesen elveszik és a végtag „mozdulatlan.

A rehabilitáció jelentősége

Több dologtól függ, hogy milyen súlyosságú a maradandó végtagbénulás

Stroke esetén minél nagyobb a sérült agyterület, annál erőteljesebbek lehetnek a maradványtüneteid is. Minél hamarabb jutsz stroke centrumba és kezdődik a kezelésed, annál valószínűbb, hogy a lehető legnagyobb agyterület megmenthető és tüneteid is mérsékeltek maradnak.

A perifériás sérülés esetén annak helye (hányadik csigolya magasságában) és súlyossága (leszorítás, átvágás, szakadás, stb okozza-e) befolyásolja a tüneteket. A műtét közbeni véletlen leszorítás nyilván kisebb bajt okoz, mintha ez ideg egy  baleset következtében elszakad.

Amint a közvetlen életveszély elhárult meg kell kezdeni a rehabilitációt és kitartóan -hónapokig, de többnyire évekig- végezned kell a gyakorlatokat. Ha nem vagy motivált, nem gyakorolsz, akkor a siker is mérsékelt lesz vagy elmarad. Azaz fontos, hogy ne add fel, mert a gyakorlás az egyetlen hatékony módszer – ezt pedig csak Te csinálhatod!

„Menteni a menthetőt!”

Amikor az orvosok befejezték a stroke ellátását vagy felszabadították a nyomás alá került idegszálat, a kezelésed még messze nem fejeződött be. Inkább csak elkezdődött. Innentől kisebb részt a gyógytornászodon és az ápolásodban segítőkön, de legfőképp rajtad áll vagy bukik a dolog, azaz hogy mennyire súlyos végtagbénulás marad fenn. Ha másoktól várod a segítséget, ha semmit sem teszel, csak magadba roskadtan vársz, akkor javulás nem történhet. Erre akkor van esélyed, ha kitartóan gyakorolsz, ismétled az elvesztett mozdulatot, funkciót.

A gyógytornász nagy szerepet játszik abban, hogy ez sikerüljön. Megtanítja azokat a gyakorlatokat, amelyekkel fejlesztheted és újratanulhatod az érzékelést és a mozgást. Ezek helyreállítása teszi lehetővé a mindennapi életben való boldogulásod és az önellátásra képesség visszanyerését.  Ismételten le kell szögeznem: a gyógytornász javasol és irányít, de nem végzi el a gyakorlatokat helyetted. Ha nem gyakorolsz a lehető legnagyobb intenzitással és kitartással, akkor hiába van melletted a legjobb gyógytornász is.

Az idegszálak regenerációs ideje nagyon lassú! Általánosan elfogadott, hogy az idegregeneráció sebessége 0.1-0.2mm naponta, még a legoptimálisabb esetben is legfeljebb 1 milliméternyi. Peroneus ideg például a deréktájadtól a lábfejedig tart, ami -a testmagasságodtól függően- 60 cm vagy akár még hosszabb is lehet. 60 cm-nyi idegszál regenerációjához optimális esetben is legalább 600 napra van szükség! Ez közel két év!

Elvileg az ideg „magától” is regenerálódik, de elektroterápiával és akaratlagos mozdulatok tréningezésével (ha nem is látszik mozdulat) gyorsítható. Kitartóan kell gyakorolni, mert mindaddig, amíg az ideg ismét el nem éri az izmot, nem tapasztalsz változást. Az izom mozgató ideg nélkül csak mesterséges impulzus (elektrostimuláció) hatására húzódik össze.

Ha ezt látod, akkor sem szabad feladni. Mert ha az izmot nem kezeled naponta és nem biztosítod, hogy rendszeresen stimulátor segítségével izomösszehúzódások legyenek benne, akkor lassan az izomszövet helyét kötőszövet veszi át. Ha pedig az izom tönkremegy, akkor hiába „nő vissza” az idegszál 2-3 év múlva, már nem talál működő izomszövetet és örökre megmarad a bénulás.

Néhány alkalmazható módszer

A rehabilitáció során többféle módszer alkalmazhatnak a kórházban, most azokat nézzük át, amit Te magad is megtehetsz.

