Blog
A műtét utáni időszakban a szervezet jelentős erőforrást fordít a sebek záródására és a regenerációra. A mozgáshiány miatt az izomzat – különösen ortopédiai műtétek után – gyorsan veszít erejéből: már néhány nap inaktivitás 10–20%-os kvadricepsz-erőcsökkenéshez vezethet. Ezért természetes a kérdés: segítheti-e az izomstimuláció (EMS, NMES) a műtét utáni felépülést, és ha igen, mikortól, milyen módon?
Korábbi nyiroködéma cikkeimben nem említettem a nyirokrekonstrukciós műtét lehetőségét. Az orvoslás azonban szüntelenül változik, fejlődik. A mikrosebészet lehetőségeinek bővülésével egyre közelebb kerülünk a nyiroködéma sebészi megoldásához. Mivel nagyon sokakat érdekelhet ez a lehetőség, így a téma szakértőjét, Dr. Mohos Balázs nyirokrekonstrukciós sebészt kértem meg, hogy segítsen tisztán látni a témában.
A sarokfájdalom többnyire a sarok alsó vagy hátsó részén jelentkezik. Bár ritkán utal valamilyen súlyos betegségre, azonban akadályozhat a mindennapi tevékenységek elvégzésében- különösen a fizikai aktivitást tudja megnehezíteni. A lábunkat (boka alatti rész az ujjakig) 26 csont építi fel, közülük a sarokcsont a legnagyobb. A sarok feladata, hogy biztos támasztékot nyújtson a test súlyának, éppen ezért a sarkunk minden egyes lépésünknél komoly behatásnak van kitéve. Ez a terület sérülékenyebb és fájdalma jelentősen befolyásolja a mozgási képességeket. A sarokfájdalom a lábfejen jelentkező panaszok közül az egyik leggyakoribb.
Időről időre szinte mindenki eljut arra a pontra, amikor kimerül vagy túlhajszolttá válik. Az átmeneti fáradtság ilyen eseteinek általában van egy jól azonosítható oka és egy valószínűsíthető gyógymódja is. Amikor azonban tartós kimerültségről van szó, az egyrészt hosszabb ideig tart, másrészt mélyrehatóbb és a pihenés sem enyhíti. Ez egy szinte állandó fáradtsági állapot, amely idővel, miután kialakult és állandó társává vált az embernek, csökkenti az energiát, a motivációt és a koncentrációt is. Az ilyen szintű fáradtság hatással van az érzelmi és pszichológiai jólétre, tehát egyértelmű veszélyforrás. A fáradtság fogalma orvosilag nehezen definiálható, hisz maga az érzet szubjektív, mindenki másképp éli meg. Általánosságban elmondható, hogy a legtermészetesebb oka az alváshiány. Ha a fáradtság tartóssá válik és úgy érzed, sosem tudod igazán kipihenni magad, fordulj mihamarabb orvoshoz!
A tinnitus – közismertebb nevén fülzúgás – rendkívül frusztráló állapot, amely a felnőtt lakosság jelentős részét érinti. A csengés, zümmögés vagy búgás, amit mások nem hallanak, komolyan befolyásolhatja az életminőséget, alvást és koncentrációt. Ha te is küzdesz ezzel a problémával, valószínűleg már sok mindent kipróbáltál.
A lágylézer terápia (LLLT/fotobiomoduláció) az egyik alternatív lehetőség, amelyet a tinnitus kezelésére vizsgálnak. Ebben a cikkben bemutatom, mit tudunk jelenleg a módszer hatékonyságáról – a tudományos eredményekkel együtt.
Sok cég szemérmetlenül hazudik az egészségügyi célra ajánlott termékeivel kapcsolatban. Kereskedő cégek kíméletlen reklámkampányokkal olyan készülékeket sóznak a gyanútlan vevőre, ami nem való arra, amire ajánlják. Napjainkban – hatékonysága miatt – egyre népszerűbbek a lágylézer készülékek. Azonban áruk meglehetősen magas. Meg is jelentek a hiénák és színes LED lámpákat adnak el „lézerként". A fény az fény, gondolhatod... de kb annyira azonos a LED és Dióda lézer, mint a lábbal hajtható műanyag autó és egy Mercedes. Elmagyarázom!
A magyar sporteredmények folyamatosan hanyatlanak, egyre távolabb kerül az élboly a legtöbb sportágban. Ennek legfőbb oka szerintem az elmaradott edzésmódszerekben és a korszerű módszerek követésének hiányában van. Erről olvashatsz ebben a cikkemben. Itthon mindig tartja magát (az edzők és sportolók fejében is), hogy elég csak sokat edzeni. Pedig ez már évek óta meghaladott koncepció.
Kevés ijesztőbb dolog van, mint amikor úgy érzed, hogy nem kapsz levegőt. Egészséges embernél is megjelenhet légszomj nagyon megerőltető testmozgás, szélsőséges hőmérséklet, elhízás és nagy tengerszint feletti magasság esetén. Ezeken kívül azonban a nehézlégzés valószínűleg valamilyen orvosi probléma jele. A légszomj – orvosi nevén a dispnoe – leggyakrabban mellkasban jelentkező erős szorításként, levegőéhségként, légzési nehézségként vagy a fulladásként említik a betegek. Ha először jelentkezik nehézlégzésed, akkor azonnal fordulj orvoshoz. A kivizsgálási eredményektől függ, hogy milyen kezelés szükséges. Ismétlődő légszomj esetén az orvossal megbeszéltek szerint járhatsz el (pl. gyógyszert veszel be, légzőgyakorlatot végzel vagy oxigént adagolsz).
A vállfájdalom a vállízület és környékének érzékenysége. A vállat valójában nem egy, hanem több ízület alkotja, amelyeket inak, izmok tartanak és kötnek össze. Ennek köszönhető a karok nagy mozgásterjedelme. A váll mobilitásának előnye mellett megvan a maga gyengesége: struktúrája miatt fennáll a lehetősége, hogy instabillá válik. Továbbá a lágyrészek és csontok ütközése következtében fájdalmas állapotok alakulnak ki.
A mozgásszervi betegségek között a csípő elváltozásai nemcsak idős korban elterjedtek. A csípőfájdalom gyakori panasz, amelyet sokféle probléma idézhet elő. A csípőfájdalom pontos helyének meghatározása értékes támpontokat adhat a kiváltó okról.
Az elektromiográfia (rövidítve EMG) az izmokat és a hozzájuk futó idegek (motoros neuronok) vizsgálatára való, diagnosztikai eljárás. Az EMG-eredmények felfedhetik az idegek és izmok működési zavarait vagy az ideg-izom jelátvitel problémáit.
