Haloterápia a tüdőbetegségek kezelésében

Haloterápia hatásmechanizmusa

A haloterápia feltételezett hatásmechanizmusai közé tartoznak a gyulladáscsökkentő, nyákoldó és immunmoduláló hatások.

A sórészecskék belélegzése csökkenti a légutak gyulladását, ami potenciálisan a légúti ellenállás csökkenéséhez és a tüdőfunkció javulásához vezethet. Ez különösen fontos COPD-s betegek esetében, akiknél gyakran tapasztalható krónikus gyulladás a betegség folyamata miatt (Rashleigh és mtsai., 2014; Zhang és mtsai., 2022).

Emellett a sórészecskék segíthetnek a nyákváladék hígításában, megkönnyítve annak eltávolítását a légutakból. Ez a nyákoldó hatás különösen előnyös lehet COPD-s betegek számára, akik gyakran szenvednek fokozott nyáktermeléstől és krónikus produktív köhögéstől (Alexescu és mtsai., 2019).

Továbbá a haloterápia erősítheti a légzőrendszer immunválaszát. A tanulmányok azt mutatták, hogy a sós levegőben tartózkodás növeli az alveoláris makrofágok aktivitását, amelyek kulcsszerepet játszanak a kórokozók elleni immunvédelemben (Vladeva, 2015).

A kórokozó mikroorganizmusok és neutrofilek tüdőbeli terhelésének csökkentésével a haloterápia segíthet mérsékelni az exacerbációk gyakoriságát és súlyosságát, ami gyakori probléma COPD-s betegeknél (Vladeva & Ovcharova, 2018).

Klinikai bizonyítékok

Számos klinikai vizsgálat értékelte a haloterápia hatását COPD-s betegeken.

Például egy szisztematikus irodalmi áttekintés kimutatta, hogy a haloterápia jelentős javulást eredményezhet a légzőszervi tünetekben, beleértve a nehézlégzést és köhögést, valamint az általános életminőség javulását (Paulina és mtsai., 2022). A betegek arról számoltak be, hogy kevésbé érezték magukat légszomjasnak és jobban tudtak részt venni a mindennapi tevékenységekben a haloterápiás kezelések után.

Ezen felül a terápiát összefüggésbe hozták a szorongás csökkenésével és a betegek pszichés-érzelmi állapotának javulásával, ami különösen fontos, figyelembe véve a krónikus légzőszervi betegségekben szenvedők gyakori pszichológiai terheit (Rochester & Holland, 2020).

Egy randomizált kontrollált vizsgálatban azok a COPD-s betegek, akik haloterápiában részesültek, jelentős javulást mutattak olyan légzésfunkciós paraméterekben, mint az erőltetett kilégzési térfogat (FEV1) és a kilégzési csúcsáramlás (PEFR) a kontrollcsoporthoz képest (Zhao és mtsai., 2022).

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a haloterápia kézzelfogható hatással lehet a tüdőfunkcióra.

Sóterápia kombinálása más terápiákkal

A haloterápia nem a COPD hagyományos kezeléseinek, mint például a hörgőtágítók és kortikoszteroidok helyettesítésére szolgál, hanem azok kiegészítésére.

A pulmonális rehabilitáció, amely magában foglalja a mozgásterápiát, oktatást és pszichoszociális támogatást, bizonyítottan javítja a COPD-s betegek terhelhetőségét és életminőségét (Wedzicha és mtsai., 2017).

Ha ezt kombinálod haloterápiával, fokozott tüneti enyhülést és jobb érzelmi közérzetet tapasztalhatsz, ami potenciálisan jobb együttműködéshez vezethet a rehabilitációs programokban és az általános kezelési tervekben.

Ajánlás

A hosszú távú haloterápia (sóterápia) potenciálisan hatékony kiegészítő kezelés COPD-s betegek számára, olyan előnyöket kínálva, amelyek túlmutatnak a légzőszervi funkciókon, és magukban foglalják a pszichológiai jóllét javulását is. A COPD átfogó gondozási koncepciójában a haloterápia értékes szerepet játszhat (ide kattintva olvashatsz többet a COPD-ről).

Hivatkozások

Zhang, C., Zhu, W., Meng, Q., Lian, N., Wu, J., Liu, B., … & Xu, Q. (2022). Halotherapy relieves chronic obstructive pulmonary disease by alleviating nlrp3 inflammasome-mediated pyroptosis. Annals of Translational Medicine, 10(23), 1279-1279. https://doi.org/10.21037/atm-22-5632

Alexescu, T., Maierean, A. D., Budin, C., Dogaru, G., & Todea, D. A. (2019). Rehabilitation therapies in stable chronic obstructive pulmonary disease. Balneo Research Journal, 10(1), 37-44. https://doi.org/10.12680/balneo.2019.237

Vladeva, E. (2015). Halotherapy – an alternative method for the treatment of respiratory diseases. Heart – Lung (Varna), 21(1-2), 31. https://doi.org/10.14748/hl.v21i1-2.5050

Vladeva, E. and Ovcharova, L. P. (2018). Halotherapy – benefits and risks. Scripta Scientifica Salutis Publicae, 4(0), 22. https://doi.org/10.14748/sssp.v4i0.5010

Paulina, O., Więsyk, P., Spozowski, K., & Wójcik, P. (2022). Effectiveness of the salt therapy – current knowledge status. Journal of Education, Health and Sport, 13(1), 51-55. https://doi.org/10.12775/jehs.2023.13.01.007

Rochester, C. L. and Holland, A. E. (2020). Pulmonary rehabilitation and improved survival for patients with copd. Jama, 323(18), 1783. https://doi.org/10.1001/jama.2020.4436

Zhao, S., Zheng, L., Zhu, M., Shui, Y., Bao, X., & Zhao, J. (2022). Intensive intervention improves outcomes for chronic obstructive pulmonary disease patients: a medical consortium-based management. Canadian Respiratory Journal, 2022, 1-7. https://doi.org/10.1155/2022/6748330

Wedzicha, J. A., Calverley, P. M., Albert, R. K., Anzueto, A., Criner, G. J., Hurst, J. R., … & Krishnan, J. A. (2017). Prevention of copd exacerbations: a european respiratory society/american thoracic society guideline. European Respiratory Journal, 50(3), 1602265. https://doi.org/10.1183/13993003.02265-2016