Depresszió

Az alvás az ember természetes pihenőállapota, tested alapvető létszükséglete. Az alvászavar (insomnia) az alvás mennyiségi és/vagy minőségi elégtelensége. Általában igaz, hogy ha frissen és kipihenten ébredsz, akkor elegendő számodra az alvásidő és megfelelő az alvásod minősége is.

Az alvás elengedhetetlenül fontos a szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez. A napi alvásigényed 7-9 óra. Ez egyénenként és életkoronként jelentős szórást mutat. Fiatal korban több, idősebben kevesebb alvásra van szükség.

Az alvásra rendszeresen, ismétlődően van szükséged. Alvás alatt felszínessé válik a kapcsolatod a külvilággal, az izmaid elernyednek. Feltöltődnek szervezeted raktárai, a tudatalatti pedig rendszerezi az előző nap eseményeit, emlékeit.

Az alvás két fő szakaszra tagolható. Az egyikben a szemed gyors mozgásokat végez, ezt REM-fázisnak nevezik. Ebben a szakaszban álmodsz, amire azonban felébredés után többnyire nem emlékszel. A másik szakaszban nincsenek szemmozgások (non-REM) és  további részekre osztható az alvás mélysége és a reflextevékenységek alapján.

Az alvászavar által okozott kialvatlanság, az álmatlanság rontja a teljesítőképességet,

növeli a balesetek kockázatát és csökkenti az immunrendszered védekező képességét. Csökkenti a reagáló-, tanulási-, tűrő- és a figyelem összpontosítási képességet, a munkateljesítményed is csökken. Fokozódik az ingerlékenység, fáradtságérzés jelentkezik, az immunrendszer védekező kapacitása csökken. Tartósan kimerült állapotban a betegségek kockázata fokozódik.

Az alvászavar tünet és betegség is lehet, mely mögött számos ok húzódhat meg. A pontos okot nem mindig sikerül kideríteni.

Az alvászavar lehet mennyiségi, azaz túl kevés (hyposomnia vagy insomnia), vagy éppen túl sok (hypersomnia). Az álmatlanság, az elégtelen alvás esetén az elalvás nehezített, gyakori ébredés szakítja meg vagy az elalvás és folyamatos alvás után túl korai az ébredés.
Ellentéte a túlalvás, azaz a fokozott alvásigény. Tünete a nappali aluszékonyság. Okozhatják gyógyszerek, főként altatók és nyugtatók túlfogyasztása. A megnövekedett alvásigény utalhat testi betegségekre is, például pajzsmirigy csökkent működésére. Az aluszékonyság az agyat érintő gyulladás vagy a koponyán belüli nyomás fokozódásának tünete is lehet.

Az alvászavar minőségi zavarait parasomniának nevezik. Ezeknél az elalvás vagy a felébredés folyamata sérül, ilyen például az alvajárás.