A beteg testrész mozgásának elképzelése aktiválja az agy adott területét, mintha igazi mozgást végeznél. Az agyban az idegek „átfedik” egymást, azaz gyakorlás hatására egy másik agyterület átveheti az elveszett funkciót. Azt, hogy ezt hogyan csináld, psychoterapeutától tanulhatod  meg.

Rehabilitációs ergométer

Az otthoni rehabilitációs ergométerek a stroke után néhány nappal már használhatók a mozgás javítása érdekében.

Kényszerindukált terápia

A nem bénult végtagok korlátozásával kényszerítsd magad arra, hogy mindenképpen a sérült oldalt próbáld használni. Ha például a bal kezed ügyetlen és hagyod, hogy „lógjon” a tested mellett, akkor nem is javulhat. Ha azonban -az ügyetlensége ellenére- is használni próbálod, akkor van esély a javulásra.

Biofeedback készülék

Úgy képzeld el, mint például az EKG-t, amivel a szívizmaid elektromos tevékenységét érzékelik. A biofeedback az izmaid elektromos tevékenységét figyeli. Ha egy mozdulatot végrehajtasz, akkor az agyad egy „elektromos jelet” küld az izmoknak és ennek hatására összehúzódnak.
A biofeedback készülék érzékelőjét a bénult izomra helyezve akkor is érzékeli az agy által küldött jelet, ha az olyan gyenge, hogy nem vált ki látható izomösszehúzódást és visszajelzést küld számodra. Ez a visszajelzés, illetve az erőssége mutatja, ha a gyakorlatot megfelelően végezted, így segíti a gyakorlást.

Elektromos izomstimuláció (EMS)

kezeléseket az érzékszervi tudatosság fokozására, a meggyengült végtagizmok megerősítésére és a mozgási tartomány javítására alkalmazzák. A centrális és perifériás bénulás kezelése eltérő elektromos kezelést igényel. A bénulás típusa szerint kell készüléket választanod!

Centrális bénulás

esetén maguk a perifériás idegek nem sérültek, így a kezeléseket kétfázisú négyszöghullámmal lehet végezni – erre bármely jóminőségű készülék alkalmas. A bőrre ragasztott elektródákon keresztül enyhe elektromos impulzusok izomösszehúzódást váltanak ki. Erősíti az izmot, újratanítja a mozgató ideg és izom kapcsolatot. Azt azért tudni kell, hogy még stimulátorral is hosszú idő kell a javuláshoz. A szükséges kezelési idő akár évet meghaladó is lehet.

Perifériás bénulás

esetén az izom elveszíti az aggyal való idegi kapcsolatot (hiszen maga az idegszál sérül). Ezt denervált izomnak nevezik és a centrális bénulásnál alkalmazható "normál" izomstimulátorokkal végzett kezelésre nem reagál.

Perifériás idegsérülésben olyan készülékre van szükség, amely alkalmas háromszög vagy trapéz alakú, illetve hosszú időtartamú négyszöghullám kibocsátására.

Az állapothoz optimális hullámformát és impulzus időtartamot a terapeuta határozza meg. Ehhez az intenzitás/idő (i/t) görbe meghatározása szükséges. Ilyen vizsgálatot biztosít pl. a PeroBravo készülék.

Ha ilyen vizsgálat nem történt, akkor nincs más, mint végigpróbálni a különböző hullámformákat (ez teljesen veszélytelen!). Amelyik a legjobb izomösszehúzódást okozza, azzal kell kezelni. A teszteket néhány hetente ismét el kell végezni és a kezelést eszerint módosítani.

Egy sor segédeszköz -például fogókar, nyeles kefe, a fogantyúk, kapaszkodók, rámpa, elektromos fogkefe és borotva, boka rögzítő és egy sereg más is- segíthet. A fizikoterapeutád ajánlhat megfelelőt és persze segít a használat elsajátításában is.

Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb nehézséget az elcsüggedés, lemondás jelenti. Egészen súlyos helyzetekből is lehet, van kiút, így maradj motivált és ne add fel. Igyekezz a sérült oldalad (is) használni.  Az otthoni gyakorlás, az ismétlés növeli az izmok feletti ellenőrzést és helyreállítja az idegrendszert. Ha megteheted, használj izomstimulátort, biofeedback vagy ETS készüléket a rehabilitációdhoz (attól függően, hogy milyen eredetű a bénulás)