Tudnivalók az étrend-kiegészítő választáshoz
Étrend-kiegészítő. Sokan, így valószínűleg te is fogyasztasz belőlük azzal a céllal, hogy egészséged megőrizd. Sokan azonban „gyógyszernek” gondolják ezeket a bogyókat és ilyen hatást várnak el. No ezt bizony rosszul teszik.
Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, hanem élelmiszer. Mondhatnánk egy kapszulába sűrített „kifli, banán vagy bármi”.
Az étrend-kiegészítő forgalomba hozása nem túl bonyolult eljárás. Mindössze az élelmiszer hatósághoz kell bejelentést tenni. Nincs hatásvizsgálat, azt sem kell igazolni, hogy mi van benne. Elég csak arra figyelni, hogy a papírokon annyi tartalom szerepeljen, amennyi még megengedett mennyiség. Az engedélyezéskor egyébként kínosan ügyelnek arra, hogy az étrend kiegészítőkben ne lehessen olyan mennyiségű hatóanyag, ami érdemi egészségügyi hatással rendelkezzen. Hatékony mennyiségben csak a gyógyszerek tartalmazhatnak hatóanyagot.
Mivel a hatóanyagokat nem kell igazolni, így általánosságban (például „csipkebogyó kivonat”) említik. Azt, hogy a csipkebogyó kivonat hányféle potenciális hatóanyagot tartalmaz, a gyártóknak nem kell igazolniuk. Azt sem kell vizsgálni, hogy van-e bármilyen egészségre gyakorolt hatása a szernek.
És itt van a legfőbb különbség! A gyógyszerek esetén a gyártónak rendkívül pontosan meg kell jelölni a tablettában/kapszulában levő anyagok összetételét, mennyiségét és évekig tartó kísérletekkel kell igazolniuk a hatást.
Étrend-kiegészítők fogyasztására szükség lehet
Az étrend-kiegészítők fogyasztására szükség lehet, de ügyelj arra, hogy megfelelő minőségben és mennyiségben vigyél be hatóanyagokat. A választás nehéz, mert a gyártók és forgalmazók az egyszerű előírásokkal trükközve gyakran olyan adatokat jelenítenek meg az egyes termékek dobozain, melyek nehezítik a termékek összehasonlítását és a tényleges hatóanyagtartalom kiderítését.
Néhány fontos dolog, amit ismerni érdemes
- Az étrend-kiegészítő termék dobozán feltüntetett mg érték általában azt jelenti, hogy a tablettát, kapszulát, stb. mennyi drog felhasználásával készítették és nem azt, hogy ténylegesen mennyi hatóanyagot tartalmaz!
- Például egy 200 mg súlyú tabletta dobozán ez szerepel. Csipkebogyó kivonat 5000 mg. Ez a mennyiség 5 gramm, ami egy cseresznyénél nagyobb tablettát jelentene. Akkorát, amit nem tudsz lenyelni! Pedig egy aprócska „bogyót” kaptál csak. Miért van ez?
- Drognak nevezik a növénynek, stb azt a részét, ami a hatóanyagot tartalmazza. Ez lehet a levél, szár, gyökér is.
- A drogból készítik a kivonatot – azaz a drogban levő hatóanyagok „sűrítményét”.
- A drogból készült kivonat tényleges „töménységet” a drog:kivonat arány (DKA) ismeretében számolhatod ki.
- Ha például egy termék dobozán 2000 mg feliratot találsz, azt jelenti, hogy 2000 mg drog (például gyümölcs) felhasználásával készítették.
- Ha a kivonat arány 4:1, akkor egyetlen tabletta vagy kapszula 2000:4=500 mg hatóanyagot tartalmaz. Ha 40:1-hez, akkor 2000:40=50 mg-ot tartalmaz csupán.
- A dobozon mindkét esetben 2000 mg drogot tüntettek fel, de az egyik készítményben tizedannyi a tényleges mennyiség. Ez igen jelentős hatásbeli különbséghez vezet! A kevesebbért pedig akár többet fizethetsz!
- A magasabb hatóanyagtartalom fontosabb tehát, mint a drog mennyisége!
- Ne dőlj be a csomagoláson levő nagy számoknak, mert félrevezethetnek!
- Csak olyan terméket vásárolj, amelynél a drog mennyiségét és a drog:kivonat arányt is feltüntették! Aki mindkettőt ismerteti, az nem akar már az elején átverni!
- Persze ettől még az étrend-kiegészítő nem biztos, hogy szennyeződéstől, hormon- vagy gyógyszermaradványtól mentes.
