Hogyan hat az időjárás a szervezetünkre?
Vitathatatlan, hogy az emberi szervezet és az atmoszférában zajló folyamatok között fennáll valamilyen összefüggés – az viszont, hogy ki mennyire érzékeny az időjárás változásaira, a frontokra, emberenként változik. Vajon hogyan hatnak a különböző időjárási viszonyok a testünkben lejátszódó folyamatokra?
Az időjárás változásaira viszonylag sokan reagálnak érzékenyen, de fontos, hogy elkülönítsük ezt a fajta érzékenységet (melyet a szaknyelvben meteoropátiának hívnak) az időjárás változásai során jelentkező panaszoktól. Míg utóbbiról akkor beszélhetünk, ha az időjárás egy már meglévő betegségre (például szív- és érrendszeri zavar, reumás panasz) gyakorol negatív hatást, előbbi esetében pedig a páciensek alacsony ingerküszöbük miatt túl érzékenyen reagálnak az időjárási jelenségekre.
A meteoropátia orvosi szempontból nem tekinthető betegségnek; fennállásakor az érintettek érzékenyek például a hőmérséklet-változásra, a váltakozó légnedvességre, a szelekre és a légnyomás ingadozására is, ami a teljesítő- és koncentrációs képesség romlását eredményezheti, alvászavarral járhat, illetve negatívan befolyásolhatja a közérzetet és a lelkiállapotot is.
Kik a leginkább érzékenyek az időjárási folyamatokra?
A különböző időjárási folyamatokra a legtöbb ember érzékeny valamilyen fokon, azonban a korral nő az érzékenység szintje is. Az idős emberek mellett az időjárásváltozás az újszülöttekre és a gyerekekre is jelentős hatással bír.
A nemi megosztást tekintve a „versenyben” a nők a „győztesek”. A nők mindig erőteljesebben reagálnak az időjárás változásaira, mint a férfiak, mivel ők alkatilag is érzékenyebbek, ingerküszöbük is alacsonyabb. Sokszor még a meglehetősen gyenge változásokat is megérzik, azokat, amelyek a férfiaknál nem váltanak ki semmilyen reakciót.
A szervezet válaszai az eltérő időjárási helyzetekre
Összegyűjtöttem néhány időjárási helyzetet és a hozzájuk tartozó reakciókat, melyeket általában az emberi szervezet produkál.
- Magas légnyomású állófront enyhe hőmérséklettel és száraz levegővel: frissíti a szervezetet, élénkítő hatással bír rá; enyhén emelheti a vérnyomást.
- A meleg, enyhe és száraz idő emelkedő hőmérséklettel: nem terheli meg a szervezetet, sőt fokozza a teljesítőképességet és a jókedvet is.
- A napos, meleg, száraz idő csökkenő légnyomással: erősíti a fejfájást és a migrént, a szív- és keringési zavarokat.
- Tartósan meleg idő: erősödik a gyulladási hajlam, gyakoribb a szívinfarktus és az embólia.
Mit lehet tenni, ha érzékeny vagy az időjárás változásaira?
Támogasd az immunrendszered, amit a következőkkel tudsz biztosítani:
- Tartózkodj lehetőleg minél többet friss levegőn.
- Szellőztesd rendszeresen a lakásod.
- Táplálkozz változatosan, fogyassz sok zöldséget és gyümölcsöt, összeségében vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag ételeket.
- Igyál elegendő folyadékot (vizet és ne cukros löttyöket).
- Sportolj rendszeresen. Főként a kitartást, állóképességet javító sportokat ajánlom, mint nordic walking, kocogás, futás, kerékpározás, úszás.
- Aludj eleget! Ne becsüld alá az alvás fontosságát!
- Hagyj időt a pihenésre.
- Mérsékelten fogyassz alkoholt és egyáltalán ne dohányozz.
Az, hogy a rendszeres testmozgás és az egészséges étrend nagy mértékben meghatározzák egészségi állapotot, senki számára nem ismeretlen tény; de vajon mennyit teszel egészséged megőrzése érdekében és mennyire vagy tisztában azzal, hogy mivel teszel jót szervezetednek?
A combizom visszaerősítés számos okból lehet szükséges. Tartós betegség, törés utáni izomtömeg vesztés visszafordítása, izomsorvadás kezelése, térd és csípőízület stabilitásának fokozása a leggyakoribb ok. Ebben a cikkben egy általánosan használható, 3 hónapos programot találsz, amely segít megerősíteni a combizmaid anélkül, hogy a fájdalom fokozódását vagy akár a műtétet kockáztatnád. A korábbi cikkekben elmagyaráztam, hogy ez miért hatékony, így most csak arra szorítkozok, hogy a kezelési teendőidet ismertessem.
