Blog
Futóversenyre vagy éppen hosszabb triatlon táv teljesítésére készülsz? Akkor neked az állóképesség fejlesztés a legfontosabb teendőd. Sok-sok órát kell felkészülésedre fordítanod. Ha viszont kevés időd van edzésre…nos akkor érdemes igénybe venned egy kis segítséget. Persze akkor ha van ráérő időd, pl. irodai munkát végzel.
A mozgáshiány (más néven immobilizáció) a test egészének vagy valamely részének mozdulatlansága. Leggyakrabban súlyos betegség vagy műtét után áll elő az a helyzet, hogy nem vagy képes mozogni. Hasonló, ha csonttörés, sérülés esetén nem mozgatható valamely végtagod. Sokan önszántukból választják az „immobilitást”. Az inaktív életmód (ücsörgés a munkahelyen, a kocsiban, a TV előtt), a mozgásszegény életmód következményei ugyanolyan súlyosak lehetnek, mint maga a mozgáshiányt kiváltó betegség.
Az inkontinencia kezelés egyik leghatékonyabb módja az izomstimuláció. Az izomstimulátor készülék általában egy nagyon egyszerű eszköz, melynek alkalmazása sem bonyolult – már ha egyszer elmondják rendesen a teendőket. Ebben az írásban erre próbálok vállalkozni.
A lipödéma vagy más néven zsírödéma egy krónikus, progresszív betegség, amely elsősorban nőket érint. Ez egy olyan állapot, amikor a zsírszövet kórosan felszaporodik a végtagokon, különösen a lábakon, csípőn és néha a karokon. Fontos tudnod, hogy ez nem egyszerű elhízás – a lipödéma egy valódi betegség, amely jelentősen befolyásolhatja az életminőségedet.
A túlzott terhelés hatására keletkező sportsérülések a leggyakoribbak! Ezek a krónikus panaszok lényegesen többször fordulnak elő, mint az akut sportsérülések. Azonban míg az akut sérülés általában azonnali funkcióvesztéssel jár, így rögtön orvoshoz is fordulsz vele, míg a túlterheléses panaszok többsége esetén hosszú ideig halogatod ezt és az orvosok többsége sem foglalkozik vele „a súlyának megfelelően”.
Ha orvoshoz fordulsz valamely panaszoddal, akkor az orvosod „kutatásba” kezd. Mérhető, látható, tapintható, azaz „jól megfogható”, azonosítható elváltozásokat keres mindaddig, amíg nem talál valamit, ami igazolni látszik a gyanúját. Egy baleset után röntgen felvételt készíttet és ha látható törés a csonton, akkor megvan a diagnózis is. A betegségek jelentős része azonban nem ad ilyen egyértelmű tüneteket. Vizsgálatok sokaságát végzik el rajtad, mégsem mutatható ki semmilyen eltérés: nincs kóros a röntgen felvételen, nincs magas érték a laborértékekben és más vizsgálatok sem mutatnak eltérést. Gyakran a tartós stressz áll a háttérben – erre többnyire nem is gondolsz…az a gond, hogy sok orvos sem.
A végtagbénulás valamelyik testrészed gyengeségét, „ügyetlenségét” vagy akár teljes mozgatási képtelenségét jelenti. Az öltözködés, tisztálkodás, evés vagy ivás is nehézkessé válik. Súlyosabb bénulás esetén az önellátásra is képtelenné válhatsz. Ez nagyon ijesztő, de a legtöbb esetben az állapot javítható. A siker valószínűsége és az ehhez szükséges idő függ attól, hogy centrális vagy perifériás-e a bénulás, mi okozta, mekkora területet érint, milyen gyorsan kezdődött az akut ellátása és ez milyen sikerrel járt. Ezután már a rehabilitáción a sor, amit gyógytornász irányításával minél előbb meg kell kezdened és kitartóan folytatnod hazakerülésed után is. A végállapot eléréséhez hónapok, de akár évek is szükségesek! Ezért nem szabad feladnod az első napok eredménytelensége ellenére sem! Ebben hatalmas segítséget kapsz a modern technológiától, különösen a biofeedback és elektroterápiás készülékektől. Ezekről (is) szól ez az írásom.
A stroke (ejtsd: sztrók) az agy vérellátásának súlyos zavarát jelentő betegségek összefoglaló neve. Régies és népies megnevezései: szélütés, gutaütés, agylágyulás, agyvérzés, agyinfarktus. A tünetek és következmények minden esetben hasonlók lehetnek. A stroke mindig végleges állapotot jelent, azaz a funkciók többnyire nem állíthatók helyre. Szerencsés és enyhe esetekben a tünetek 24 órán belül megszűnnek és a funkcióvesztés átmeneti. Ilyenkor nem is stroke-nak nevezik, hanem átmeneti vérellátási zavarnak (orvosi neve: TIA – tranziens ischémiás attack).
Valószínűleg te is átélted már, milyen kínos érzés, amikor kezet fogsz valakivel, és a tenyered csuromvizes. Vagy amikor az inged hónalja átázik egy fontos megbeszélésen, holott nem is mozogtál. Esetleg a lábad csúszik ki a papucsból a nedves talpad miatt. Ha ezek ismerősek, akkor hiperhidrózisod – kóros izzadásod – van, és nem vagy egyedül. A felnőtt lakosság 2-3%-a küzd ezzel az állapottal, ami azt jelenti, hogy Magyarországon körülbelül 200-300 ezer ember érintett.
A jó hír az, hogy ma már létezik hatékony, otthon is alkalmazható megoldás: a csapvíz-iontoforézis. Ebben az útmutatóban mindent megtudhatsz erről a kezelésről – hogyan működik, milyen tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogyan viszonyul más kezelési módszerekhez, és hogyan kezdheted el otthon.
A biofeedback angol kifejezés pontos fordításban biológiai visszacsatolást jelent, azaz egy visszajelzés a test működéséről. Egy olyan technika, amellyel megtanulhatod tested egyes funkcióit irányítani. A biofeedback-hez érzékelők-re van szükség, mely segít információkat szerezni a testedről. A kapott visszajelzés alapján tudsz finom változtatásokat végrehajtani, például ellazítani bizonyos izmokat, hogy például csökkentsd a fájdalmat.
A mágnesterápia – szaknyelven PEMF (Pulzáló Elektromágneses Mező) terápia – egy fizikoterápiás módszer, amely az elektromágneses energia segítségével támogatja a szövetek regenerációját. Főképp csonttörés, csontritkulás, artrózis, ízületi gyulladások és más mozgásszervi panaszok esetén alkalmazható. Ebben az átfogó útmutatóban megismerheted a módszer hatásmechanizmusát, az ellenjavallatokat és a gyakorlati alkalmazás részleteit.