A szennyezőanyag mentességet külön vizsgálattal lehet igazolni. Kérd a termék tisztasági vizsgálati jegyzőkönyvét (a forgalmazótól). Ez a vizsgálat azonban csak az adott napon gyártott termékre (úgynevezett LOT-ra) igaz. Ha a jegyzőkönyv másik LOT-ot említ, akkor a bevizsgálás nem a nálad levő termékre vonatkozik, hanem egy másik gyártási napon készítettből – amikor akár másik beszerzésű alapanyagokat dolgoztak fel! - Azért van szükség az óvatosságra – különösen sportolóknál, terhes nőknél-, mert az esetleges szennyeződések, hormon és gyógyszermaradványok tönkretehetnek sportolói karriert és gondot okozhatnak a terhesség kihordásában, sőt akár károsíthatják a magzatot.
Amerikában és Nyugat-Európában az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az egészség hosszan tartó megőrzésével kapcsolatos: az étrend-kiegészítők fogyasztása növekszik gyors ütemben. Emberek milliói fogyasztanak különböző kivonatokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, probiotikumokat és más hasonló anyagokat.
Magas dózisban szedek „x” vagy „y” vitamint az immunrendszerem erősítésére. Jól teszem-e? – Sokszor fordulnak hozzám megerősítést várva ilyen kérdésekkel. A válaszom többféle szokott lenni, mert vannak esetek, amikor kifejezetten szükséges egyetlen adott anyag bevitele. Máskor ez teljesen értelmetlen, néha pedig káros. Elmagyarázom.
A növényi étrend fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát – állapította meg egy tanulmány, melyet ide kattintva olvashatsz. Eszerint a dióban, zöldségben és szójában gazdag vegetáriánus étrendet fogyasztóknak jelentősen alacsonyabb a stroke kockázata, mint azoknak, akik húst és halat tartalmazó étrendet követnek.
A facebook oldalam kommentelői, csoportjaim tagjai gyakran említenek különféle gyógyteákat, melyek segítettek egyes tünetek megszüntetésében. Sokféle reakció van erre is, például sokan kifogásolják, hogyha a gyógytea ilyen jó, akkor az orvosuk miért nem javasolja számukra? Tényleg! Mi a magyarázata, hogy az orvosok nem igazán ajánlják a gyógyteákat? Miért a gyógyszereket preferálják a természetes hatóanyagok helyett? Ezt próbálom megfejteni most.
A húsrajongók pár évvel ezelőtt kapták a rossz hírt, most a sajtok szerelmesei vannak soron. A Társaság a Felelős Orvoslásért (PCRM) nevű orvoscsoport pert indított az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) ellen, mivel az orvosi bizonyítékok ellenére nem rendelték el a sajtok egészségre kockázatos termékké nyilvánítását.
A magyar a világ túlsúlyos nemzetei közé tartozik. Az OECD egészségügyi statisztikák szerint ebben a „versenyben” az amerikaiak, mexikóiak, chileiek és új-zélandiak előznek minket, de mindenképpen a „top 10”-ben vagyunk. A túlsúly -amellett, hogy nehéz állandóan cipelni a plusz kilókat- a betegégek (magas vérnyomás, cukorbetegség, ízületi panaszok, daganatok, autoimmun betegségek, stb.) melegágya. Nem csoda hogy sokan próbálnak fogyni. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint a kilókat felszedni. Nézzük, hogy miért van így.
Kismillió fogyókúra ötlettel találkozhatsz. Reklámoznak mindenféle étrendet, edzésrendszert, meg persze csodabogyókat, amitől egy hét alatt 20 kg-ot lefogysz. Etetnek mindenféle shake-ekkel, kivonattal, hitegetnek fotelben ülve is ható módszerrel. Véleményem szerint ezek közül egyik sem ad megoldást, mert kampányszerűek, rövid ideig követhetők. A többségnek nem diétára, hanem életmód és táplálkozás változtatásra lenne szüksége a fogyáshoz. A siker receptje sokak (de sajnos nem mindenki) számára pofonegyszerű lenne! Elmondom a „nagy titkot”!
Fogyás… nehéz kérdés. A kilók sokkal könnyebben jönnek fel, mint ahogy leadhatók. Vizsgáljunk meg néhány, a fogyással kapcsolatos fogalmat és jelentésüket. Ezek megértése segíthet abban, hogy még céltudatosabban szabadulj meg a feleslegtől. Átnézem két -diétával kapcsolatos- tanulmány adatait is, melyekből kiderül, hogy mi az optimális módszer.