Ha csontritkulással élsz, vagy a diagnózis épp most érte utol, tudod, milyen ijesztő lehet szembesülni azzal, hogy a csontjaid már nem olyan erősek, mint régen. A törések kockázata, a tartás megváltozása, a krónikus fájdalom – mindez alapjaiban változtathatja meg a mindennapjaidat. De van jó hír is: a megfelelő életmód, a gyógyszeres kezelés mellett léteznek olyan kiegészítő módszerek, amelyek segíthetnek támogatni a csontegészségedet. Ezek közé tartozik a mágnesterápia – vagy ahogy a tudományos irodalomban nevezik, a PEMF (pulzáló elektromágneses mező) terápia. Ebben az útmutatóban mindent megtudhatsz a csontritkulásról és arról, hogyan segíthet a mágnesterápia a csontjaid támogatásában.
A depresszió lehangolt állapotba „nyom le”. Egyre kevésbé bízol abban, hogy van remény a láthatáron. A kétségbeesés hatására elveszíted érdeklődésed a munkád, a környezeted, de még a barátaid, családod iránt is. Nem találod a kiutat a levertségből és nem bírsz lendületet venni, hogy megoldd a problémákat. A depresszió egy betegség, melyben az agyadban felborulnak bizonyos folyamatok. Maguk a problémák többnyire feldolgozhatók lehetnének, mégsem boldogulsz velük. Segítségre, kezelésre van szükséged.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása értelmében a krónikus betegségek hosszan tartó, általában lassan előrehaladó betegségek, amelyek világszerte fő okai a felnőttek megbetegedéseinek és halálozásának.
Fájdalom. Biztosan átélted már az érzés valamilyen fokozatát életed során. De vajon tudod-e, hogyan keletkezik, mik az okai, hogyan lehet a leghatékonyabban csillapítani? Nézzünk be a „biológiai kulisszák” mögé! Mi a fájdalom? Egy védekező mechanizmus, szervezeted önvédelmi reflexe, amely felhívja a figyelmed valamilyen veszélyre vagy károsító hatásra, amivel sajátos cselekvést vált ki a védekezés/túlélés érdekében. […]
A lágylézer készülék nem vág, nem éget, nem okoz fájdalmat – ehelyett támogathatja a szövetek regenerációját. A neve (azaz „soft laser" vagy „low-level laser therapy" kifejezés) arra utal, hogy alacsony energiaszintű, kíméletes lézersugárról van szó. Tudományos körökben a módszert fotobiomodulációnak nevezik – már több évtizedes múltra tekint vissza.
Az első kutatások az 1960-as években kezdődtek, amikor Mester Endre magyar orvos-kutató véletlenül fedezte fel, hogy az alacsony energiájú lézersugár kedvezően befolyásolhatja a szövetek regenerációját. Azóta több ezer tudományos kutatás vizsgálta a módszer hatásait, és ma már világszerte alkalmazzák a lágylézer terápiát a korszerű gyógyászatban.1
A medical fitnesz egy olyan egészségügyi szolgáltatás, amelynek célja a betegek számára a testmozgás által nyújtott javulás elérése. Ennek keretében orvosok, fizioterapeuták és medical fitnesz edzők dolgoznak együtt, hogy egyedi edzéstervet hozzanak létre a betegnek, amely figyelembe veszi a beteg egyéni egészségügyi állapotát és céljait. A medical fitnesz programok általában olyan betegségek kezelésére irányulnak, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ízületi fájdalom, a túlsúly és a stressz.
Ha már olvastál az otthoni orvostechnika lehetőségeiről, valószínűleg felmerült benned a kérdés: ha ezek az eszközök tényleg ennyire hasznosak lehetnek, miért nem hallottál még róluk? Miért nem ajánlotta a háziorvosod, a reumatológusod vagy a fizioterapeuta?
Ez jogos és fontos kérdés. A válasz összetett – és egyáltalán nem arról szól, hogy az orvosok rosszindulatúak lennének vagy szándékosan tartanának vissza információkat. A helyzet ennél sokkal bonyolultabb.
Ha részletesebben érdekel, mire is valók pontosan ezek az eszközök, olvasd el a Mire való az otthoni orvostechnika? című átfogó cikkemet.
